2008
2008/2

tartalom:

Reflexiók dr. Erdélyi Andrea a Gyógypedagógiai Szemle XXXVI/1. számában megjelent írásához
Dr. Kálmán Zsófia

Dr. Erdélyi Andrea tollából cikk jelent meg Az augmentatív és alternatív kommunikáció (AAK) mint a kommunikációtudományok egyik legifjabb részdiszciplínája címmel a Gyógypedagógiai Szemle legutóbbi számában. Örömmel tölt el, hogy az augmentatív és alternatív kommunikáció (AAK) végre teljes jogú szakmai, és nem a létjogosultságát vagy hovatartozását vitató kérdésként bukkan fel a mindig érdekes és széles kitekintést nyújtó Gyógypedagógiai Szemlében. Annál is nagyobb öröm, mert a szerzõ útját rég követem baráti figyelemmel, és szerény lehetõségeimnek megfelelõen mindig is támogattam látványosan felfelé ívelõ pályáját. Mindennek ellenére remélhetõleg termékeny, s talán a szakmai tisztánlátást is elõsegítõ vitába bonyolódnék vele hézagpótló írásának egyik részletével kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy az AAK rendszerezése még nem kiforrott, s az jelenleg is folyamatosan módosul. A cikk 21. oldalon közölt 4. ábrájával kapcsolatban azonban lenne néhány reflexióm.

Az ábra Az augmentatív és alternatív kommunikáció fõ csoportjai címet viseli, a felette szereplõ, s a táblázatot kettõsponttal megelõzõ mondatban az a kommunikációs segédeszközök három fõcsoportjára szóló javaslatként szerepel. E három fõ csoportként a grafikus rendszereket (kép- és jelképszótárak), az elektronikus rendszereket (low tech és high tech elektronikus eszközök), valamint a manuális rendszereket (pl. gesztusnyelv) jelöli meg. Mindenképpen tisztázni kellene, hogy tulajdonképpen az AAK csoportosításáról vagy a kommunikációs segédeszközökérõl van-e szó, de nem ez a legzavaróbb.

A grafikus és elektronikus rendszerek ilyen jellegű, egymás melletti kategorizálását legalábbis megkérdõjelezhetõnek tartom, alapvetõen azért, mert az egyik a mi, a másik a hogyan kérdésre válaszol: mi szerepel üzenethordozóként és hogyan történik az üzenetközvetítés. Az üzenethordozó – a használó képességeitõl, lehetõségeitõl és igényeitõl függõen – lehet tárgy, fotó, konkrétabb vagy kicsit absztraktabb grafika, jelkép, betű, szó, konzervmondat. Az üzenetközvetítés történhet az üzenethordozókból elõre összeállított kommunikációs tábla elemeinek (fotó, kép, jelkép stb.) megmutatásával/kiválasztásával. A kommunikációs tábla egyaránt elhelyezhetõ, ill. kialakítható papírlapon, dossziéban, albumban, hangadó gép elõlapján, beszédszintetizátorral ellátott számítógép monitorján stb.

A manuális rendszereknél e két kategória, a mi és a hogyan, sajátos viszonyban van: az üzenethordozó maga a gesztus, míg az üzenetközvetítés módja a gesztus produkálása, azaz az üzenethordozásra szolgáló jel elõállítása a test valamely részével. A manuális rendszer azért tekinthetõ kakukktojásnak a grafikus és elektronikus rendszerek csoportjában mint kommunikációs segédeszköz – amennyiben a segédeszközt a szó eredeti magyar értelmében alkalmazzuk, azaz olyan tárgyi eszköznek tekintjük, ami segít valamiben (mint pl. a hallókészülék vagy a mankó) –, mert nem fizikailag megfogható segédeszközrõl van szó (mint egy kommunikációs tábla vagy egy hangadó gép), hanem csupán az augmentáció, azaz kiegészítés egy módjáról.

Az – egyébként valóban segédeszköznek tekinthetõ – grafikus és elektronikus rendszerek azonos szintû segédeszköz-kategóriába sorolása szintén aggályos. A grafikus rendszer (azaz az üzenethordozó) szempontjából mindegy, hogy az papíron vagy elektronikus eszközön jelenik-e meg, itt a lényeg a mi. Az elektronikus rendszer pedig nem egy ettõl eltérõ, másik kommunikációs segédeszköztípus, hanem a hogyanra, az adott üzenethordozó közvetítését szolgáló módra ad választ: használata esetén az üzenethordozók (szavak, Bliss-jelképek, PCS képek stb.) elektronikus rendszerek segítségével/révén jutnak el a kommunikációs partnerhez.

A fentiek alapján úgy gondolom, sem taxonómiailag, sem az AAK lényegét tekintve nem túl szerencsés az AAK grafikus, elektronikus, ill. manuális rendszerekre történõ felosztása, és az még kevésbé alkalmas a kommunikációs segédeszközökkénti egymás mellé sorolásra. Sajnos új, a jelenleginél jobb, pontosabb besorolást nem tudok javasolni, de abban biztos vagyok, hogy a cikkben felvázolt rendszertani javaslat még további finomításra szorul.


Kapcsolódó anyagok:

 

2008/2
Év: 2008
Szám: 2
Impresszum
Kommentek: 0

előző év 2008 következő év

2008/1
2008/1

2008/2
2008/2

2008/3
2008/3

2008/4
2008/4





Ha... Ha? (feb. 2-3.->)
Hülyítődoboz
2015. 02. 02 17:10
Hankiss professzor
Adalbert
2015. 01. 24 09:12
Jó gyakorlat Bemutató
felkarolo
2015. 01. 21 14:05
Ionangyal
Én, ellenem
2015. 01. 20 02:22
Budapest Kupa
Dami
2015. 01. 17 08:05