2008
2008/3

tartalom:

A környezetszennyezés hatása a hangképzésre
Balázs Boglárka
A XXXVI. Miskolcon rendezett OSZK plenáris ülésén elhangzott előadás

Bevezetés

A tudomány és a technika fejlõdése, a civilizáció elterjedése számtalan téren könnyebbé tette az emberi életet, de sajnos számtalan téren az egészség nagyfokú károsítását okozta. Több olyan betegségcsoportot ismertünk meg, amelyek néhány száz évvel ezelõtt még ismeretlenek voltak. Elég, ha a pszichoszomatikus betegségeket említjük, de ide tartozik a zajártalom és nem utolsósorban az egyre nagyobb számban elõforduló allergiás és daganatos megbetegedések térhódítása is. Ráadásul a mindennapi életünket meghatározó körülmények, az életfeltételek megváltozása, a levegõ és a vizek szennyezettsége elképzelhetetlen mértékben rontja az emberiség életminõségét.

Beteg a levegõ

Azt az uniós elõírást, miszerint egy város levegõjének porszennyezettsége évente legfeljebb 35 alkalommal lépheti túl az egészségügyi határértéket, 29 magyar városból csupán 4 tudta tartani 2006-ban. Mivel legfõképp Budapestrõl esik szó a hírekben sokak számára meglepõ lehet, hogy rajta kívül nyolc magyar város került a "szennyezett" kategóriába éves átlaga alapján, sõt Miskolcon nagyobb a koncentráció, mint a fõvárosban. Hiába azonban a határérték-túllépés, az unió csak három év múlva fogja büntetni, ráadásul a szennyezett levegõ eme legveszélyesebb összetevõjéhez nem rendelt szmogriadóra vonatkozó küszöbértéket, így gyakorlatilag semmilyen jogszabály nem kötelezi egyelõre az önkormányzatokat olyan hosszú vagy rövid távú intézkedésekre, amelyek csökkentenék a légszennyezést. Ugyanakkor a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szerint az olyan megoldások mint a forgalomkorlátozás, az önkormányzatok hatáskörébe tartoznak. Az alapvetõ jogi hiányosságok azonban végzetesek lehetnek, Európa 23 fõvárosának elemzése alapján szakértõk megállapították, hogy a szálló por koncentrációjának rövid távú emelkedése 10 mikrogrammonként 0,6 százalékkal növeli a napi összhalálozás, 0,9 százalékkal a napi szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás arányát. Budapest belvárosában 2007 telén hetekig 100 mikrogramm felett volt köbméterenként a koncentráció, miközben az egészségügyi határérték 50.

Nincs olyan alacsony koncentrációja a szálló pornak, ami nem károsítja az egészséget, állapította meg a WHO. Ugyanakkor nem adható meg olyan magasabb érték sem, amelynek átlépése azonnali egészségügyi kockázattal járna, ezért azonnali intézkedéseket kívánna meg. Így az Unió a többi veszélyes anyaggal szemben – nitrogén-dioxid, kén-dioxid, szén-monoxid, ózon – irányelvében nem adja meg külön, mekkora érték felett szükséges tájékoztatni a lakosságot, és mikor kell az általában forgalomkorlátozással járó szmogriadót elrendelni. A környezetvédelmi hatóságok elkészítették az erre vonatkozó programokat, ezek olyan intézkedéseket tartalmaznak, amelyeket helyi szinten lehet megoldani – például a forgalomkorlátozást vagy a lakosság ösztönzését a környezetbarát megoldások választására a fűtés és a közlekedés terén. Nyilvánvaló, hogy az az állapot nem maradhat fenn heteken át, amelyben az ÁNTSZ még az egészséges emberek számára sem javasolja a szabad levegõn való tartózkodást.

1999-ben vizsgálták Európában a szálló por egészségkárosító hatását. Az Országos Közegészségügyi Intézet akkor azt állapította meg, hogy a PM 10 24 órás átlaga 289 napon keresztül haladta meg az engedélyezett mértéket, ami 170 – rövid idõ alatt bekövetkezett – többlethalálesettel hozható összefüggésbe. A vizsgálatok során a szakértõk azt a következtetést vonták le, hogy a légszennyezés éves átlagkoncentrációjának köbméterenként csupán 5 mikrogrammal való csökkentése révén, a hosszú távon bekövetkezõ halálesetek számát évi 500 fõvel lehetne csökkenteni.

A nagyvárosokban a környezetüknél magasabb a hõmérséklet, ráadásul a betonrengeteg lassabban hül le. Hiányoznak az éjszakai légmozgások, míg a természetben enyhe szellõ lengedez még szélcsendes éjszakákon is. Így a városok klímája sajátosan alakul, különösen azokon a helyeken, ahol kevés a zöldterület, és az úgynevezett szélcsatornákat, amelyeket a domborzati viszonyok alakítanak ki, ostoba módon beépítik, elzárják. Eközben a gépjárművekbõl származó légszennyezõ anyagok mennyisége az autók sokasodásával együtt nõ. A belsõ égésű motorok által a légkörbe juttatott elsõdleges zennyezõ anyagok – szén-monoxid, nitrogén-oxidok – már önmagukban is károsak az egészségre, s ezekhez párosul az általuk fölkavart finom por.

A szmog eleinte Londont idézte. A téli enyhe, ködös idõben a várost vastag füstköd lepte el, ami komoly veszélyt jelentett a légzõszervi betegség kialakulására, és a halálozási ráta is megugrott, ezért a télen kialakuló füstködöt londoni szmognak nevezik. A negyvenes-ötvenes években a kaliforniai Los Angelesben a légszennyezés egy másik formáját figyelték meg, amely azóta más nagyvárosokban is megjelenik, de nem télen, hanem a nyári forró napokon, napsütéses idõben, fokozott gépjármûforgalomban, ez a fotokémiai vagy ózon-szmog. A Kárpát-medencében különösen megül a hideg, ezért térségünkben a füstköd a tél állandó velejárója. A veszélyeztetettek fõleg az idõsek, a légzõszervi betegek és a gyermekek.

Bármilyen alacsony a porkoncentráció árt az egészségünknek. A 2,5 mikrométernél kisebb átmérõjű finom por a legveszélyesebb. Ez úgy kelet- kezik, hogy a jármûvek mozgó alkatrészei az utcákon lévõ port felkavarván tovább õrlik, egyre kisebb részecskékre. A finom por belégzéskor bejut a tüdõbe, a léghólyagocskákba, átlép a sejtek falán is és gyulladásos folyamatot indít el a tüdõszövetben és a légzõrendszer bármelyik helyén, ezenkívül rosszindulatú daganatok keletkezésének oka lesz. Megfigyelhetjük, hogy ahol a várost aktív vagy passzív eszközökkel tisztán tartják, ott a házak színesek. Ahol a városra nem vigyáznak, ott idõvel minden egyenszürke lesz.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség becslése szerint légszennyezettség miatt évente többen halnak meg, mint autóbalesetben. Európában annyian, mintha egy közepes méretû város tûnne el a föld színérõl. Egy folyóirat ahhoz hasonlította ezt a számot, mintha hetente lezuhanna két, többszáz személyes repülõgép. Azt bezzeg észrevennénk!

Hatásmechanizmus

A beszédszerveket érintõ noxák a belélegzett levegõ és az elfogyasztott táplálék során kerülnek a szervezetbe. A szennyezett városi levegõn kívül jelentõs szerepet foglalnak el a háztartásokban használt tisztító és fertõtlenítõ szerek. Különösen a foszfát és a klórtartalom, részben súlyos gyulladásos, valamint allergiás panaszokat okoz.

A szájon keresztül bejutó folyadék és szilárd anyagok közvetve és közvetlenül is érinthetik a hangképzésben részt vevõ szerveket. Milyen hatásokkal kell számolni:
– gyulladások
– allergiás panaszok
– daganatok

Ezen betegségek különállóan és együttesen is veszélyeztethetik az élettani hangképzést.

1. A gyulladásos betegségek akut és krónikus formában jelentkeznek. Akut esetben a légutak heveny fertõzõdése következtében az orrdugulás jellemzõen nazalitást okoz. Miután a légutak borítása azonos nyálkahártyabélést jelent, nem helyes különválasztani a részeket, hiszen egy betegség rendkívül könnyen továbbterjed, nem respektál határokat. A náthát még akut esetben is rhinosinusitisnek diagnosztizáljuk, mivel az orrmelléküregek szintén fertõzõdnek. A náthás ember torka kapar, fájdalmas, nyelése nehezített, köhög. Tehát az orrbemenettõl a tüdõig minden szerv beteg, sõt a fülkürt rossz mûködése fülpanaszokat is okoz.

A krónikus gyulladások a környezetszennyezés legjelentõsebb megbetegedései. Fõképp a hörgõrendszer elváltozási jönnek létre, akár a porártalmat, akár az aktív és passzív dohányzást említjük. A kónikus folyamatok, mint a szilikózis, a tüdõtágulás a civilizációnak sok elõnye mellett a legkárosítóbb eredménye. A száraz torok diszkomfort-érzést okoz, a krákogásra való rászokás pedig a hangképzés fokozatos romlását okozza.

2. Az allergiás betegségek leggyakrabban az inhalatív úton bejutott speciális anyagok következtében alakulnak ki, de számolnunk kell a tápcsatornába bejutó, illetve a kültakaróval érintkezõ anyagok szervezetre gyakorolt hatásával is. A szervezetnek ez a kóros reakciókészsége az enyhe, átmeneti panaszoktól az azonnali halált is eredményezheti. Ezeket a panaszokat rovarcsípéstõl vagy gyógyszerek mellékhatásaként is észlelhetjük.

Sajnos az utóbbi idõkben a szennyezett vizek, más esetekben a nem megfelelõen tisztított ivóvizek nõi hormon tartalma okoz kóros változásokat a hangképzésben. Ugyanitt kell megemlíteni az ivóvizekben kimutatott gyógyszerszennyezettséget is.

Az allergiás elváltozás a nyálkahártya vizenyõs megvastagodása következtében orrdugulást, hangmélyülést, súlyos esetben nehézlégzést okozhat. Az orr dugulása a hangképzés romlása mellett a hallás csökkenését is eredményezi.

A hangszalagok megvastagodása a hang mélyülését okozza, ez pedig azokban a foglalkozási ágakban, ahol a hangfekvés megtartása elõírás, egzisztenciális problémákhoz vezet.

Az alsó légutak allergiás megbetegedései itt elsõsorban az asztmára és a COPD-re kell gondolni, mindenképpen a beszéd súlyos nehezítettségét jelentik, mivel a tüdõkapacitás csökkenése a hangképzés romlását hozza magával.

3. A daganatos megbetegedések száma korunkban egyre jobban emelkedik. Ennek számtalan oka van, de elsõsorban a környezeti szennyezett levegõ, a megnövekedett autóforgalom és a dohányzás jön szóba.

A daganat lehet jó- és rosszindulatú. Mindkét elváltozás kezelése orvosi feladat és minden esetben a munkaképesség átmeneti vagy végleges elvesztéséhez vezethet. Napjainkban az orvostudomány fejlõdése lehetõvé teszi, hogy az idejében felfedezett rosszindulatú daganatokat is legtöbb esetben a hangképzés megtartásával lehet gyógyítani.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni a szûrõvizsgálatok fontosságát és a megelõzés szerepét.

A dohányzás hatása a szervezetre
  • A nikotin érszűkületet okoz, fõleg a kisebb artériákon jellegzetes. Ilyenkor az ezen artériák által ellátott területeken, például a kezeken, a lábakon zsibbadás, súlyosabb esetben elhalás is keletkezhet.
  • A füstölés a nyálkahártya kiszárítását, tehát a csillószõrök megbénítását jelenti. Megszûnik az a híg folyadékréteg amelyben a csillószõrõk a tüdõ felõl a szájnyílás felé mozogva kiseprik a szennyezõ anyagokat, ezáltal a tüdõben gyulladásos anyagcseretermékek szaporodnak fel.
  • A papír égésekor keletkezõ benzpirén-vegyület rákkeltõ. Elsõdleges daganatkialakulási hely a gége és a mélyebb légutak, de második helyen áll a kiválasztórendszer, leginkább a hugyhólyag, a harmadik helyen pedig a vastagbél található.
  • A tüdõszövet nem alkalmas arra, hogy a nagymennyiségű szennyezett levegõt valóban átalakítsa széndioxid tartalmúvá, hanem szénmonoxidot termel, amely a haemoglobinhoz kapcsolódva mérgezési tüneteket, nehézlégzést okoz.

A környezeti zaj hatása a hangképzésre

A rosszul halló beteg hangképzése kóros lesz, hangerejét megemeli. Maga a környezeti zaj önmagában is károsítja a beszédpercepciót és a beszédprodukciót. A folyamatos hangosabb beszéd a beszédviselkedés megváltozását okozza és a walkman-szindróma kialakulásához vezet.

A walkman-szindróma jellemzõi:
– kóros hangképzés
– hibás artikuláció
– pszichés hatások
– a beszédviselkedés megváltozása
– a zajártalom kialakulásának lehetõsége
– vegetatív zavarok

A walkman-szindróma mint tünetegyüttes különösen nagy veszélyt jelent, hiszen az egyes tényezõk jelentkezési ideje és súlyossága nehezen jósolható meg elõre. Már a túlságosan nagy óvodai zaj is kialakíthatja a szindrómát, az azonban, hogy melyik faktora jelentkezik elõbb – a gyermek magatartási problémái, a diszfónia vagy a hallásromlás – az egyéntõl függ.

Összegzés

Látható, hogy a civilizációs fejlõdés a számtalan elõny mellett mennyi egészségkárosodást okozhat! Miután ismerjük a kiváltó okokat és a kiváltott betegségeket, kötelességünk lenne annak elérése, hogy a környezeti ártalmakat a lehetõ legkevesebbre csökkentsük. Legtöbbet a légszennyezettség javításában és a dohányzás elleni felvilágosításban tehetünk.

Különösen nagyfontosságú a környezeti zaj csökkentése nemcsak a munkahelyeken, hanem a hétköznapi életben, a szabadidõ eltöltésekor. Különösen veszélyeztetettek a gyermekek és ifjúkorúak a diszkók és a walkmanek, valamint a különbözõ fülhallgatók elterjedése következtében.

Az egészséges életmód, a megfelelõ táplálkozás szervezetünket ellenállóbbá teszi, de sajnos nemcsak rajtunk múlik egészségünk megóvása és a minél magasabb, egészségben megért életkor elérése.

 
Irodalom
  •  
  • DR. BALÁZS BOGLÁRKA – GÓSY MÁRIA: A környezetünk hangjelenségeinek hatása a beszédre. Fül-orr-gégegyógyászat 1988/34. sz. 145-150.
  • Légzõrendszer Útmutató – klinikai irányelvek összefoglalója, 2003/3.
  • A krónikus obstruktív léguti betegség diagnosztikája és kezelése. Infektológiai Útmutató, 2005.
  • www.greenpeace.org

2008/3
Év: 2008
Szám: 3
Impresszum
Kommentek: 0

előző év 2008 következő év

2008/1
2008/1

2008/2
2008/2

2008/3
2008/3

2008/4
2008/4





Ha... Ha? (feb. 2-3.->)
Hülyítődoboz
2015. 02. 02 17:10
Hankiss professzor
Adalbert
2015. 01. 24 09:12
Jó gyakorlat Bemutató
felkarolo
2015. 01. 21 14:05
Ionangyal
Én, ellenem
2015. 01. 20 02:22
Budapest Kupa
Dami
2015. 01. 17 08:05