2008
2008/4

tartalom:

Hallásfogyatékosság-ügyi szakosztály beszámolója
Bujdosóné Arató Adrienne
2008. június 27. Miskolc

Szakosztályunk ebben az évben is nagy érdeklõdés közepette tartotta meg szakmai ülését. Az elõadásokat két témakör köré csoportosítottuk. Az elsõ témakör: az idegennyelv-oktatás szerepe, jelentõsége a hallássérültek oktatásában, a második: az informatika szerepe a hallássérültek nyelvi fejlesztésében.

A szakosztályülést Mihalovics Jenõ ny. igazgató a HIOE elnöke, majd a szünet után Bujdosóné Arató Adrienne szakosztályvezetõ vezette le üléselnökként.

Elsõként Mihalovics Jenõ a kaposvári Duráczky Kózsef Fejlesztõ és Módszertani Központ ny. igazgatója emelkedett szólásra a "Kötelezettségek – dilemmák a hallássérült gyermekek idegennyelv- oktatásában" címû elõadásával.

A téma idõszerûségét szerinte a NAT legújabb változata, az Irányelvek életbelépése óta eltelt idõ és a mértékadó tapasztalatok indokolták.

A hallássérültek iskoláiban az idegen nyelv eredményes oktathatósága elvi, gyakorlati kérdéseket és kételyeket vet fel.
 
  • Tényként kezelendõ viszont, hogy speciális iskoláinkban az ép intellektusú gyerekek számára negyedik osztálytól kötelezõ a tárgy oktatása.
  • Gyakorlatilag valamennyi helyen többségében szurdopedagógia szakos nyelvtanárok végzik a tanítást.
  • Az osztályozás-értékelés alól felmentettek magas arányának hátterében a halmozottan fogyatékosság ténye áll.

Felveti a kérdést, hogy a halmozottan sérült tanulóknak nem lenne-e célszrűbb egy, a nemzetközi érintkezésben is jól használható jelnyelvi ismeretanyagot elsajátíttatni. (Ez természetesen további kérdéseket, problémákat indukál, mint "tananyag, az oktató képzettsége, stb".)

Végezetül leszögezi, hogy iskoláinkban alapvetõen szakszerű, egyre több tapasztalat birtokában folyik az idegen nyelv oktatása.

A következõ elõadó Szõllõsiné Sipos Virág a budapesti Dr. Török Béla Ó. Ált. Isk. S. Sz. EGYMI D. és GY. igazgatója "A nyelvoktatás helyzete, szerepe, jelentõsége a budapesti Dr. Török Béla Általános Iskolában" címû elõadásában fogalmazta meg a gondolatait.

Az idegen nyelv oktatásának elkötelezettségét a többségi iskolához való erõteljes közelítés és az integráció tudatos és erõteljes vállalása indokolja.

Az angol nyelv választásának hátterében áll:
  • a munkaerõpiac
  • az idegennyelvű szakszavak
  • digitális rendszerek IST ismerete, világháló használata
  • sorstársak keresése
  • hazán kívüli munkakeresés
  • tájékozódási eszköz a világban

Azt a nyelvtudást, amely a nagyothalló tanulókat a modern élet, a tanulás, a munka világában segíti
  • jó tantervi programmal
  • nívócsoportok alkotásával, differenciált oktatással
  • évfolyamokon átívelõ csoportszervezéssel
  • saját tervezésű gyakorlatok, szövegek készítésével
  • helyi, a sajátosságoknak megfelelõ kombinált metodikák alkalmazásával
  • fiatal, nyelvvizsgával rendelkezõ tanárok alkalmazásával
  • szöveges, bátorító értékeléssel tudják biztosítani.

Tisztában van azzal, hogy a súlyos nyelvi állapotú, még az anyanyelvi kompetencia megszerzésében is komoly nehézségekkel küzdõ gyermekek esetében nem tudják felelõsséggel vállalni az elõbb felvázolt munkát.

Várszegi Éda, a budapesti Hallássérültek Tanintézetének tanára az egyéni fejlesztési órák gyakorlati tapasztalatairól számolt be. A társuló zavarok miatt tanulási nehézséggel küzdõ gyermekek számára sajátos, egyénre szabott fejlesztési tervet dolgoztak ki. Az örömteli, kellemes légkörû, a személyes kapcsolat kialakítását hangsúlyozó foglalkozásokon a fejlesztõpedagógia, a Sindelar-program és az Affolter-módszerrõl tanultakat alkalmazzák.

Juhász Ilona és Kosikné Kuslits Judit a Dr. Török Béla Ó. Ált. Isk. S. Sz. EGYMI D. és GY. Újvárosparki telephelyének gyógypedagógusai "Az Élmény, mint pedagógiai módszer a hallássérültek oktatásában" címû elõadásukban a felsõ tagozatos halmozottan fogyatékos tanulók oktatási nehézségeirõl számoltak be. Az itt oktatott tanulók eredetileg integrált oktatásban részesültek, de fejlesztésük tanulmányaik során megrekedt, ezért áthelyezést nyertek az Újvárosparki iskolába. Fejleszthetõségük és hallásállapotuk igen széles spektrumon mozog, társfogyatékosságuk és egyéb járulékos fogyatékosságuk miatt egyéni fejlesztési terv szerint oktathatók. A hagyományos osztálykeret feloldása mellett és az óraszámok rugalmas átcsoportosításával az oktatás hatékonysága érdekében az életkor helyett az azonos értelmi szintet és a beszédállapotot veszik alapul. A megszokott szemléltetés, kirándulás, múzeumi óra mellett zoo-pedagógiai foglalkozások, színházi elõadások, a projektmódszer elemei és a különbözõ érzékelési csatornák kommunikációs formáinak összekapcsolása alkotja élménypeda- gógiájuk alapjait.

Bíró Zsuzsanna a kaposvári Duráczky József Fejlesztõ és Módszertani Központ gyógypedagógusa "Így tanítok angolt a kaposvári hallássérültek tanintézetében" címû elõadásában az idegen nyelv oktatásával kapcsolatos tapasztalatairól számol be. Tanmenetét a NAT valamint a kerettanterv alapján készülõ helyi tanterv Útmutatója és az angol nyelv általános iskolák számára (Nemzeti Tankönyvkiadó) készítette el. Ismertette az általa leggyakrabban használt módszereket:
  •  a hallássérültek anyanyelv tanításánál használt módszerek
  • kooperatív technikai elemek
  • idegen nyelv tanításánál használt módszerek (Total Physical Response)
  • audiovizuális módszer
  • audiolingvális módszer
  • és a tankönyv kiválasztásának kritériumait.

Elõadását egy rövid videofilm vetítésével zárta le, melyben 6. és 8. osztályos angol órarészleteket mutatott be.

Sümegi Csabáné az egri Mlinkó István EGYMI Intézet nyelvtanára "Az angol nyelv tanításának gyakorlata az egri iskolában" címû elõadásában arról számolt be, hogy iskolájukban 10 éve vezették be az angol nyelv oktatását. Azért választották az angol nyelvet, mert egyre több tanuló készült számítástechnikai szakirányba továbbtanulni, ahol a szaknyelv az angol, így célszerûnek és hasznosnak látszott ennek a nyelvnek az oktatása. A pedagógiai programban az órák a nem kötelezõ tanórai foglalkozásra fordítható óraszámok közt jelentek meg. 2003-tól a nyelvoktatás minden tanuló számára (kivéve a halmozottan sérültek) kötelezõvé vált. A 10 év alatt végzett 49 tanuló közül összesen 21-en tanultak angolul. A sikerélmények mellett nehézséget jelent az alacsony óraszám (heti 2 óra), a tanulók anyanyelvi szintjének heterogenitása, valamint a képesség szerinti csoportbontás megvalósítása.

A pedagógusok közt megoszlanak a vélemények az angoltanítás létjogosultságát illetõen, a továbbtanuló diákok visszajelzései viszont az angol nyelv ismeretének fontosságát hangsúlyozzák.

Varga Zsuzsanna, a budapesti Dr. Török Béla Ó. Ált. Isk. S. Sz. EGYMI D. és GY. Újvárosparki telephelyének gyógypedagógusa "Az interaktív tábla használhatósága a hallássérültek oktatásában" címû elõadásában és gyakorlati bemutatójában ennek a modern technikai eszköznek a pedagógiai hasznosságát, célszerûségét és az alkalmazás sokrétûségét emelte ki.

Kudomrák Gyöngyi – Tucsek Margit – Szabó János a kaposvári Duráczky József Fejlesztõ és Módszertani Központ pedagógusai az "IKT – eszközök alkalmazása a kisiskoláskorú hallássérültek anyanyelvi fejlesztésében" címû elõadásukban bemutatták, hogy számítógéppel, megfelelõ szoftverrel és számítástechnikai ismeretekkel milyen látványos és jól hasznosítható tananyagok készíthetõk el. Komoly érték a digitális táblával való tanítás során a ‘drag and drop’ technika. A számítógép óriási motiváló ereje mellett hangsúlyozzák a tanulók nyelvi szintjéhez való alkalmazkodás szükségességét.

Kovácsné Horváth Erzsébet – Pichlerné Gábor Beáta – Szendrõdi Andor a soproni Tóth Antal EGYMI tanárai az "Informatika, idegennyelv és egyéb tantárgyi oktató programok" bemutatása során összegzést vázoltak fel az iskola eddig elkészült, interneten keresztül is használható, bárki számára ingyenesen elérhetõ tanulást segítõ, e-learninges tananyagaiból.

Pichlerné Gábor Beáta a kezdõ szintű német nyelvtanulást segítõ szoftvert mutatta be részletesen, sok látványos, rajzos feladattal. Szendrõdi Andor saját fejlesztésû, a siket jelnyelvvel kapcsolatos kétféle szoftvert mutatott be. Magyarországon elsõként készítették el ezt a siket jeleket feldolgozó mozgóképes szoftvert, mely 2005-ben az eLearning Awards versenyen bekerült a legjobb száz projekt közé. A másik jellel kapcsolatos szoftverük, melyet a Nyugat-Magyarországi Egyetemmel közösen készítettek. A magyar jelek mellett osztrák jelek is láthatók párhuzamosan a német nevével együtt. Ezenkívül mindegyik jel alatt segítõ magyarázat is olvasható arról, mibõl ered a jel, és mihez kapcsolódik.
 

2008/4
Év: 2008
Szám: 4
Impresszum
Kommentek: 0

előző év 2008 következő év

2008/1
2008/1

2008/2
2008/2

2008/3
2008/3

2008/4
2008/4





Ha... Ha? (feb. 2-3.->)
Hülyítődoboz
2015. 02. 02 17:10
Hankiss professzor
Adalbert
2015. 01. 24 09:12
Jó gyakorlat Bemutató
felkarolo
2015. 01. 21 14:05
Ionangyal
Én, ellenem
2015. 01. 20 02:22
Budapest Kupa
Dami
2015. 01. 17 08:05