2008
2008/4

tartalom:

Mozgásfogyatékosság-ügyi szakosztáy
dr. Benczúr Miklósné
Miskolc, 2008. június 27.

Az ülés témája: A szomatopedagógia szerepe a fiatal és felnõtt mozgáskorlátozott emberek ellátásában.

A Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete XXXVI. Országos Szakmai Konferenciáján a Mozgásfogyatékosság-ügyi Szakosztály programja az országos szakmai konferencia fõ témájául választott Kihívások-válaszok-esélyek mottó jegyében szervezõdött meghívott elõadókkal.

A gyógypedagógia változó identitása és az ennek megfelelni kívánó gyógypedagógus-képzésben – így a szomatopedagógiában és a szomatopedagógus-képzésben is – új utak, kompetenciák megfogalmazása szükséges. Az életívet átfogó megsegítés igénye, a szakemberképzés ilyen irányú tartalmi módosulásával együtt adja a jövõ korszerû gyógypedagógiáját. Mindez kihívás a ma gyógypedagógiája és gyógypedagógusai iránt. A megfelelés érdekében a Mozgásfogyatékosság-ügyi Szakosztály ez évi programjában a hangsúlyt a fiatal és felnõtt mozgáskorlátozott emberek szomatopedagógiai megsegítésének megbeszélésére helyezte, a mindennapi gyakorlatból a szomatopedagógus-képzés felé irányuló, megfogalmazódó elvárások és igények feltárására. Az elõadások a pályaválasztás, továbbtanulás helyzetét, az életminõséget lényegesen befolyásoló körülményeket, a szakképzés struktúráját vizsgálták, megcélozva ezzel is a szomatopedagógus-képzésben a fiatal és felnõtt emberek szomatopedagógógiai megsegítése gyakorlatból eredõ igényeinek megismerését.

A gyakorló pedagógusok körében még mindig nagy a bizonytalanság a gyógypedagógus-képzés új formáit illetõen, ezért célszerű volt, hogy a bevezetõ elõadások a képzés megújult és a bolognai folyamatnak megfelelõ formáit mutatták be. Bevezetésként a jövõ gyógypedagógiája új útjainak ismertetését választották témául elõadásukban DR. MÁRKUS ESZTER és PÉNTEK DÓZSA MELINDA fõiskolai oktatók. DR. MÁRKUS ESZTER ismertette mind a BA-, mind az MA-szintű gyógypedagógus-képzés új útjait. P ÉNTEK DÓZSA MELINDA ebbõl kiindulva a szomatopedagógusok képzésének belsõ tartalmáról beszélt azzal a céllal, hogy a szakosztályülés további részében a meghívott elõadók a gyakorlatból jövõ igényeket, elvárásokat fogalmazzák meg, hiszen a belsõ tartalmak aktualizálása — mind a gyakorlat, mind az elmélet terén — folyamatos. A korszerû elvárásoknak megfelelés a szomatopedagógia tudományát viszi elõre, melynek alapja a témában végzett kutatások és azok eredményeinek integrálása a képzésbe, a jövõ szomatopedagógusainak felkészítésébe.

A mozgáskorlátozottság okozta sajátosságokat a pályaválasztás és a pályaválasztásra történõ felkészítés szempontjából fogalmazták meg elõadásaikban a "mozgásjavító" általános iskolák küldöttei. K ISSNÉ KÖRÖSSI ANNA A szakmai elõkészítõ és alapozó tárgyak oktatása a sályi Mozgásjavító Általános Iskola, Elõkészítõ Szakiskola és Diákotthonban című elõadásban bemutatta, hogyan alapozza meg az iskola a speciális szakképzésre való alkalmasságot a mozgás- és értelmileg fogyatékos fiatalok körében. Az informatika oktatása szakmai alapozó tantárgyként jelenik meg a sályi iskolában, és pályázatuk eredményeképpen jól ellátott körülmények között történik a tantárgyi oktatás. Az informatika oktatása a szakmai elõkészítõ és szakmai alapozó tantárgyon belül című elõadásában JUHÁSZ KATALIN gyógypedagógus részleteiben és eredményeiben is bemutatta az informatikai szakmai elõkészítõ oktatás céljait és folyamatát, igazolva a munka sikerességét a továbbtanuló 23 diák esetével. GAÁL ANDRÁS igazgató hozzászólásában a szakmát megalapozó, elõkészítõ oktatás fontosságát, valamint a szakképzési struktúra kialakításának szükségességét hangsúlyozta. A budapesti Mozgásjavító Általános Iskola igazgatója, NÁDAS PÁL a pályaválasztás - az iskola volt tanulói körében végzett felmérés alapján -, a pályaválasztáshoz, továbbtanuláshoz kapcsolódó gyakorlati tapasztalatokat, igényeket és elvárásokat összegezte. Adatokkal alátámasztott elõadásában, egyértelmûen fogalmazódtak meg az iskola elsõrendû feladatai a tanulók 8. osztály utáni elhelyezésében, a továbbtanulás lehetõségének megteremtésében és annak ügyintézésében. Életszerű és elgondolkodtató volt a Személyes nyilatkozat címmel bemutatott riportfilm részlete. Humorosan, jól megfogalmazottan mondta el saját történetét az a súlyos mozgáskorlátozott fiatalember, aki megnyert egy magas színtû szakmai pályázatot, de a "professzorok" a személyes találkozás után nem vállalták ezt a kapcsolatot. Ugyanakkor az a felsõoktatási intézmény, ahol már személyesen is ismerték ezt a fiatalembert, elfogadta õt PhD-hallgatónak. Tanulságos volt a beszámoló, egyben rámutatott mindarra, ami még a szemléletalakítás és a társadalmi elfogadás területén megoldásra vár.

KOGON MIHÁLY és OROSZ ANDREA elõadásai a Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja (MEREK), a korábbi Mozgássérültek Állami Intézete jogutódjának mûködésérõl, az intézmény új feladatairól és a benne folyó szakmai munkáról számolt be. Az ún. Holnap Háza intézményrész a szociális ellátórendszerben nappali ellátást nyújt, szolgáltatásaival pedig segíti a mozgáskorlátozott emberek rehabilitációját, önálló életvezetésének kialakulását. Mindkét elõadó — a mozgáskorlátozott emberek életminõségének javítása érdekében — a legfontosabb feladatnak a tárcák együttműködésének javítását tartja: a jogharmónia kialakítását és a szakmai színterek, továbbá a szakemberek közötti együttműködést. A mozgáskorlátozott fiatalok és felnõttek ellátásában a helyi megoldások kialakítását látják célszerûnek, de a helyben elérhetõ személyi és tárgyi lehetõségek megteremtését vallják alapvetõ megoldási módnak.

A Fiatalok Fóruma keretében a 2008. évi fõiskolai szakdolgozatokból az idén két elõadás hangzott el. GERENCSÉR ORSOLYA Kullmann Lajos tanár úr vezetésével myelodysplasiás felnõttek életminõség-vizsgálatának eredményeit ismertetette, KOVÁCS ZSÓFIA szakdolgozatában a legutóbbi négy paralimpia gyorsúszás-idõeredményeinek összehasonlító vizsgálatát végzete el, és annak egyes részeirõl számolt be. Megállapította, hogy mind a férfi, mind a nõi gyorsúszásban az egyes úszók idõeredményei közötti különbségek a súlyosabban sérültek kategóriáiban a legnagyobbak, lényegesen kisebbek az egyéni eltérések a jobb mozgásállapotú sportolók idõeredményeiben. Megállapította továbbá, hogy 1992 és 2004 között a paralimpiai versenyeken a vizsgált négy csoport minden kategóriájában folyamatosan javultak az idõeredmények, és a javulás a súlyosabban sérültek, az ún. S4-esek kategóriájában volt a legnagyobb (a mozgáskorlátozott úszókat sérültségi fokuk szerint úszásnemenként 10-10 sérültségi kategóriában versenyeztetik.)

Az egymáshoz kapcsolódó elõadásokat élénk szakmai párbeszédek követték. A programban elõre jelzett szakképzésrõl szóló elõadás helyett DR. DERARA MIHÁLY hozzászólásai egészítették ki az elõadásokat.

A következõkben összefoglaljuk a fiatal és felnõtt mozgáskorlátozott emberek megsegítéséhez a gyakorlat oldaláról elhangzott igényeket, tapasztalatokat:
  • mozgáskorlátozottság esetében az általános iskolai nevelésnek az átlagostól eltérõen fontos és sajátos szerepe van a továbbtanulás, pályaválasztás segítésében, az ügyek intézésében;
  • általános iskolai tanulók pályaorientációs nevelése, a pályaválasztás céltudatos irányítása és fõként az egyéni felkészítés kiemelten fontos, amelyre a többségi iskolai nevelés keretében is gondolni kell;
  • az intézményeknek fel kell készülniük; ki kell dolgozniuk a mozgáskorlátozott tanulók speciális nevelési igényeihez kapcsolódó útmutatókat, tájékoztató anyagokat, szakképzési és továbbtanulási lehetõségeket, a munkába állítás egyéni struktúráját;
  • célszerű lenne a mozgáskorlátozott fiatalokkal foglalkozó intézményeknek, szervezeteknek munkájukat összehangolni, kapcsolataikat fejleszteni, de ügyelni kell az együttműködés helyi sajátosságaira, a pedagógusok és a szülõk együttműködésre is;
  • szükséges a többségi intézményi színterek szakembereinek és pedagógusainak felkészítése az integráció támogatása érdekében;
  • indokolt az integráció pozitív és negatív tényezõinek feltárása, kutatások végzése, valamint a tapasztalatok beépítése az ellátásba és a gyógypedagógus-képzésbe;
  • megfogalmazódott, hogy a szomatopedagógiának és a szomatopedagógia szakos gyógypedagógusoknak a mozgáskorlátozott fiatalok pályaalkalmasságának segítésében, a felnõttek életének támogatásában sajátos feladatai vannak.

A szakosztályülésen elhangzottak egyértelmûen igazolták a szomatopedagógia sajátos feladatait a fiatal és felnõtt mozgáskorlátozott emberek ellátásának területén. Az igény a gyakorlat oldaláról fogalmazódott meg. A szomatopedagógus-képzésnek — a jövõ gyógypedagógiája érdekében — a fogyatékos emberek társadalmi integrációja elõsegítésében korszerû ismeretekkel és gyakorlattal bíró szakembereket kell adni mind a BA- és az MA-képzés során. Ehhez nyújtottak támpontokat a 2008. évi szakosztályülés keretében elhangzott elõadások és a hozzászólások.

2008/4
Év: 2008
Szám: 4
Impresszum
Kommentek: 0

előző év 2008 következő év

2008/1
2008/1

2008/2
2008/2

2008/3
2008/3

2008/4
2008/4





Ha... Ha? (feb. 2-3.->)
Hülyítődoboz
2015. 02. 02 17:10
Hankiss professzor
Adalbert
2015. 01. 24 09:12
Jó gyakorlat Bemutató
felkarolo
2015. 01. 21 14:05
Ionangyal
Én, ellenem
2015. 01. 20 02:22
Budapest Kupa
Dami
2015. 01. 17 08:05