2009
2009/1

tartalom:

Bánfalvy Csaba: Az integrációs cunami
Dr. Farkas Miklós
Tanulmányok a fogyatékos emberek iskolai és társadalmi integrációjáról

(szerk. Bánfalvy Csaba. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar – ELTE Eötvös Kiadó, 2008.)

A kötet elméleti és empirikus tanulmányai az integrált oktatásban résztvevő szakembereknek és a téma iránt érdeklődő pedagógusok, iskolafenntartók, szülők, közoktatáspolitikai szakemberek, iskolaszociológusok stb. számárainformatív tájékoztatást nyújt a magyarországi integrált oktatás helyzetéről és problémáiról.



A Dr. Bánfalvy Csaba kutatásvezetõ-szerkesztõ nevével jegyzett – Az integrációs cunami című – tanulmánykötet központi témája a fogyatékos emberek iskolai és társadalmi integrációja.

Az elmúlt évtizedben tömegesen kerültek fogyatékos kisgyermekek, óvodások, tanulók és fiatal felnõttek az ép, egészséges emberekkel közös, integrált közösségekbe (bölcsõdékbe, óvodákba, iskolákba, szakképzésbe, munkahelyekre). Az ezredforduló utáni intézményes és tömeges integráció váratlanul, gyakran elõkészület nélkül, szinte özönvíz-szerűen tört rá az oktatási, a szociális, és a munkahelyteremtõ intézményekre. Az integrációs "dömping" jellemzésére a szerkesztõ egyedi és felhívó jellegű kifejezést használ: "integrációs cunami". Jól jellemzi az integráció rohamos növekedését, hogy 2002. és a 2007. tanévek között az integrált SNI gyermekek száma összességében mintegy 18 ezerrõl 31 ezer fõre emelkedett.

A mai helyzetet a szerkesztõ így jellemzi: "Ma éppen az integrációs cunami korát éljük. Évek óta csökken az általános iskoláskorú gyermekek száma, normál iskolák sorát zárják be, vagy karcsúsítják. Az iskolák ez ellen azzal is próbálnak védekezni, hogy nyitottá válnak a korábban be nem fogadott fogyatékos és egyéb SNI gyerekek befogadására", az esetek nagy részében úgy, hogy nincsenek meg a törvényben elõírt személyi és tárgyi feltételek.

Ma a legnagyobb problémát az értelmileg sérült tanulók tömeges megjelenése okozza az általános iskolai integrált oktatásban. Ez a probléma különös jelentõséget kapott a 2005-tõl, az alsó tagozaton bevezetett osztályozás nélküli rendszerben. Ez a gyermekpopuláció a jelen tanévben fejezi be a 4. osztályt. Eddig különösebb problémát nem okozott a minimális tantervi követelményeket alulteljesítõ tanulók integrált oktatása, mivel a szóbeli értékelés lehetõvé tette az osztályismétlés nélküli magasabb évfolyamba lépést. A jelenség elsõ figyelmeztetõ miniszteri rendelete azonban már számol a problémával: az 5. osztály órakerete 25%-ban ismétlõ, rendszerezõ, képes- ségfejlesztõ tanórákat ír elõ, alsó tagozatos tanítói közremûködéssel. A fizika, kémia, biológia tantárgyak természetismeret címen egy tantárgyban integrálódnak. (Ez kísértetiesen hasonlít a régi kisegítõ iskolai tantervek felsõ tagozatos óratervéhez.)

A kötet I. részeElméleti keretek – részletes tájékoztatást ad az integrált oktatással foglalkozó nemzetközi szervezetek állásfoglalásairól, egyes országok törekvéseirõl az integrált, a szegregált, az inklúzív nevelés-oktatás területén és a fogyatékosok esélyegyenlõségének biztosításában.

Bánfalvy Csaba tanulmányában a következõket írja: "Amikor a normál iskoláknak több tanulóra van szüksége, mint ahányan spontánul jelentkeznek, akkor a speciális oktatásba tartozó népességbõl próbálnak rekrutálni tanulókat. Ezt nevezik ma integrációnak."

Az eredmény: "a sajátos nevelési igényû tanulók integrált nevelésének hirtelen növekedésére az iskolarendszer nem készült fel." Bánfalvy a felgyorsult integrációs folyamat okai közé sorolja a "gyógypedagógiai oktatás hatékonyságába vetett hit meg- rendülését" is.

Véleményem szerint a gyógypedagógiai oktatás hatékonyságába vetett hit megrendülésének okai között nagy szerepet játszott az 1972. évi Közoktatás-politikai Párthatározatot követõ szakmailag elhibázott döntések sorozata is, aminek következményeként a fogyatékosok nagyobb általános iskoláihoz szervesen tartozó szakmunkásképzõket megszüntették, vagy a középfokú "normál" szakmunkásképzõ intézetekhez csatolták. (Vác, Sopron, Budapest, Csepel stb.) Az 1974. évi megszüntetés után a fogyatékosok különbözõ típusait oktató speciális általános iskolákból átmenet nélkül, gyakran a minimális szakmai feltételeket sem biztosító, "hideg – rideg" integrált középfokú oktatásban nem tudtak eredményesen teljesíteni még a tehetséges fogyatékos tanulók sem. A szakképzetlen, – a munkaerõpiacon sokszor kudarcot mutató fiatal, 18 éves – fogyatékosok tömeges megjelenése a rokkant-nyugdíjasok szociális ellátásában jelentõs szerepet játszott a gyógypedagógiai oktatás hatékonyságába vetett hit megrendülésében.

Schiffer Csilla az integrációval kapcsolatos fogalmak (integráció, együttnevelés, normalizáció, szegregáció, szeparáció, elkülönített oktatás, kirekesztés, befogadó-elfogadó-iskola, inklúzió-exklúzió, komprehenzív iskola stb.) részletes kritikai elemzését adja. A tanulmány segítheti egy egységes fogalomhasználat kialakítását a hazai gyógypedagógiai (általában a neveléstudományi) szakirodalomban.

Csányi Yvonne összehasonlító elemzése a külföldi és hazai speciális (szegregált), integrált és inklúzív oktatási formák alakulásáról sok hasznos és megfontolandó információt tartalmaz. Tanulmányában – a hazai gyakorlatnak megfelelõen – az egész fogyatékos, tartósan tanulási problémákkal küzdõ érintett csoportot egységesen SNI tanulókként jelöli. (Az OECD "A" – "B" – "C" kategóriák táblázataiban nagyothalló, gyengénlátó, mozgáskorlátozott enyhén értelmi fogyatékos és diszlexiás tanulók szerepelnek.) Csányi javasolja a gyógypedagógus-szakma egységes állásfoglalását a "fogyatékkal élõ tanuló/személy" jelzõs kifejezés használata ellen – akár szóban, akár az ismeretterjesztõ vagy a tudományos szakirodalomban.

A Kötet II. részének tanulmányai – Empirikus kutatási eredmények – jól jellemzik az integrált oktatás mai helyzetét a látássérültek, hallássérültek, mozgássérültek és a diszlexiások világában. (Az integráltan tanuló SNI gyermekek legnagyobb csoportjáról, a tanulásban és az értelmileg akadályozott sajátos nevelési igényû gyermekek, tanulók és emberek iskolai és társadalmi integrációjával a Kézenfogva Alapítvány kiadásában nemrég megjelent tanulmánykötet foglalkozik részletesen.) A tanulmányok a szülõk, tanulók, egyetemi/fõiskolai hallgatók és a velük foglalkozó óvónõk, tanítók, tanárok, segítõk személyes véleményeinek esetismertetését és elemzését olvasmányosan tárják az olvasók elé.

Szomorjai Ágnes tanulmányában: 19 iskola – 174 látássérült személy szegregált – integrált óvodai-iskolai tanulmányainak nehezítõ és segítõ tényezõit elemzi. 12 tanuló, 12 szülõ, 12 pedagógus egyéni életútját is bemutatja kérdõív- és szóbeli interjú-módszerrel.

Perlusz Andrea 22 integráltan tanuló és dolgozó látássérült fiatal-felnõttel készített interjúk szakmai értékelését írja meg, elsõsorban életút elemzés-módszerrel.

Alt Petronella dolgozatában 9 születése óta mozgássérült fiatal életútját mutatja be (ebbõl 8 fõ 18 éven felüli, 3 diplomás, 2 fõ fõiskolai hallgató, 1 fõ szakiskolai tanuló, 1 fõ 8 általános iskolai végzettségű).

Takács István tanulmányában látás-, hallás-, mozgássérült és diszgráfiás-diszlexiás gyógypedagógiai fõiskolai hallgatókkal készített mélyinterjúk szakmai elemzését ismerteti.

A kis számú minták ellenére a tanulmányokból megismerhetõ az iskolai és társadalmi integrációban résztvevõk életútja, benne az iskolák és pedagógusok elfogadó, befogadó vagy megtûrõ magatartása. Hasznos részletek a vizsgált személyek személyes élményeinek bemutatása, a szülõk, pedagógusok interjúrészletei, a szerzõk saját tapasztalataikkal kiegészített elemzései.

A tanulmányokból egy következtetés biztosan levonható, és tanulságos: az általános iskola felsõ tagozatában és a középiskolai integrált oktatásban szinte teljes mértékben hiányzik a Szakértõi Bizottságok javaslata alapján elõírt egészségügyi és pedagógiai rehabilitációs többletszolgáltatás és annak szakmai és pénzügyi háttere. Az ilyen helyzetekben a legkisebb látás-, hallásmaradvány jelentõsen megkönnyítheti a befogadást, a beilleszkedést.

Összefoglalva: A kötet elméleti és empirikus tanulmányai az integrált oktatásban részt vevõ szakemberek (pedagógusok, iskolafenntartók, szülõk, közoktatás-politikai szakemberek, iskola-szociológusok stb.) számára olvasmányosan, személyes "vallomásokat" idézve mutatják be a magyarországi iskolai és társadalmi integráció törekvéseit, lehetõségeit, korlátait és a megoldandó problémákat.

2009/1
Év: 2009
Szám: 1
Impresszum
Kommentek: 0

előző év 2009 következő év

2009/1
2009/1

2009/2-3
2009/2-3

2009/4
2009/4

2009/5
2009/5





Ha... Ha? (feb. 2-3.->)
Hülyítődoboz
2015. 02. 02 17:10
Hankiss professzor
Adalbert
2015. 01. 24 09:12
Jó gyakorlat Bemutató
felkarolo
2015. 01. 21 14:05
Ionangyal
Én, ellenem
2015. 01. 20 02:22
Budapest Kupa
Dami
2015. 01. 17 08:05