2008
2008/1

tartalom:

Beszédészlelési és beszédmegértési zavarok az anyanyelv-elsajátításában (Gósy Mária szerk.)
Bata Sarolta
Nikol Kkt., Budapest, 2007. 335 lap.

2007 õszén jelent meg Gósy Mária szerkesztésében a kötet, amely a beszédészlelési és beszédmegértési folyamatok zavart mûködésének eseteit mutatja be és elemzi óvodás és iskolás gyermekeknél (egy tanulmány esetében fiatal felnõtteknél). Az anyanyelv-elsajátítás során az artikulációs problémák könnyen feltûnnek, a beszédészlelés zavaraira azonban gyakran nem derül fény, hiszen ezek a folyamatok rejtve mûködnek. A kötet jelentõsége, hogy több szempontú megközelítéssel foglalkozik az észlelés zavaraival sokféle gyermekcsoport (beszédhibások, hallássérültek, diszlexiások stb.) esetében, és hogy a tanulmányok friss kutatások eredményei. Jól tagolt, igényesen szerkesztett kiadvány, ábrái szemléletesek; fejezetekre bontása, irodalomjegyzékei, szakkifejezés-magyarázata az olvasó tájékozódását segítik.

A kötet tematikus csoportosításban nyolc fejezetben tartalmaz huszonkét tanulmányt, amelyek elején rövid összefoglalók olvashatók.

A Bevezetésben Gósy Mária írása ismerteti az anyanyelv-elsajátítás folyamatainak egészséges mûködését csecsemõkortól egészen iskolás korig, ehhez képest értelmezhetõ minden zavar, amely a beszédprodukcióban, illetve a beszédpercepcióban elõfordul.

A következõ fejezet a Beszédfeldolgozás fiziológiai hátterét és diagnosztikáját mutatja be. Csépe Valéria neuropszichológiai szempontból sorba veszi a percepció fejlõdésében a kritikus összetevõket. Fent Zoltán fül-orr-gégész ismerteti a hallószerv anatómiáját, működését, a hallás folyamatát, a hallásvizsgálat fajtáit, valamint a hallásrehabilitáció lehetõségeit. Nemcsak a hallás, hanem az anyanyelv-elsajátítás folyamatának zavarait is fel lehet mérni különbözõ tesztek segítségével, Imre Angéla ezen tesztek fajtáit mutatja be, és felsorolja a jól alkalmazható teszt kritériumait.

A Beszédfeldolgozás és halláscsökkenés témakörével foglalkozik a harmadik rész. Bombolya Mónika hallássérült gyermekek beszédfeldolgozását vizsgáló kísérlete alapján megállapítja, hogy a nagyothallók beszédpercepciója a kezdetektõl sérült, az elmaradás mértéke az iskolába lépés idejére olyan jelentõs, hogy a beszédfejlõdési és a tanulási folyamatokat erõsen hátráltatja. A kutatás eredményei azt is mutatják, hogy a hallókészülékes hallásmérés jó eredményébõl nem következik a beszédpercepció és a beszédmegértés megfelelõ mûködése. Gósy Mária és Horváth Viktória tanulmánya óvodások és olvasási nehézséggel küzdõ kisiskolások beszédhallásával, valamint a beszédhallás és a beszédészlelés egyes folyamatainak összefüggésével foglalkozik. Schneider Júlia és Simon Ferenc óvodások beszédhallását vizsgálja a GOH-eljárással. A vizsgálatban részt vett gyermekek esetében hurutoldást követõen a GOH-eredmények jelentõsen javultak.

A Beszédfeldolgozás beszédprodukciós zavarban című fejezetben beszédhibával küzdõ gyermekek beszédpercepciós folyamatainak vizsgálata kapott helyet. A kísérletek azt vizsgálják, hogyan függnek össze a hibás arti- kulációs mozgások a beszédfeldolgozási mechanizmusokkal. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a súlyosan beszédhibás, illetve a megkésett beszédfejlõdésű gyermekeknél egyaránt jelentõs az elmaradás a beszédpercepciós mûködések tekintetében. Minél idõsebb a gyermek, annál nagyobb az elmaradás az ép beszédűek beszédpercepciós szintjéhez képest, ezért a te- rápiát minél hamarabb meg kell kezdeni, és a fejlesztésnek mind az artikulációra, mind az észlelésre, sõt a megértésre is ki kell terjednie. Acélzott terápia szükségességét tapasztalatok is bizonyítják: Rosta Katalin és Schuchné Rumpli Henrietta logopédiai óvodába járó gyermekek fejlesztésének eredményét követték nyomon több éven keresztül, és azt találták, hogy a komplex terápia hatására igen jelentõs és egyenletes javulás következett be az óvodások beszédészlelésében és beszédmegértésében.

Külön fejezet vizsgálja az olvasási nehézség és a diszlexia esetén a percepciós mûködéseket (Beszédfeldolgozás olvasási nehézség, diszlexia esetén). Csépe Valéria tanulmánya a diszlexiával és a specifikus nyelvi károsodással (SLI) foglalkozik. Imre Angéla a beszédmegértés és az olvasás összefüggését elemzi két különbözõ életkori csoportban, a tanulmányt módszertani ötletek, javaslatok zárják. Gráczi Tekla Etelka diszlexiás és tipikus fejlõdésû gyermekek beszédfeldolgozását hasonlítja össze. A diszlexiás csoportnál az észlelési és megértési folyamatok szignifikánsan gyengébbek, és a működések kevésbé stabilak, az egyes részfolyamatok jobban függnek egymástól, mint az ép fejlõdésûeknél. Gráczi Tekla Etelka, Gósy Mária és Imre Angéla olvasási nehézséggel és diszlexiával küzdõ csoportok beszédfeldolgozási folyamatait hasonlítja össze.

A következõ fejezet (Beszédfeldolgozás és mentális érintettség) az értelmi képesség és beszédpercepciós folyamatok összefüggését vizsgálja tanulásba akadályozott gyermekeknél. A tanulmányok felhívják a figyelmet arra, hogy rendkívül nagy egyéni különbségek adódhatnak a gyermekeknél, és ezt a fejlesztés során feltétlenül figyelembe kell venni.

A következõ rész a tipikus fejlõdésű gyermekek beszédfeldolgozási problémáival foglalkozik (Beszédfeldolgozási nehézségek). Bóna Judit tipikus fejlõdésű, ép beszédû 4–10 éves gyermekek fonológiai és szeriális észlelésének fejlõdését vizsgálja. Mindegyik életkori csoportban találhatóak voltak az elvárhatónál jobban teljesítõk, azonban igen jelentõs volt azoknak az aránya, akiknél (akár több éves) elmaradást tapasztaltak. Ez felhívja a figyelmet arra, hogy minden óvodás esetében szükség lenne percepciós tesztelésre, akkor is, ha nem "gyanúsak", azaz a beszédprodukciójukban nem mutatkozik zavar, hiszen a rejtve mûködõ feldolgozási folyamatok még lehetnek hibásak. Horváth Viktória 6–10 évesek beszédészlelési folyamatainak tipológiáját ismerteti. A GMP-diagnosztika altesztjei alapján az akusztikai, a fonetikai és a fonológiai észlelés szintjének elemzésével felrajzolható a gyermek percepciós küszöbgörbéje. A kilencféle görbe további alkategóriákra bontható, egyes alakzatok elmaradásra, mások zavarra utalnak, bizonyos görbék inkább az iskolásokra jellemzõk, míg mások inkább az óvodásokra. A különbözõ rajzolatok más és más iskolai problémákkal járnak együtt: míg egyiknél a vezetõ tünet az olvasási és tanulási probléma, a másiknál a gyenge helyesírás. Az iskolai problémák megoldását minden esetben az esetleges percepciós zavarok feltárásával és rendezésével kell kezdeni. Markó Alexandra tanulmánya tipikus fejlõdésű 6–9 éves gyermekek mondat- és szövegértési jellemzõit, illetve azok összefüggéseit tárja fel. A vizsgált gyermekeknél az életkor elõrehaladtával tapasztalható fejlõdés, azonban ennek mértéke csekély, az elvárható szintet még a 9 évesek eredménye sem közelíti meg. A mondatértés tekintetében jelentõsebb a javuló tendencia, a szövegértéshez szükséges egyéb készségek-képességek (összefüggések felismerése, jó emlékezeti mûködések stb.) nem fejlõdnek olyan ütemben, mint a mondatértés. Gerliczkiné Schéder Veronika írása alapján megállapítható, hogy ha a beszédfeldolgozási nehézségekre nem derül idejében fény, és nem kezelik õket óvodás-kisiskolás korban, akkor megmaradhatnak felnõtt korban is. A vizsgálatban részt vevõ fõiskolások órai jegyzeteinek elemzése azt igazolta, hogy többségük beszédészlelési és megértési problémákkal küzd.

A kötet zárófejezete a korábbiakban feltárt problémákra kínál célzott fejlesztést (A beszédfeldolgozás fejlesztési lehetõségei). Sósné Pintye Mária és Melegné Steiner Ildikó a percepciós készségek korai fejlesztésének terápiáját mutatja be. A fejlesztés több érzékelési csatornán, rendkívül változatos feladatokkal történik a zsigeri érzékelés, a taktilis rendszer, a mozgás, a szaglás, az ízérzékelés, a hõérzékelés, a vizuális észlelés és a beszédészlelés javításával. Csabay Katalin a Lexi tankönyvcsaládot ismerteti, amely a verbális és vizuális percepciós készségeket fejleszti az olvasás és az írás alapozásához.

A tanulmányok végén található gazdag bibliográfia segíti a további tájékozódást a hazai és a nemzetközi szakirodalomban egyaránt. A kötetet záró szakkifejezés-magyarázatok nagy segítséget jelentenek az olvasónak.

Kiknek ajánljuk e kötetet? Pszichológusoknak, nyelvészeknek, egyetemi hallgatóknak ismereteik bõvítésére. Pedagógusoknak, hogy a különbözõ problé- mákkal (tanulási nehézség, magatartászavar stb.) küzdõ gyermekek esetében feltételezzék, hogy esetleg beszédészlelési zavar áll a háttérben. Gyógy- pedagógusoknak segítségül a nem tipikus fejlõdésű gyermekek terápiájához. Szülõknek, hogy minél elõbb észrevegyék, ha valamilyen probléma merül fel gyermekük fejlõdésében, így idõben meg lehet kezdeni a kivizsgálást, a terápiát. Végül pedig minden érdeklõdõnek, aki látókörét kívánja szélesíteni a pszicholingvisztika legfrissebb tudományos ismereteivel ezen a területen.

2008/1
Év: 2008
Szám: 1
Impresszum
Kommentek: 1

előző év 2008 következő év

2008/1
2008/1

2008/2
2008/2

2008/3
2008/3

2008/4
2008/4





Ha... Ha? (feb. 2-3.->)
Hülyítődoboz
2015. 02. 02 17:10
Hankiss professzor
Adalbert
2015. 01. 24 09:12
Jó gyakorlat Bemutató
felkarolo
2015. 01. 21 14:05
Ionangyal
Én, ellenem
2015. 01. 20 02:22
Budapest Kupa
Dami
2015. 01. 17 08:05