2010
2010/3

tartalom:

Befutó modell
Berta László



Absztrakt

A társadalom előtt nem jelenik meg, hogy a fogyatékos fiatalok ugyanúgy szeretnének élni, mint kortársaik. Többségük munkát vállalna, de ennek annyi külső akadálya van, hogy kizárólag egy jól felépített rendszerben képzelhető el támogatásuk, ami folyamatában nyitottabbá válik a munkaerõpiac felé, és támogatja az elhelyezkedést már az iskolaévek alatt. Egy év modellezés után erre, vagyis a munkahelyi integráció elõkészítésére kínál megoldást a Nemzeti Erõforrás Minisztérium támogatásából finanszírozott, a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány (FSZK) gondozásában működő KOMP program (Kompetencia központú oktatásfejlesztés, a munkavállalásra való felkészítés egyéni programja; Fogyatékos Személyek Esélyegyenlõségéért Közalapítvány).

Az iskolák közötti verseny felgyorsult az elmúlt években. Az önkormányzatok piaci szemléletben gondolkodnak, pl. egy megyeszékhely speciális szakiskolái közül a kevésbé innovatív intézményt fenyegeti a bezárás veszélye. Az iskoláknak, a szülõknek és a fiataloknak egyaránt tudatosabbá kell válniuk a tanulás és a pályaválasztás egyidejû megtervezésében, már ha komolyan veszik, hogy a legjobb "ösztönző", a válság hatására számukra is meghatározó értékké válik a munkavállalás. A jelen – félmillió munkanélküli az elsõ negyedévben – és várhatóan még inkább a jövõ tendenciája lesz, hogy lemorzsolódnak a diákok, ha egy intézmény nem alkalmazkodik a változó körülményekhez.

Kulcsszavak: KOMP program, munkaerõpiac, FSZK, munkahelyi integráció
 


Tízezrek munka nélkül

A KSH adatai szerint (Központi Statisztikai Hivatal közleménye, 2010. első negyedév) az inaktívak közül az ún. passzív munkanélküliek – vagyis azok, akik azért nem kerestek munkát, mert úgy gondolták, hogy végzettségük, koruk, szakmájuk vagy a munkaerőpiac állapota miatt úgysem találnának – 122 ezren voltak, 14 ezerrel többen, mint 2009 elsõ negyedévében. Elsõsorban a fiatal felnõttek (25–29, 30–34 évesek) és az idõsebb, de még munkavállalási korúak körében nõtt a passzív munkanélküliek száma és aránya. A tudatos pályaválasztás támogatása alacsony színvonalú a magyar oktatásban, ezért az inaktivitás nemcsak az iskolarendszeren kívül maradók körében, hanem már az intézményeken belül jellemzõ, bár a fenntartók, a szülõk és a diákok – ez az erõsorrend változó persze – eredményes programokat várnak az iskoláktól. A sajátos nevelési igényû és fogyatékos diákok helyzete annyiban nem speciális, hogy kortársaikhoz hasonlóan kevés elképzelésük van arról, hogy milyen munkát válasszanak. "A valódi hátrány, hogy megszerzett tudásuk csak elméletben ad biztonságot – mondta el Fehér Ildikó, a KOMP programot támogató Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány rehabilitációs programirodájának vezetõje. – Többségük két-három szakmát elsajátít, mégis kevés esélye van az elhelyezkedésre. Az FSZK munkatársait ez a felismerés ösztönözte arra, hogy kidolgozzanak egy programot, amellyel már az iskolában tudatosan fel lehet készíteni a fiatalokat a munkavállalásra" – fejtette ki. Az is a KOMP, vagyis a "Kompetencia központú oktatásfejlesztés, a munkavállalásra való felkészítés egyéni programja" szükségességét igazolja, hogy a legutóbbi, 2001-es népszámlálási adatok (KSH, 2001) alapján a fogyatékkal élõk 9, a megváltozott munkaképességûek 12 százaléka dolgozott, ez az arány az Európai Unió fejlettebb országaiban 40–50 százalék. Ebbõl következik, hogy a fogyatékos személyek tízezreinek nem a munkabér, hanem elsõsorban a segélyek és különbözõ szociális juttatások jelentik a mindennapi megélhetést.

A modellprogramban részt vesz egy nyíregyházi, miskolci és esztergomi speciális szakiskola, valamint két integráltan oktató intézmény Sajószentpéteren és Zalaegerszegen. Locsmándi Alajos, a KOMP mentori munkacsoportjának vezetõje szerint a program egyik elõnye a hatékonyság, mert nemcsak a sajátos nevelési igényû fogyatékos fiatalokra fordít figyelmet, hanem azokra is, akik tanulási problémákkal küzdenek és/vagy hátrányos szociális hátterük miatt kerültek nehéz helyzetbe. Erre szükség is van, mert a tapasztalatok szerint nem ritka, hogy a 16 év körüli gyerekeket családfenntartónak tekintik és munkába küldik a szülõk. A KOMP programnak nem célja a szociális krízisek megoldása. Az iskolák a mellett, hogy igyekeznek partneri viszonyt kialakítani a szülõkkel és a szociális ellátórendszer szereplõivel fejlesztik a diákok önismeretét és segítenek életpályájuk megtervezésében, elõsegítik a késõbbi szakmaválasztást pályaorientációs órákkal. Ezek az eszközök segíthetnek abban, hogy a programban részt vevõ szakiskolások lemorzsolódását lehetõségeihez képest csökkentse a program.

Fehér Ildikó kiemelte, nem az a program célja, hogy a diákokat A-ról B-re fejlesszék – vagyis nem az egyes kompetenciák program közvetett vagy közvetlen hatására való változásának mértékét mérjék –, ennél lényegesebb, hogy amikor munkát keresnek, az egyéni fejlõdésüket, tanulmányi elõrehaladásukat és munkáikat tartalmazó portfóliókból a tanulók, a szülõk és a munkáltatók számára kiderüljön, milyen területen és munkakörben érvényesülhetnek ezek a fiatalok. "Fontos az is, hogy fejlõdjön a kommunikációs képességük, de ez egy részcél, a lényeg az, hogy képesek-e szöveget értelmezni vagy telefonon egyeztetni, milyen a figyelmük stb. Erre van szükségük, hogy munkához jussanak, ezért vihetik majd magukkal az állásinterjúkra a portfóliójukat, ami többet jelent, mint a végzettséget igazoló értesítõ" – fejtette ki Fehér Ildikó. "Probléma, hogy minden munkáltató végzettséget igazoló bizonyítványt kér" – panaszolta a sajátos nevelési igényű diákokat oktató Fõfai Félix. A nyíregyházi Ridens Szakképző Iskola (www.ridens.hu) pedagógusa szerint az a jó irány, ha a munkáltató feladatkörökben gondolkodik, pl. diákjuk az egyik barkácsáruház alkalmazottjaként polcrendezés mellett az iskolában elsajátított informatikai ismereteit használja, számítógépre viszi a vonalkód olvasó adatait és letölti egy adatbázisba. Olajos Mihály szociálpedagógus, a miskolci Martin János Szakképző Iskola (www.martinj-misk.sulinet.hu) KOMP programjának vezetője arról számolt be, hogy jellemzõen személyes ismeretség útján ott kerültek állásba tanítványaink, például olyan cégeknél, ahol a döntéshozó érintett személy, fogyatékos gyereke van, vagy rokona valamelyik náluk tanuló diáknak.

Egy ilyen kapcsolati hálóba csak beleszületni lehet, ezért az esetek többségében hiányzik az összeköttetés. Az is rontja a kilátásokat, hogy a korösszetételt tekintve a legnagyobb mértékû inaktivitás a fiatalokat jellemzi a KSH elsõ negyedéves adatai alapján. A 15–24 évesek háromnegyede volt inaktív. 2009 elsõ negyedévéhez képest 19 ezer fõvel csökkent a szakiskolát, szakmunkásképzõt végzett foglalkoztatottak száma. Ez az adat rosszabb az összes többinél, alulmúlja a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező foglalkoztatottakét és a szakközépiskolai érettségivel rendelkezőkét is.

KOMP az oktatási rendszerben

A program modelljeként a holland Ceducon b.v. programja szolgált, amit a program adaptációjával foglalkozó szakértõk és pedagógusok a rotterdami iskolahálózatban ismertek meg. A program alkotói szerint a kompetencia alapú oktatás jobban megfelel a munkáltatók szándékainak, fény derül a végzett diák erõsségeire, hogy milyen képességeire lehet építeni. A program távlati célja, hogy minden tanórában jelenjen meg a munkára nevelés. Olajos Mihály szociálpedagógus szerint ez a kompetencia elvû tanulásra áttéréssel valósítható meg: "Egyéni differenciálást végzünk, mindenki ugyanazt a tananyagot dolgozza fel, csak más módszerrel, illetve a munkáiról portfóliót készít, ennek alapján jól tudjuk követni a fejlõdését" – fejtette ki a programvezetõ. Ezzel összhangban az FSZK tervei szerint a KOMP a mindennapi tanórákat életszerûvé teszi, hogy a fiatal mihamarabb átérezze, nem hiábavaló ismereteket szerez. Egyszerû példaként, egy matematikaórán pl. a területszámítást úgy is fel lehet vezetni, hogy "képzeljük el, hogy te szobafestõ vagy, és ki kell számolod, hány tekercs tapétára van szükséged" stb.

"A KOMP program újdonsága, hogy az FSZK által támogatott más szakiskolai programokkal összeépülve egységet alkot és igyekszik megakadályozni, hogy az iskolai évek után a fiatalok éveken át otthon üljenek" – nyilatkozta Bay Gábor, a KOMP programmenedzsere. A pályaorientációs modulokban már a 9. évfolyamon megjelenik a munkaerõ-piacra történõ felkészítés, és belépnek egyes elemei: kommunikáció, viselkedés, önéletrajz készítés. "Az iskola nemcsak arra készít fel, hogy egy végbizonyítványt kapjon a tanuló, hanem távlati fejlesztési céljai vannak, de jelenleg nagyon kevés olyan képzés van, ami kifejezetten a munkavállalásra készít fel" – fejtette ki a programmenedzser.
Forrás: www.fszk.hu
1. ábra

A KOMP gyakorlata szerint a szakiskolában eltöltött négy év az önismeret fejlesztésére épül. A 9-10. osztályban még kevesebbet hallanak a munkavállalásról, a 1415 éves diákoknak az önismeretet fejlesztõ tananyagra van szüksége, játékosan, kooperatív technikákkal dolgozzák fel a témákat. "A 11-12. osztályban erõteljesebb a munkavállalásra felkészítés, a Munkahelyi Gyakorlat program, vagy a KOMP programban résztvevõ célcsoportok számára készült adaptáció után, lehetõvé teheti, hogy a diákok közvetlen tapasztalatot szerezzenek a munkáról és magukról. Megtudják, milyen munkahelyi elvárásoknak kell megfelelniük: pl. bemutatkozás, közös ebéd a kollégákkal, kapcsolatok kiépítése, problémák megoldása" – mondta el Fehér Ildikó, az FSZK rehabilitációs programirodájának vezetõje. A 12. osztályban a tapasztalatszerzés, a munkahelyi gyakorlatok mellett kiemelt cél, hogy álláshoz jussanak, ennek érdekében a közalapítvány – a KOMP programmal párhuzamosan – modellezi a Szakiskolai Alternatív Munkaerő-piaci Szolgáltatást. Nyíregyházán és Balassagyarmaton 30 fővel indult el a program, terveik szerint a végzősök és a már végzett fiatalok közül tizenöt fõt elhelyeznek és követik munkahelyi útjukat. (1. ábra)

A Munkahelyi Gyakorlat (www.salvavita.hu, Munkára felkészítés) programot – az értelmi sérült fiatalok integrált munkavállalását elősegítő iskolai modult – a Salva Vita Alapítvány dolgozta ki és vezette be 1996-ban Budapesten. Az újszerû oktatási módszer arra törekszik, hogy a végzõs tanulók a felnõtt életre, a munkavállalásra készülten lépjenek ki az iskolákból. A munkahelyi gyakorlat az értelmileg akadályozott és a tanulásban akadályozott fiatalok munkára felkészítő képzése. Biztosítja a felkészülést a speciális szakiskolák, illetve készségfejlesztő speciális szakiskolák tanulóinak a nyílt munkaerőpiaci munkavállaláshoz.

A 2009/2010-es tanévben az FSZK iránymutatásával az iskolák saját igényeikhez és adottságaikhoz igazították a KOMP programelemeit. Az úgynevezett pilot program elõnye, hogy az intézmények gyakorlata alapján több párhuzamosan futó "kísérleti" fázisból dolgozható össze egy olyan modell, mely más intézmények számára is segítséget nyújt. Az iskolák a felkínált fejlesztési lehetõségek közül meghatározzák a különbözõ képzési tartalmakat, javaslatot tesznek módosításukra, és arra, hogyan építhetők be az intézményi gyakorlatba. Egyes intézményeknek túl egyszerûek voltak a KOMP feladatsorai, máshol csak folyamatos tanári segítséggel haladtak, illetve teljesen eltérõ volt, milyen mérõeszközöket alkalmaztak. A KOMP programban dolgozó pedagógusok feladataik elvégzéséhez rendszeres szakmai segítséget kapnak a folyamatsegítőktől és mentoroktól. A folyamatsegítõi feladatkört a szakiskola alkalmazottja látja el, a mentorok átsegítik az iskolákat az elakadási pontokon. Az öt szakiskolában tanuló fiatalok sokfélék, különbözõ képességekkel rendelkeznek, mindezek mellett tudni kell azt is, hogy a pilot program moduljai arra ösztönzik őket, hogy rendszeresen, közösen együttmûködjenek azok megvalósításában.

KOMP a szakiskolákban

Az intézmények házon belül is igyekeznek minél ötletesebben gyakorlati foglalkozásokkal ösztönözni a fiatalokat. Az iskola kapuin belül, védett körülmények között portaszolgálatot végeznek, felveszik a telefonokat, útbaigazítják a betérõket. A nyíregyházi Ridens Szakképzõ Iskola diákjainak nagy része kollégista, így a délutáni órákba is átcsúszhatnak a foglalkozások, amit Fõfai Félix örömmel említ, de vegyes érzelmekkel élheti meg a tanuló ifjúság, mely szép számban, három 9.-es osztály 35 diákjával vesz részt a KOMP programban. Látás-, hallás-, mozgásszervi, értelmi sérült és szociálisan hátrányos helyzetû fiatalokat gyógypedagógusok, szociális munkások, szociálpedagógus mentálhigiénés szakemberek egyéni fejlesztési tervek alapján oktatják.

A kompetenciák fejlesztését egy spanyol érdekeltségű cégnél gyakorolják. A három 9. osztály heti egy nap 6 órában parkgondozói ismereteket tanul, kertészek irányításával füvet nyírnak, gereblyéznek, ültetnek, metszenek, öntöznek. "Ebben a szakaszban megfigyeljük, ki milyen feladatkörök iránt érdeklõdik. Kapunk róluk egy képet, ennek alapján folytatjuk a következõ évben a KOMP második évfolyamában. Erre már kész terveink vannak, körforgásszerűen több területet szeretnénk lefedni: informatika, mezőgazdaság, önálló életre való nevelés, háztartási ismeretek" – fejtette ki Főfai Félix. Az FSZK finanszírozásában megvalósuló, a Támogatott Foglalkoztatás® alapjaira építkezõ Szakiskolai Alternatív Munkaerő-piaci Szolgáltatás keretében három céggel vették fel a kapcsolatot, két multinacionális vállalatnál egyelõre négy végzett diákjuk elhelyezésén dolgoznak olyan könnyen elvégezhetõ munkakörökben, amelyek nem igényelnek komplex gondolkodást a munkavállalótól, sõt, akár új munkakört is kialakíthatnak a számukra. "Egyelõre munkapróbán vannak heti két alkalommal. Kiderül, hogy alkalmasak-e a munkakörre, és azt is átgondolják, érdekes-e számukra a feladat. Ha a vállalat is elégedett, munkába állhatnak. Egy fiatal több munkahelyen is tapasztalatokat szerez, az a lényeg, hogy szeresse a feladatát és értsen is hozzá, különben rövid életû lesz a foglalkoztatása, ezért fölöslegesen nem erõltetünk semmit" – mondta Fõfai Félix. Nyíregyházán már a gólyatáborokban kezdik a kompetencia-felmérést, és meglehetõsen korán, a 9. osztálytól olyan munkahelyeket keresnek, ahová a gyakorlati órákon megfigyelésre vihetik a tanulókat.

Ősszel kezdik a KOMP második évfolyamát, ezzel párhuzamosan a Szakiskolai Alternatív Munkaerõ-piaci Szolgáltatás program keretében keresik az álláshelyeket a végzõseiknek és a már korábban végzett diákjaiknak. E két ágat az iskolában lévő tanműhelyek gyakorlatain kötik össze: vagyis a KOMP és a Szakiskolai Alternatív Munkaerő-piaci Szolgáltatás egyelõre nem "ér össze", a kettõ közötti hiányt saját programokkal töltik ki.

A miskolci Martin János Szakképző Iskola felhasználja a KOMP pályaorientációs anyagait, és szintén egyéni fejlesztési tervek alapján foglalkozik a tanulókkal. Négy 9. osztály 60 fõvel vesz részt a programban normál értelmi képességû, de mozgás-, látás-, hallásfogyatékos tanulókkal, illetve sajátos nevelési igényû fiatalokkal. A KOMP és még számos program keretében kompetencia alapú és pályaorientációs oktatást folytatnak. "Tevékenykedtetõ, felkészítõ oktatással próbáljuk közelíteni a diákokat a munkapiaci elvárásokhoz, elsõsorban gyógypedagógusok segítségével. A tanóráink 60%-ában "kéttanári" rendszerben dolgozunk, pl. egy matematika szakos tanár mellett gyógypedagógus is részt vesz az órákon" – mondta el Olajos Mihály programvezetõ. 14 szakmát oktatnak, a középsúlyos értelmi fogyatékosoknak pl. szõnyegszövő, papírtermék készítõ, pék és OKJ-s asztalosipari szerelõ szakmát adnak a kezébe.

Az iskolán belüli szolgálatokban megismerik a karbantartói, könyvtárosi, irodai munkákat, a szelektív hulladékgyûjtést. A gyakorlati oktatás szakmai alapozó tantárgy keretében két-két tanuló "forgóban" vesz részt az iskolai dolgozók munkájában, megismerkednek velük, barátságokat kötnek, ami támaszt jelent a számukra. "Egyéni Átvezetési Terveik" a munka világába mutatnak irányt, egy helyen összegyûjtik a karrierterveket, családi hátterük jellemzõit, az iskolában megtanult kompetenciákat. Terveiket együtt készítik a pedagógusokkal és bevonják a szülőket is. Szülõi klubok mellett a végzett és már elhelyezkedett tanulók a munkavállalói klubban adják át tapasztalataikat a tanulóknak.

Kétségek merülhetnek fel, elvárható-e a fogyatékos, sajátos nevelési igényû diákokat oktató szakiskoláktól, hogy piacképes végzettséget adjanak, a fejlesztésen túl szakmát tanítsanak, és a munkavégzésre is alkalmassá tegyék végzõs diákjaikat. A versenyképesség kérdését nehéz a válság éveiben megítélni, amikor a nyilvántartott álláskeresõk a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya Észak-Magyarországon több mint 20 százalék volt május végén, mely a régiók rangsorában továbbra is a legkedvezõtlenebb.

A miskolci iskola a 60% fölött leszázalékolt tanulóknak helyet talál a védett munkahelyen, illetve a foglalkoztatókban. Az álláshoz juttatás érdekében minél több nyílt munkaerõ-piaci munkáltatót próbálnak bevonni, mind a KOMP, mind az MHGY lehetõségeit kihasználva, ez utóbbit hét éve használják értelmi sérültek és autista személyek beillesztésére (lásd az országos hálózatot – 2. ábra).
Forrás: www.fszk.hu
2. ábra

Kockázatok

A KOMP program bevezetési szakaszában felmérték, hogy az oktatási intézmények milyen kapcsolatokat építenek ki a piaci szereplõkkel. Kockázati tényezőnek számít, hogy az iskolák nehezen követik a munkaerőpiaci igények változásait, a munkáltatók pedig általában önerõbõl megtalálják a számukra megfelelõ munkaerőt, bár e téren a rehabilitációs hozzájárulás emelése óta már jelentős segítségre szorulnak. Locsmándi Alajos, a KOMP mentori munkacsoport vezetője szemléletváltást tart szükségesnek, mert e nélkül nem lehet sikeres az együttmûködés: fel kell mérni, hogy a munkáltatóknak mire van igényük, az intézmény ezekhez próbáljon alkalmazkodni, mert ha nem idomul, csak "termel", akkor nem a munkapiacra képez. Bay Gábor programmenedzser szerint a tanulók érdekében egyszerûsíteni kell a munkavállalásra irányuló céljaikat. Ha az iskola határozottan irányít, kiderül, mire képes a fiatal és fejleszthetõ: pl. ellátja a telefonkezelõi feladatokat, mert a munkáltatónak ez számít – fejtette ki.

Az oktatás sikeréhez valamilyen követelményrendszer is tartozik, viszont a KOMP programban nincsenek külön osztályzatok és vizsgák. Fehér Ildikó szerint a negatív ösztönzõk nélkül sem lóg a levegõben a program, mert furcsa lenne éppen az életpálya tervezését osztályozni. Furcsán hatna, ha pl. egy kevésbé sikerült önéletrajzra elégségest kapna a diák. "Mindenki magához mérten, maga tervezi az életét, és nem lehet azért rossz osztályzattal büntetni, mert 15 évesen nem veszi elég komolyan a pályaválasztás kérdéseit" – tette hozzá az FSZK rehabilitációs programirodájának vezetõje. Sajátos kockázati tényezõnek számít az idõ, mert amíg a fiatal a rendszerben van, az iskola normatívát igényel, tehát érdekei azt diktálják, hogy hosszabb ideig járjon az intézménybe. "A KOMP célja nem az, hogy rövidebbé tegye a tanulóéveket, hanem hogy tudatossá tegye a pályaorientációt a fiatalok számára. Ez az idõ a felére, egyharmadára csökkenhet, szerényen becsülve is, mert a fogyatékos személyek többsége állás közelébe sem kerül" – fűzte hozzá Locsmándi Alajos.

Kapcsolodó programok

A Ridens Szakképző Iskola egy ideig a Munkaügyi Központ segítségével helyezte állásba a diákjait, mígnem 2010 derekán munkaerő-közvetítői jogot szereztek, ismereteink szerint elsõként a magyar iskolák közül. Meglátásuk szerint az iskola ismeri a legjobban a diákokat, ezért a legegyszerûbb, ha más szolgáltatók közbeiktatása nélkül közvetítenek.

A miskolci KOMP programvezetõje tájékoztatott arról, hogy gyógypedagógusaik nem fogadták értetlenül, hogy a fejlesztés mellett a fiatalok munkához juttatásában is segíteniük kell. Az intézmény teljes szerkezeti átalakulás alatt áll, több fejlesztést valósítanak meg (TÁMOP 3.1.4., KOMP, MHGY), és ezek alapelveit beépítik a pedagógiai alapprogramokba. A megvalósítás mögött Olajos Mihály szerint innovatív tantestület áll, amely elkötelezett a társadalmi átalakulás iránt.

Egy másik "jó gyakorlat" Nyíregyházán valósult meg. A Leonardo, a KOMP és a Szakiskolai Alternatív Munkaerõ-piaci Szolgáltatás program elemei minden évfolyamban megjelennek a Ridensben, ami szerintük nem is lehet másként. A cél, hogy a diák képes legyen az önálló életre, mert ennek hiánya nem akadályozhatja a munkavállalásában, viszont erre egy hagyományos iskola nem készít fel. Az intézmény lakótréning programja illeszkedik a KOMP munkavállalásra felkészítõ irányával. Két bérelt lakásban váltva egymást összesen ötven diák hármasával 1-1 hónapos idõszakot tölt el szorosabb felügyelet nélkül. Napi feladataikat önállóan végzik, fõznek, mosnak, takarítanak, bevásárolnak, beosztják a pénzüket.

Fehér Ildikó programiroda-vezető szerint a KOMP programnak van jövõje, mert a szakiskolák sok szálon kapcsolódnak a munkaerõpiac szereplőihez. A következõ KOMP évfolyamok diákjaikat elviszik a munkahelyi gyakorlatokat biztosító vállalati partnerekhez, a munkaügyi központokba, Foglalkozási Információs Tanácsadókba, az alternatív munkaerõpiaci szolgáltatókhoz és rehabilitációs központokba. A fiatalok magabiztosabbak lesznek, tudni fogják, kihez forduljanak az iskolaévek után.
 

2010/3
Év: 2010
Szám: 3
Impresszum
Kommentek: 0

előző év 2010 következő év

2010/1
2010/1

2010/2
2010/2

2010/3
2010/3

2010/4
2010/4





Ha... Ha? (feb. 2-3.->)
Hülyítődoboz
2015. 02. 02 17:10
Hankiss professzor
Adalbert
2015. 01. 24 09:12
Jó gyakorlat Bemutató
felkarolo
2015. 01. 21 14:05
Ionangyal
Én, ellenem
2015. 01. 20 02:22
Budapest Kupa
Dami
2015. 01. 17 08:05