2010
2010/3

tartalom:

A sajátos nevelési igényű gyermekek helyzete Győr nevelési, nevelési-oktatási intézményeiben
Füves Sándorné



Absztrakt

A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése és oktatása az intézményekben jogszabályi feltételekhez kötött. Az intézményeknek rendelkeznie kell azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, melyeket a gyermek nevelése és oktatása megkíván.
 
Kutatásomban arra igyekeztem választ kapni, hogy Győr város óvodáiban és iskoláiban adottak-e a feltételek a sajátos nevelési igényû gyermekek neveléséhez és oktatásához.

Kutatási hipotézisem az volt, hogy Gyõr város intézményeiben nem kapják meg a sajátos nevelési igényû gyermekek a törvény által elõírt ellátást. További hipotéziseim szerint a pedagógusok módszertani ismeretei nem elégségesek ezeknek a gyermekeknek az ellátásához, ugyanakkor az intézmények nyitottak az integrált oktatásra.

Kulcsszavak: különleges gondozás, sajátos nevelési igény, egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció és rehabilitáció



Bevezetés

Több éve közoktatási szakértõként tevékenykedem gyógypedagógiai területen. Munkám során nagyon sok intézménnyel és fenntartóval kerültem kapcsolatba. Tapasztalatom az, hogy a sajátos nevelési igényû gyermekek sorsa elsõsorban a fenntartóknál dõl el. Az ellátás színvonala, tartalma, minõsége egészen változatos képet mutat a különbözõ intézményekben országosan, de akár egy-egy városon belül is.

Az élethosszig tartó tanulás kialakítása a tanulóknál felelõsségteljes hozzáállást kíván az intézményektõl és azon belül a pedagógusoktól. Nem elég a jogszabály által kötelezõen meghatározott feladatokat elvégezni, hanem a gyermekekkel a tanulást, a közösségben végzett hasznos munkát is meg kell szerettetni. Ehhez anyagi és erkölcsi feltételekre, együttmûködésre, szakmai tudásra és tudatosságra van szükség.

Az együttnevelés során deklarált cél az egyéni képességek kibontakoztatása. A tudatos pedagógiai ráhatások nagymértékben befolyásolják a tanítás-tanulás folyamatát. A sajátos nevelési igényû gyermekek esetében különösen fontos ezeknek a tényezõknek a számbavétele, mivel a gyermekek információkhoz jutása elsõsorban az iskolákban történik. Ennek folyamata következetes figyelemmel kísérést és a gyermek megsegítését kívánja.

A pedagógusok módszerei, eszköztára, az órák szervezeti formái nemcsak a tanulási folyamatok eredményességét befolyásolják, hanem a gyermekek személyiségére, motivációjára, alkalmazkodóképességére is hatással vannak.

Oktatási rendszerünknek feltétlen nagyobb rugalmasságot és befogadó készséget kell biztosítania, hogy a gyermekek megfelelõ eséllyel indulhassanak a munka világába.

Kutatásomban Gyõr város nevelési, nevelési-oktatási intézményeiben folyó különleges gondozásra szoruló gyermekek nevelésének és oktatásának feltételeit vizsgáltam.

A sajátos nevelési igény törvényi szabályozása kiterjed az óvodai nevelésre, az iskolai nevelésre-oktatásra, a kollégiumi nevelésre-oktatásra, továbbá az ezekkel összefüggõ szolgáltató és igazgatási tevékenységekre, függetlenül attól, hogy azt milyen típusú intézményben látják el és milyen fenntartású az intézmény.

Az 1993. évi LXXIX. közoktatásról szóló törvény 30.§ (1) bekezdése kimondja, hogy a sajátos nevelési igényû gyermekeknek joga van a különleges gondozásra onnantól kezdve, hogy igényjogosultságát megállapították.

Munkámban igyekeztem választ kapni arra a kérdésre, hogy Gyõr óvodáiban, iskoláiban teljesülnek-e a jogszabályok által elõírt kötelezettségek, milyen az intézmények felkészültsége az integrált nevelésben és milyen segítségre szorulnak a sajátos nevelési igényû gyermekeket nevelõ intézmények, pedagógusok.

A kutatásról

Kutatásom két fő módszere:
  • írásbeli kikérdezés/feldolgozó módszer
  • kikérdezés/feltáró módszer
Felhasznált adatgyűjtési technikák: kérdőívek, interjú-szempontsorok Kutatási stratégiám induktív kutatási stratégia. A valóságból, az empíriából indultam ki, adatokat elemezve. A valóság a sajátos nevelési igényű gyermekek intézményes nevelése, helyzete. A kérdõíves felmérés során az adatokat elemezve jutottam el az általánosításig.

A kutatási minta Gyõr város óvodái, általános iskolái és középfokú intézményei. Nem minden intézmény válaszolta meg a kérdõívet, de elegen ahhoz, hogy a mintát reprezentatívnak tekintsem.

A kutatás populációja a sajátos nevelési igényû gyermekek, akik Győr város intézményeiben nevelkednek.

A kérdőíves felmérésben nyílt és zárt kérdésekkel egyaránt dolgoztam. A kikérdezés módszerével az oktatás szereplõinek és irányítóinak saját nézeteit kívántam megismerni, ezzel is alátámasztva a kérdõív érvényességét.

A téma szempontjából legfontosabb kérdéseket és az adott válaszok összesítését szeretném bemutatni.

Kutatás eredményeinek feltárása

Kérdőíves adatok feldolgozása

1. kérdés: Az intézményben nevelkedõ sajátos nevelési igényû gyermekek száma

Az intézményben nevelkedő sajátos nevelési igényű gyermekek létszáma a kérdõíven (amely áprilisi adatokat tartalmaz) és az elõzõ naptári év októberi statisztikája alapján összevetésre került.
1. ábra
1. ábra: Sajátos nevelési igényű gyermekek létszámának változása a 2007/2008. tanév során

Az ábráról (1. ábra) leolvasható az, hogy a tanév során jelentõsen emelkedett a sajátos nevelési igényû tanulók létszáma. A szakértõi bizottság folyamatos vizsgálatai alapján a létszám megnőtt.

Problémát jelent ez az emelkedés az ellátó intézménynek és az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménynek is. Tanév elején adott létszámra kialakulnak a csoportok, kiscsoportok a rehabilitációs foglalkozásokra. Az emelkedõ vagy akár változó létszám évközi átszervezést igényel a terápiák beosztása miatt. Erre plusz szakember, plusz kapacitás és gyakran szakmai szempontokat figyelembe vevõ komoly átszervezés szükséges.

Az év közben sajátos nevelési igényűvé nyilvánított tanuló az osztálylétszámot is megváltoztatja. A tényleges létszám ugyan nem, de a számított létszám változik. Maximált osztálylétszámnál problémát jelenthet.

Esetünkben a különbség, az évközi változás városi szinten 104 tanuló.

2. Kérdés: A rehabilitációs órák száma
2. ábra
2. ábra: A sajátos nevelési igényű gyermekek intézményes ellátása

Az ábráról (2. ábra) leolvasható, hogy az intézmények jelentõs része (33) ellátja a különleges gondozásra szoruló gyermekeket, biztosítja számukra a habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokat. A kérdõív egy másik kérdése alapján tudható meg, hogy utazó szakemberrel vagy saját, fõállású szakemberrel látja el. Ideális esetben az intézménynek saját gyógypedagógusa van, aki naponta a gyermek mellé tud állni, ha szükséges.

Városunkban a Radó Tibor Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény biztosítja a sajátos nevelési igényû gyermekek ellátását azokban az intézményekben, ahol nem rendelkeznek gyógypedagógussal.

Az ellátást kiegészíti a városi Nevelési Tanácsadó, melynek szakemberei – gyógypedagógusok, fejlesztõ pedagógusok és pszichológusok – felkeresik az intézményeket, segítve a pedagógusok munkáját.

Az ellátást nem nyújtó intézmények közül a középfokú intézmények emelkednek ki. Középfokon a pedagógiai rehabilitáció még nem lefedett. A középfokú intézmények zömében nem gondoskodnak a jogszabály által kötelezõen biztosítandó habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokról.

3. kérdés: Milyen intézményi dokumentumokban jelennek meg a sajátos nevelési igényû gyermekekre vonatkozó tartalmak?
3. ábra
3. ábra: Sajátos nevelési igényű gyermekekre vonatkozó tartalmak megjelenése az intézményi dokumentumokban

Az Irányelv 2. számú melléklet 1.3.3. pontja egyértelműen kimondja, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének célját, feladatát, tartalmát és követelményeit az intézményi dokumentumokban rögzíteni kell. A jogszabály felsorolja az alábbi dokumentumokat:
  • pedagógiai program
  • intézményi minőségirányítási program (tervezési és ellenőrzési szint)
  • helyi tanterv a műveltségterületek, tantárgyak programjában
  • tematikus egységekhez, tantervekhez kapcsolódó tanítás-tanulási programban
  • egyéni fejlesztési tervben.
Az ábrából (3. ábra) leolvasható, hogy az intézmények nem elég körültekintõek a dokumentációk vezetése tekintetében.

Érdekes, hogy az alapító okiratot is megjelölték az intézmények. A Győr Városi Önkormányzat nagyon helyesen és előrelátóan több éve belevette minden intézmény alapító okiratába az integrált nevelést. Így természetesen minden intézmény élhet az integrált oktatás lehetõségével.

A legtöbb intézmény bejelölte a pedagógiai programot, amelynek kötelezõ tartalmát a közoktatásról szóló törvény is meghatározza. (Kt. 47.§ 48.§ 50.§ )

A legkevesebb jelölést az iskolai munkaterv kapta. A fejlesztési terv a habilitáció és rehabilitáció alapdokumentuma. Ez alapján végzik a gyógypedagógusok a fejlesztõ tevékenységet. Ez tartalmazza a fejlesztések célját, feladatát, eszközeit és módszereit. A dokumentum nélkül a fejlesztés nem tudatos, átgondolt és egyénre szabott.

A helyi tantervet 19 intézmény jelölte meg, mivel tartalmazza tantervük a sajátos nevelésre vonatkozó tartalmakat. Jelentõsége különösen ott van, ahol tanulásban akadályozott gyermekeket nevelnek, hiszen ott nem a többségi iskola tantervét kell használni.

A különbözõ haladási ütemû tanulóknál biztosítani kell az alternatív feldolgozás lehetõségét. Amennyiben az intézmény különbözõ dokumentumaiban lefekteti a differenciált tanítás, feldolgozás, értékelés lehetõségeit, legálissá teszi azt, amitõl a pedagógusok sok esetben ódzkodnak. Szükséges tehát a jogszabályban elõírt dokumentumokban mindenképpen, az egyéb dokumentumokban pedig az oktatás és nevelés hatékonysága miatt megjeleníteni a különleges gondozásra szoruló gyermekek nevelésének, oktatásának területeit, módszereit, lehetõségeit.

4. kérdés: Segítő szakemberek az intézményben
4. ábra
4. ábra: Segítő szakemberek az intézményben

Egyéb segítő szakembereket is felsoroltak az intézmények: gyógytestnevelő, szociálpedagógus, nyelv- és beszédfejlesztõ pedagógus, konduktor.

A grafikonról (4. ábra) leolvasható, hogy a legtöbb szakember gyógypedagógus (84) az intézményekben.

A Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Karán gyógypedagógusképzés indult. A képzés a tanulásban akadályozott gyermekek nevelésére és oktatására készíti fel a képzésben résztvevõket. Ez a lehetõség Gyõr és Gyõr környéki iskolák szakember-ellátottságát segíti.

A fejlesztõ pedagógusok száma viszonylag magas. Ez köszönhetõ annak, hogy ugyancsak a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Karán megszerezhetõ a fejlesztõ (differenciáló) pedagógus végzettség mint felsõfokú szakirányú továbbképzés. Valószínűleg az intézmények élnek ezzel a lehetőséggel.

Látható, hogy az intézményekben dolgoznak nyelv- és beszédfejlesztő pedagógus végzettségû kollégák is. Jó lenne, ha a szociálpedagógusok és pedagógiai asszisztensek magasabb létszámban lennének ott, ahol több, valamilyen szempontból problémás gyermek van.

5. kérdés: Milyen konkrét segítséget nyújtott az intézmény vezetõsége a tantestületnek, a sajátos nevelési igényû gyermekek neveléséhez ebben a tanévben?

A táblázatból (1. táblázat) leolvasható, hogy sokféle módon nyújthat segítséget az intézmény vezetése a pedagógusoknak. A leghagyományosabb segítség a továbbképzések, konzultációk biztosítása. Az utazó szakember biztosítása kevés jelölést kapott itt, de az ötödik kérdés válaszában többen jelezték, hogy van.

Sajnos nagyon kevés jelölést kapott a többi lehetséges megoldás. A személyi, tárgyi feltételek biztosítása jogszabályi kötelezettség. A fejlesztõ órák biztosítása, amennyiben a rehabilitációs órákra gondolt a kitöltõ személy, ugyancsak jogszabályi kötelezettség.

Az intézmények látogatása, közoktatási szakértõ felkérése alacsony jelölést kapott, biztosan nagyobb igény lenne rá.

6. kérdés: A tantestület továbbképzése adott témában
5. ábra
5. ábra: Továbbképzések az intézményekben

Az ábráról (5.ábra) leolvasható, hogy a nagyobbik szeletet a továbbképzéseket támogató intézmények teszik ki. A kérdõívben pontos megnevezést és a részt vettek létszámát kértem. Több intézmény nevelõtestületi értekezletekre hívott meg elõadókat, így biztosítva azt, hogy a tantestület teljes egészében tájékozódjon a különlegesen gondozott gyermekek problémáiról.

Néhány nevelőtestületi értekezlet témáját kiragadva: sajátos nevelési igényû gyermekek integrált nevelése, törvényi változások, esélyegyenlõség, egyéni bánásmód, korai fejlesztés jelentõsége, projektmódszer és tanulási technikák, mozgás és értelmi fejlesztés az óvodákban. A meghívott elõadók gyógypedagógusok, pszichológusok, konduktor és gyermekorvos voltak.

7. kérdés: Az intézmény rendelkezik fejlesztõ tanteremmel/szobával?
6. ábra
6. ábra: Fejlesztő szoba az intézményekben

Az ábráról (6.ábra) leolvasható, hogy az intézmények nagyobb része nem rendelkezik fejlesztõ teremmel vagy fejlesztő szobával.

A 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 7. számú melléklete leírja, hogy az óvodáknak óvodánként egy logopédiai szobával, ill. fogyatékos gyermek nevelése esetében fejlesztõ szobával és tornaszobával kell rendelkeznie. Az iskoláknak logopédiai foglalkoztató szobával, ill. fogyatékos gyermek nevelése esetén fejlesztõ szobával kell rendelkeznie.

Tapasztalatom az, hogy a fejlesztõ szobával nem rendelkezõ intézmények az orvosi szobában, könyvtárban és nevelõi szobában oldják meg a gyermekek fejlesztését. Ez nem célravezetõ megoldás. Szükséges lenne kialakítani minden intézményben egy logopédiai/fejlesztõ szobát, ahol speciális eszközökkel történik a rászoruló tanulók pedagógiai célú habilitációja és rehabilitációja.

8. kérdés: A 11/1994.(VI.8.)MKM rendelet 7. sz. melléklet Jegyzéke által előírt fejlesztő eszközökkel rendelkezik-e az intézmény?
7. ábra: Fejlesztõ eszközök az intézményekben

Az ábráról (7. ábra) leolvasható, hogy az intézmények nagy része rendelkezik, ill. részben rendelkezik az elõírt eszközökkel. Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 30. § (3) bekezdése értelmében azoknak az intézményeknek, amelyek a sajátos nevelési igényû gyermekeket ellátják, rendelkeznie kell azokkal a tárgyi feltételekkel, amelyek a habilitációs és rehabilitációs ellátáshoz szükségesek.

9. kérdés: Alkalmaz-e az intézmény nyitott tanítási formát?
8. ábra
8. ábra: Nyitott tanítási módszer alkalmazása az intézményekben

Az intézmények zöme azt jelölte (8. ábra), hogy nem alkalmaz nyitott tanítási formát. A nyitott tanítási módszer lényege, hogy a tanárközpontú tanulási módszert tanulóközpontúvá tegye. A pedagógus a tanulók segítõjévé válik. Ide tartozik például a projektoktatás, szabadtanulás, heti terv szerinti tanulás. Az adat számomra azért is érdekes, mert a pedagógiai programok kötelező elemei, szinte feltételezik a nyitott tanítási forma alkalmazását (közösségfejlesztés, önálló tanulásra nevelés).

10. kérdés: A tantestület által a tanítás-tanulás folyamatában leggyakrabban használatos differenciálási formák
9. ábra
9. ábra: A differenciálás lehetőségei

Az ábra (9. ábra) mutatja, hogy a pedagógusok milyen lehetõségekkel élnek. A tanulók méltányos elbírálása a tanítás és tanulás folyamatában jelentheti a házi feladat mennyiségének és minõségének differenciálását, válaszadási alternatívákat számonkérés esetén, vagyis a tanulók esetenként választhatnak, hogy szóban vagy írásban adnak számot tudásukról, de jelentheti a segédeszközök használatának lehetõségét is.

A sajátos nevelési igényû tanulók esetében is a NAT egységes követelményrendszerét kell alapul venni. Ehhez azonban szükség van a tanulók akadályozottságához, korlátaihoz való alkalmazkodásra. A tanulási és tanítási kudarcok elkerülése érdekében ha szükséges, meg kell jelölni a követelményminimumot és a hozzá vezetõ utat. A fenti kérdést és válaszokat ezért tartom súlypontosnak egy iskola életében.

11. kérdés: A 2006/2007-es tanévben sajátos nevelési igényű tanuló, aki pótvizsgázott, bukott, osztályt ismételt
10. ábra
10. ábra: Akadályozott továbbhaladás az intézményekben

Az ábráról (10. ábra) leolvasható, hogy a sajátos nevelési igényû tanulók 8,5%-a bukott, pótvizsgázott, ill. ismételt osztályt összesen. 16 iskola jelezte, hogy náluk történtek a fenti továbbhaladási problémák. A 16 iskola közül 4 iskolában mindhárom esemény előfordult. Az egyes gyermekek számára kialakított kedvezõbb tanítási-tanulási környezet megteremtése reálisabb értékelést tenne lehetővé.

A közoktatási törvény ma már rendelkezik alsó tagozatban a folyamatos továbbhaladásról, az egyéni haladási tempó lehetõségérõl, felzárkóztatásról. Alsó tagozatban a szülő hozzájárulása, kérése és beleegyezése szükséges az évismétléshez.

Érdemes figyelembe venni szükség esetén a közoktatásról szóló törvény által felkínált lehetõségeket, miszerint az igazgató mentesítheti a tanulót adott tantárgy, ill. tananyagrész értékelése és minősítése alól, amennyiben a nevelési tanácsadó vagy a szakértői bizottság erre javaslatot tesz. Az intézmény vezetõje a gyermek egyéni adottságához és fejlettségéhez igazodó egyéni továbbhaladást is engedélyezhet (Kt. 70.§ (7) és (9) bek.

12. kérdés: Milyen segítségre lenne szükségük a következõ években az integrált oktatáshoz?
11. ábra
11. ábra: Az igényelt segítségek összegezve

A válaszok összesítése kapcsán az intézmények leginkább a szakember és a tárgyi felszerelés meglétét hiányolják (11. ábra). Mindkét kategória az intézmény költségvetését érinti, ugyanakkor jogszabályi kötelezettség. Hiányában sérül a sajátos nevelési igényû gyermekek jogszerű ellátása.

Az 1993. évi LXXIX. közoktatásról szóló törvény meghatározza továbbá a sajátos nevelési igényű gyermekekkel foglalkozó pedagógusok körét is. Ha a foglalkozás célja egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs óvodai és tanórai foglalkozás, minden esetben a fogyatékosság típusának megfelelõ gyógypedagógiai tanári, konduktori, konduktor-tanítói, terapeuta szakképzettség szükséges.

A pedagógiai feltételek megteremtése és hozzáférhetõvé tétele szükséges az intézményekben. Ilyenek a taneszközök tanulási segédletek, speciális gyógyászati segédeszközök, életvitelt segítõ technikai eszközök.

A szakmai-módszertani terület fejlesztése az intézmény vezetésének felelőssége és feladata.

Az integrált nevelés pénzigényes. Az emelt normatíva csak részben vagy egyáltalán nem fedezi a kiadásokat.

13. kérdés: Az intézmény vezetőségének véleménye alapján felkészült-e az Önök intézménye az együttnevelésre?

12. ábra
12. ábra: Az intézmények felkészültsége

Az ábrán (12.ábra) látható, hogy az intézmények közül a legtöbben a részben való felkészültséget írták le. A legkevesebben egyértelmûen a "nem készültek fel" választ adták.

16 intézmény igennel válaszolt.

A felkészültséget jelenti részben a jogszabályok által elõírt kötelezettségek (személyi, tárgyi feltételek), jelenti viszont az is, hogy a tantestület képzettsége, hozzáállása, attitűdje milyen.

A magukat részben felkészült intézményeknek jelölõk a következõ magyarázatokat adták:
  • részben, mert magas a gyermeklétszám
  • részben, mert a felsõ tagozatban nem látjuk a tanulásban akadályozott gyermekek továbbfejlõdésének lehetõségét
  • részben, mert a személyi és tárgyi feltételek hiányosak
  • részben, mert nem minden gyermek integrálható
  • részben, mert nincs meg az akadálymentesítés az épületben
  • részben, mert az iskolában sokrétű képzés folyik
  • részben, mert a tantestület szemléletének alakítása fontos lenne
Összegzés

Az elõzõekben ismertetett jogszabályok pontosan meghatározzák, hogy a sajátos nevelési igényû gyermekeket nevelõ intézményeknek milyen feltételekkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy a különleges gondozásra szoruló gyermekeket a törvényi kötelezettségeknek megfelelõen neveljék és oktassák. Kutatásom alapján a számok azt támasztják alá, hogy az intézmények egy részében nem kapják meg a gyermekek a törvény által elõírt ellátást, egy részében pedig jelenleg hiányosságok vannak.

A szakember-ellátottság – ideértve az utazó szakembereket és az intézményi státuszban lévõ szakembereket – közel megfelelő.

Az intézményi dokumentumok egy részénél hiányosságokat tapasztaltam. Az intézmények dokumentációinak zöme csak részben felel meg az elõírásoknak.

A tárgyi feltételek közül a fejlesztõ szoba hiánya komoly problémát jelent, ami a fejlesztés minõségét is megkérdõjelezi.

A középfokú intézményeknek egyértelmûen fel kell zárkóznia a sajátos nevelési igényû gyermekek ellátásához.

A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése során a pedagógusoknak rendelkeznie kell azokkal a módszertani ismeretekkel, amelyek megkönnyítik a gyermekek számára a tanulást, segíti beilleszkedésüket és sikerélményhez juttatja õket.

A kérdõívben konkrétan a használt módszerekre kérdezve a differenciálás módszere kiemelkedő szerepet kapott. A nyitott tanítás formáit az intézmények nagy része nem használja.

Az intézmények integrált oktatásra való nyitottsága több kérdésen keresztül nyomon követhetõ. Azt gondolom, hogy ahol a feltételek adottak, ott nyitott igazán az intézmény az integrációra. Az intézmények szinte mindegyike részben vagy teljesen felkészültnek érzi magát az integrált oktatásra. A felkészültség legnagyobb akadályát a személyi feltételek hiányosságában látják.

A kutatás során arra a végkövetkeztetésre jutottam, hogy a legfontosabb az intézmények, a fenntartó, a pedagógusok attitûdje, ismeretei. A közös célért, a gyerekekért össze kell fogni, hiszen minden gyermeknek joga van tanulni, képezni magát, a számára legideálisabb környezetben.

Ehhez minden érintettnek segítséget kell nyújtania. A közös feladatok közösen megélt sikerhez vezetnek.
 
Irodalomjegyzék
  • Bíró E. (2006): Jogok az iskolában – 2006. Jogismeret Alapítvány, Budapest, 7–71.
  • M. Nádasi M. (2007): Adaptivitás az oktatásban. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 7–85.
  • Papp G. (2004): Tanulásban akadályozott gyermekek a többségi iskolában. Comenius Bt., Pécs, 9–181.
Internetes elérhetőségek
  • 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (2008) Elérhető az interneten: LINK (2008.10.23.)
  • 137/1996 (VIII.28.) Korm. rendelet Az óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról Elérhető az interneten: LINK (2008.10.26.)
  • 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényû tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról (2008) Elérhetõ az interneten: LINK (2008.10.27.)

2010/3
Év: 2010
Szám: 3
Impresszum
Kommentek: 0

előző év 2010 következő év

2010/1
2010/1

2010/2
2010/2

2010/3
2010/3

2010/4
2010/4





Ha... Ha? (feb. 2-3.->)
Hülyítődoboz
2015. 02. 02 17:10
Hankiss professzor
Adalbert
2015. 01. 24 09:12
Jó gyakorlat Bemutató
felkarolo
2015. 01. 21 14:05
Ionangyal
Én, ellenem
2015. 01. 20 02:22
Budapest Kupa
Dami
2015. 01. 17 08:05