2011
2011/1

tartalom:

WISC-IV teszttel végzett vizsgálat a magyar nyelvfejlődési zavarral küzdő gyermekek intelligenciaprofiljának jellegzetességeinek feltárására
Mészáros Andrea ,  Oláh Tünde


Absztrakt

Dolgozatunkban a hazánkban újonnan standardizált intelligenciavizsgáló eljárás, a Wechsler Gyermekintelligenciateszt – Negyedik Kiadás (WISC-IV) használatának előnyeit vizsgáltuk, melynek alkalmazása során lehetőség nyílik a magyar nyelvfejlődési zavarral küzdő gyermekek intelligenciaprofiljának jellegzetességeinek feltárására. Áttekintettük a WISC-IV teszt amerikai nyelvfejlődési zavarral küzdő gyermekek eredményeiből származó adatait, melyeket összehasonlítottunk egy általunk végzett magyar csoport vizsgálatának eredményeivel. A vizsgálat a teszt sokszínűségén kívül rávilágít a nyelvfejlődési zavar magyar sajátosságaira, melyek a továbbiakban alapot nyújtanak a fejlesztő tevékenységet végző szakemberek számára az érintett gyermekek alaposabb megismerésére, fejlesztésük hatékonyabbá tételére.

Kulcsszavak: Wechsler Gyermek-intelligenciateszt – Negyedik Kiadás (WISC-IV), nyelvfejlődési zavar, verbális megértés, perceptuális következtetés, munkamemória, feldolgozási sebesség, Teljesteszt-IQ


Bevezetés

Binet idejében (XX. sz. eleje) a tesztelés igénye elsősorban annak érdekében merült fel, hogy a mentális visszamaradottság tényét megállapítsák, ezzel is eleget téve annak a társadalmi szelekciós igénynek, hogy minden ember a számára megfelelő helyre kerülhessen. A nyelvfejlődési zavarral küzdő gyermekek esetében az intelligencia vizsgálata fontos támpontként szolgál a differenciáldiagnosztikai döntésekhez, továbbá támpontot jelent a fejlesztésdiagnosztikai javaslattételhez. Ezen célok megvalósulása érdekében módszertani szempontból olyan intelligenciavizsgáló eljárásokat kell választanunk, amelyek alapján az intellektuális összteljesítmény értékelődik. Figyelembe kell azonban vennünk, hogy az érintett gyermekek nyelvi és kommunikációs nehézségekkel küzdenek, melyek – ahogy életük minden aspektusát átszövik – teszthelyzetben is ronthatják teljesítményüket.

A WISC-IV teszt jellemzői és alkalmazásának előnyei

A Wechsler Gyermek-intelligenciateszt – Negyedik kiadás (WISC-IV) verbális és nonverbális feladatokat tartalmaz. Az ilyen összetételű eljárások előnye, hogy lehetõvé teszik (i) egy globális intelligenciamutató megállapítását, továbbá (ii) a verbális és a nonverbális feladatokban nyújtott teljesítmény önálló értékelését, illetve (iii) a két terület közti esetleges teljesítménybeli eltérés vizsgálatát. Profilírozhatóságuk miatt ezek a tesztek alkalmasak a késõbbi fejlesztés érdekében a vizsgált gyermekek képességelőnyeinek és hátrányainak feltárására. Fontos ugyanis, hogy ne csak a fejlesztendő területek leltározását végezzük el egy-egy teszt felvételekor, hanem azokét is, melyek segítségével, kompenzációjával képesek lehetnek a gyermekek akár más úton is utolérni, vagy leginkább megközelíteni tipikusan fejlődő kortársaikat.

A WISC-IV teszt jellemzői:
  • individuális vizsgálóeljárás
  • felvétele szigorúan strukturált, kötött sorrendben zajlik, mely biztosítja a feladatok által elvárt tevékenységek megfelelõ változatosságát
  • globális intelligenciát mér (TtIQ)
  • összesített csoportpontokat (Verbális megértés, Perceptuális következtetés, Munkamemória, Feldolgozási sebesség) számít, melyek több szubtesztből tevődnek össze
  • profilírozható
A WISC-IV teszt felépítése
1. ábra

Ahogy azt az 1. ábrán láthatjuk, a WISC-IV teszt 10 alapszubtesztből és 5 kiegészítő szubtesztből áll. Az összesített csoportpontok kiszámítása általában az alapszubtesztek eredményein alapul. A kiegészítő próbák a kognitív képességek alaposabb megismerését szolgálják, valamint szükség esetén helyettesíthetik az alapszubteszteket. Az értékelés során öt összesített csoportpontot kapunk, melyek magukban foglalják a Teljesteszt-IQ (TtlIQ) értékét is. Ebből az eredményből nyerhetünk információt a gyermek átfogó mentális képességeirõl. A további négy összesített mutató a vizsgált személy különbözõ kognitív működési területein nyújtott teljesítményének eredményeit mutatja. Ezek a következők:
  • Verbális megértés Index (VmI), mely a megértést segítő verbális képességeket, a következtetést és a konceptualizációt mérő szubteszteket tartalmaz;
  • Perceptuális következtetés Index (PkI), mely a perceptuális megértést és szervezést mérő szubteszteket fedi le;
  • Munkamemória Index (MmI), mely a figyelmet, koncentrációt és munkamemóriát mérõ szubteszteket foglalja magába;
  • Feldolgozási sebesség Index (FsI), mely a mentális és grafomotoros folyamat sebességét mérő szubtesztekből áll. (BASS–KŐ–KUNCZ–LÁNYINÉ–MÉSZÁROSMLINKÓ–NAGYNÉ–RÓZSA 2008: 80)
A WISC-IV teszt alkalmazásának külföldi tapasztalatai

A Profitera–Saklofske–Weiss (2005) 27 fő, 6 és 16 év közötti, elsődlegesen expresszív nyelvfejlődési zavarral küzdő, illetve 41 hasonló korú, kevert receptív-expresszív nyelvfejlődési zavarral küzdő gyermek eredményeit hasonlította össze korban illesztett kontrollcsoportok teljesítményével. Munkájukban kiemelkedő fontosságúnak tartják azokban a szubtesztekben kapott eredményeket, amelyek hozzájárulnak a Verbális megértés (Közös jelentés, Szókincs, Általános megértés, Általános ismeretek, Szótalálás) és a Munkamemória (Számterjedelem, Betű-szám szekvencia, Számolás) Indexpontokhoz. Ezek szerepe abban rejlik, hogy míg a verbális megértés eredményei megerõsíthetik a nyelvfejlődési zavar diagnózisát, addig a munkamemóriát használó résztesztekben nyújtott teljesítmény azonosíthatja az SLI (specific language impairment, specifikus nyelvi zavar) egyik jellegzetes összetevőjét. A Perceptuális következtetés Index eredményeihez hozzájáruló teljesítmények szintén lényegesek, és alkalmasak arra, hogy felbecsüljék a nonverbális kognitív és logikai erősségeket és gyengeségeket, melyek alapvetõ kiegészítői a diagnosztikus profilnak.

Expresszív nyelvfejlődési zavarral küzdő gyermekek eredményei

A WISC-IV klinikai használata során kirajzolódott profil alapján az expresszív nyelvfejlõdési zavarral küzdõ gyermekek teljesítménye szignifikáns különbséget mutatott a kontrollcsoporthoz képest a Verbális és a Munkamemória Index értékpontjai között, továbbá mérsékelt, de jelentõs eltérés jelentkezett az Általános megértésben és az Általános ismeretekben, illetve a Szókincsben és a Számolásban elért eredmények között. A vizsgálat eredményei ugyan nem mutattak szignifikáns különbséget a Közös jelentés és a Számterjedelem elõre szubtesztekben, de a teljesítményben mutatkozó alulteljesítés jelentõs. (DAVID WECHSLER 2007: 101–102)

Kevert nyelvfejlődési zavarral küzdő gyermekek eredményei

A kevert nyelvfejlődési zavarral küzdő gyermekek egyaránt nehézséggel küzdenek a Verbális megértés, Perceptuális következtetés, Munkamemória, Feldolgozási sebesség Indexekben és a Teljesteszt-IQ mutatóiban is. Ezek közül is kiemelkedik a TtIQ és a Verbális megértés, továbbá számottevő a Munkamemória Indexben elért eredmény is. Az egyes szubteszteken belül mindegyik Verbális megértéshez és Munkamemóriához tartozó szubtesztben, egy Perceptuális következtetéshez tartozó szubtesztben, és két Feldolgozási sebesség szubtesztben is alacsony értékeket értek el. (DAVID WECHSLER 2007: 102–103) Ez a globális deficit tehát nem csak nyelvi- és kommunikációs aspektusban, hanem a kognitív funkciók kapacitásbeli korlátozottságában is jelentkezik.

Egyes kiemelt szubtesztekben nyújtott teljesítmény jellemzői

Közös jelentés

A Verbális megértés Indexhez tartozó alapszubteszt. Két egymással kapcsolatban álló szóról kell megállapítania a vizsgált személynek, hogy mi a közös bennük. A feladatban két részképesség-terület összekapcsolódása jelenik meg, melyben a verbális és szemantikai hálózat összefüggéseiben nyújtott teljesítmény rajzolódik ki. A kevert nyelvfejlõdési zavarral küzdő gyermekeknek sokszor nehézséget jelent a fõfogalom és a legfőbb jellemző megtalálása. Spontán válaszaik leginkább a különbözőségekre irányulnak, illetve gyakran másodlagos jellemzõkre, konkrét karakterjegyekre utalnak (pl. fizikai jellemzők) az alapvetõ absztrakt jelentés helyett. Például a "Miben hasonlít egymáshoz a macska és az egér?" kérdésre vagy olyan választ adnak, mely nem hasonlóságot fejez ki ("A macska megeszi az egeret."), vagy van ugyan köztük hasonlóság ("Mindkettõ szõrös és farka van."), de az nem jelentős a főfogalom meghatározása szempontjából (négylábú állatok).

Képi fogalomalkotás

A Perceptuális megértés Indexhez tartozó alapszubteszt a Közös jelentés szubteszttel megegyező módon az absztrakt, kategóriás gondolkodás készségét méri. A válaszadás módja azonban a Képi fogalomalkotásban nem verbális, a vizsgált személynek jelentéstanilag összetartozó képeket kell kiválasztania. Az elsődlegesen expresszív nyelvfejlődési zavarral küzdő gyermekek jól teljesítenek a képpárosításban, de az összefüggés megnevezésében szűkszavúak, általában csak főfogalmat említenek. Ezzel szemben az expresszív-receptív nyelvfejlõdési zavarral küzdő gyermekeknél jellemzően a nonverbális (mutatás) és a verbális (magyarázat) válasz egyaránt inadekvát.

Szókincs

A Verbális megértés Index alapszubtesztje. Célja a vizsgálatvezető által felolvasott szavak definiálása (szinonima adása, elsődleges tulajdonság meghatározása, főfogalomba sorolás). A kevert nyelvfejlődési zavarral küzdő vizsgálati személyek válaszai gyakran homályosak, körülírást tartalmaznak vagy konkrét értelmezések, amelyre csak részpontot kaphatnak. Az expresszív nyelvfejlődési zavarral küzdő gyermekekre jellemző szótalálási nehézség, helyettesítő szó alkalmazása itt is megmutatkozik, de előnyük, hogy a pontozási kézikönyv az önjavítást pozitívan értékeli.

Általános megértés

A Verbális megértés Indexhez tartozó alapszubteszt, mely arra kéri a gyermeket, hogy általános szabályokra és társas helyzetekre vonatkozó ismeretei alapján magyarázza meg bizonyos tettek hátrányait és elõnyeit, a viselkedés társadalmi elvárásait. A teszt során szerzett információ a feldolgozás szociális forrásainak szerepe miatt a gyermek szociális intelligenciájáról is képet ad. A kevert nyelvfejlődési zavarral küzdõ gyermekeknek általában nehézséget jelent az ok-okozati összefüggések megfogalmazása és a morális ítéletek értelmezése. Éppen ezért vagy részpontokat kapnak, vagy nem kapnak pontot az ilyen feladatokban.

Nyelvfejlődési zavarral küzdő gyermekek vizsgálatainak hazai és külföldi eredményeinek összefoglalása

A tárgyalt vizsgálat legszembetűnőbb eredményeit a nyelvfejlődési zavarral küzdő gyermekek pszichomotoros tempójában és feldolgozási sebességében található összefüggések adják. A vizsgált személyek lassabbak, és többet gondolkodnak az egyes feladatok megoldása közben, illetve azokban a feladatokban, melyek teljesítésében fontos szerepet játszanak a figyelmet, koncentrációt, munkamemóriát, grafomotoros sebességet és/vagy szóaktivizálási sebességet igénylő részképességek.

A verbális és performációs csatornák közötti különbségekről szintén jelentõs megerősítő eredmények születtek. A szerzők egyetértenek abban, hogy a nyelvfejlődési zavar különbözõ szintjein megjelenő érintettség más-más területekben észlelhetõ tünetekkel járhat. Ugyanis míg az elsődlegesen expresszív érintettségű nyelvfejlődési zavarral küzdõ gyermekek a beszédmegértés és -észlelés hiányosságai és szókincsük gyengesége miatt a performációssal szemben fõleg a verbális területek érintettségét mutatják, addig a kevert expresszív-receptív nyelvfejlődési zavarral küzdő gyermekek egyenletesen alulteljesítenek mind a verbális, mind a nonverbális területeken. Jellemző rájuk a kognitív funkciókban megjelenő globális deficit, mely nemcsak a nyelvi, kommunikációs, szociális területekre, hanem a mindennapi életben megjelelő iskolai eredményekre, idősebb korban a hivatásbeli, szakmai elõmenetelre is döntõen befolyással bírnak.

Nyelvfejlődési zavarral küzdő gyermekek WISC-IV teszttel végzett hazai vizsgálatának tapasztalatai

Résztvevők

Vizsgálatom során 15, hat évnél idősebb nyelvfejlődési zavarral küzdő gyermek intellektuális képességeit térképeztem fel a WISC-IV teszttel. Mindannyian a BácsKiskun Megyei Önkormányzat Kecskeméti Közoktatási Szakszolgálat és Gyermekvédelmi Intézmény logopédiai óvodai csoportjaiba jártak, ahova szakértői vélemény alapján kerültek be nyelvi-, illetve kommunikációs zavaraik miatt. Többségük kezdettől fogva speciális óvodai ellátásban részesült, páran a nyelvfejlődési zavarból adódó iskolai éretlenségük miatt többségi óvodai ellátás után érkeztek. Ettől függően rendszeres logopédiai ellátásban fél, illetve 4 éves intervallumban részesültek. A legfiatalabb gyermek 6,1 éves, a legidősebb 7,9 éves volt.

A résztvevők bemutatása során meg kell említenem, hogy mind a vizsgálat lebonyolítása, mind az értékelés során sok nehézséget állított elém a vizsgált gyermekek heterogenitása. Nem várhatjuk el persze, hogy egy intézmény különbözõ csoportjai az azonos képességek mentén szervezõdjenek. Ahogyan a valóságban is leképezõdik a különbözõ súlyosságú nyelvfejlődési zavar megjelenése, itt is találkoztam olyan gyermekkel, akinek a tesztfelvétel során megmutatkozó kiemelkedő képességei miatt különös érdeklődés töltött el tudásának legfelső határának alakulása iránt. Az értékelés során azonban éppen tehetsége, kiemelkedõ képességei miatt kellett a vizsgálati átlagból mellõznünk egy gyermek elért eredményeit. A vizsgálat alatt megismerhettem a gyermekek által a másik végletet is. Gyakran szomorúsággal töltött el a tudat, hogy a tesztfelvétel során egyes gyermekeknél igen gyorsan közeledtünk a megszakítási kritériumot jelentõ hibaszám értékig. A csoport heterogenitását a bemutatásra kerülõ vizsgálat eredmények is tükrözik.

Az eredmények számbeli adataival szembesülve kiderült, hogy a szakértõi vélemények ellenére a vizsgált személyek közül csupán 4 gyermek felel meg a diagnosztikus rendszerek által támasztott kritériumoknak, mely szerint a specifikus nyelvfejlődési zavar csak normál intellektus mellett értelmezhetõ. Így a további értékelés során osztott mintán elemeztem az eredményeket. Egyik csoportban a feltételezhetően tisztán nyelvfejlődési zavarral küzdő gyermekek intellektuális teljesítményét mutatom be, melyből kivettem egy átlag felett teljesítő gyermek adatait a valós eredmények megtartása miatt – az ő nyelvi zavara ugyanis inkább kétnyelvűségéből származó késésként, semmint a kognitív funkciók érintettségével magyarázhatóak –, majd a gyaníthatóan összetett problémával küzdő gyermekek eredményeit ismertetem. Emellett a kapott adatokat összehasonlítom a külföldi vizsgálatok eredményeivel szintén osztott mintán, melyet az expresszív és a kevert (expresszív-receptív) nyelvfejlõdési zavarral küzdõ gyermekek csoportjai alkotnak.

Teljesteszt-IQ (TtIQ) eredmények

A nyelvfejlődési zavarral küzdő gyermekek teljesítményének elemzéseként először a WISC-IV legmegbízhatóbb mutatója, a Teljesteszt-IQ (TtIQ) leírása és értékelése történik. A Teljesteszt-IQ a Verbális megértés, a Perceptuális következtetés, a Munkamemória és a Feldolgozási sebesség Indexértékek összegéből származó mutató, melyet többen az általános intellektuális funkció, a g-faktor legreprezentatívabb jelzõjének tekintenek. A 2. ábrán látható, hogy a feltételezhetõen elsõdleges nyelvfejlõdési zavarral küzdõ (továbbiakban: átlagos intellektusú) gyermekek összesített TtIQ étéke 89, mely az alacsonyátlagos övezetbe esik. A feltételezhetõen összetett problémával küzdõ gyermekek teljesítménye jóval alacsonyabb szintû: 70,8 pont. Ez az eredmény határövezetbe esik, mely gyenge intellektusra vall (továbbiakban: gyengébb intellektusú). A további elemzések során ki fog derülni, hogy ezt a teljesítménybeli eltérést vajon csak a verbális területeken mutatkozó hátrány, vagy a kognitív funkciók érintettsége okozzae. A magyar eredményeket összehasonlítva a külföldi nyelvfejlődési zavarral küzdő gyermekek vizsgálati adataival feltûnik, hogy átlagos intellektusú gyermekeink jobban teljesítenek az amerikai expresszív nyelvfejlődési zavarral küzdő gyermekekhez képest (TtIQ=89>83 pont), gyengébb intellektusú gyermekeink azonban alacsonyabb szintet érnek el, mint a kevert nyelvfejlődési zavarral küzdő amerikai gyermekek (TtIQ=70,8<77,3 pont). A normál intellektusú és az amerikai expresszív nyelvfejlõdési zavarral küzdő gyermekek közt kapott eltérés okait több síkon kereshetjük, mely magába foglalhatja a nyelvi különbségekbõl adódó eltérést, vagy akár azt a lehetõséget, hogy a magyar standardizáció alapját képző minta gyengébb volt a valóságban reálisan megjelenõeknél. Az eredmények birtokában fontos azonban szem elõtt tartani azt a tényt, hogy önmagában a TtIQ eredményébõl nem vonhatunk le megfelelõ következtetést a fejlesztés elõmenetelére vonatkozóan. Figyelembe kell vennünk az egyes indexek eredményeit, az azok között megjelenő különbségeket és az ezeket felépítő szubtesztekben nyújtott szereplést is.
2. ábra

Egyes indexértékek eredményei


Verbális megértés Index (VmI)

A Verbális megértés értékeiből következtethetünk a verbális fogalomalkotás, a verbális gondolkodás és a környezetből származó információ-felvétel minőségére. A vizsgálati eredmények alapján, melyet a 3. ábra ismertet, az átlagos intellektusú nyelvfejlődési zavarral küzdő gyermekek Verbális megértés Indexének átlaga 99. A hasonló életkorú tipikus fejlődésű gyermekek 45-51%-a ér el ugyanennyi vagy ennél alacsonyabb teljesítményt, tehát a vizsgált csoport eredménye átlagos. Az általam vizsgált gyengébb intellektusú gyermekek esetében – ahogy a TtIQ eredményeiben már láttuk – a Verbális megértés Index átlaga is alacsonyabb (VmI= 80,2). Ez a pontszám a hasonló életkorú gyermekeknek már csak 10-13%-ára jellemző. A két csoport eredményei közt látható különbség nem meglepő, 19 pontos mértéke azonban elgondolkodtató. Az adatok megerősítik azt a tényt, hogy a gyengébb intellektusú magyar nyelvfejlődési zavarral küzdő gyermekek hátrányai jóval jellegzetesebbek a nyelvi területeken. Kérdés, hogy ez a gyengébb szereplés specifikusan csak a nyelvben jelenik-e meg, vagy a nyelvi készségeket megalapozó kognitív területek is érintettek-e, és így egyenletes alulteljesítést tapasztalhatunk-e a többi index eredményei által kirajzolódó profilban is.

Az amerikai nyelvfejlődési zavarral küzdő gyermekek vizsgálati eredményei jól tükrözik a kevert nyelvfejlõdési zavarral küzdő gyermekek nyelvi hátrányait az expresszívvel szemben. Míg az előbbi csoport 78,2 pontot ért el a verbális területeken – így a hasonló vagy ennél gyengébb teljesítményt nyújtó gyermekek 8-10%-os táborát erősítik –, addig utóbbiak teljesítménye 82,7 pontot jelentett, mellyel a hasonló életkorú gyermekek 13-15%-ával megegyező eredményt értek el. A köztük lévő csupán 4 pontos különbség nem olyan jelentős, mint ahogy azt a magyar gyermekeknél láthattuk. Feltűnő azonban az ismét megjelenő verbális alulteljesítés, amelyet a magyar gyermekek csoportjainál már láthattunk.
3. ábra

Perceptuális következtetés Index (PkI)


A 3. ábrán szemléltetett eredményeket tovább elemezve látható, hogy az átlagos intellektusú nyelvfejlődési zavarral küzdő vizsgálati személyek esetében a Perceptuális következtetés Index átlaga 98,3 pont. Ez a teljesítmény az azonos életkorú gyermekek 45%-ára jellemző, és a verbális területtel megegyezõ fejlettségi szintet jelez. Az általam vizsgált gyengébb intellektusú nyelvfejlődési zavarral küzdő gyermek 76,2 pontos perceptuális területen nyújtott teljesítménye 22 pontos különbségével meghaladja a korábban verbális területen látott nagyfokú eltérést. Ezt vagy ennél alacsonyabb teljesítményt az azonos életkorú gyermekek mindössze 7%-a produkálja. Az adat meglepõ, ugyanis a nyelvfejlõdési zavar kapcsán nem várnánk nagy elmaradást a perceptuális területen – szemben a verbálissal. Elõbbi terület ugyanis a perceptuális okfejtés, a fluid gondolkodás, a téri feldolgozás és a vizuomotoros integráció mérőeszköze, melyek látszólag nyelvtõl függetlenül működnek, így a nyelvfejlõdési zavar megléte nem befolyásolja az ezeken a területeken nyújtott teljesítmény mértékét. Jelen adatokban azonban a perceptuális feladatokban várt fölényt nem tükröződik. Kérdés persze, hogy beszélhetünk-e kizárólag nyelvfejlődési zavarról, vagy az ezeket meglapozó készségekben jelentkező deficitben keresendő a válasz. A kérdés megválaszolásához tovább kell értelmeznünk a meglévő eredményeket.

Az amerikai adatokat nézve meglepő, hogy 91,6 és 86,7 pontos teljesítményével mind az expresszív, mind a kevert nyelvfejlődési zavarral küzdő gyermekek eredményei meghaladják a gyengébb intellektusú nyelvfejlődési zavarral küzdő magyar gyermek teljesítményét, alulmaradnak azonban az átlagos intellektusú gyermekekhez képest. A hasonló életkorú gyermekek teljesítményét figyelembe véve az expresszív nyelvfejlődési zavarral küzdő gyermekek 27-31%, míg a kevert nyelvfejlődési zavarral küzdő gyermekek 19-23%-a nyújt hasonló vagy ennél rosszabb eredményt a perceptuális területeken. Ez a szereplés azonban meghaladja a korábban verbális területeken mutatott teljesítményt, melyből eddigi eredményeink alapján arra következtethetünk, hogy az amerikai gyermekek teljesítményei valóban csak a nyelvi területeken mutatnak eltérést.

Munkamemória Index (MmI)

A 3. ábrán bemutatott eredményeket tovább elemezve látható, hogy a magyar gyermekek verbális és perceptuális területeken nyújtott viszonylag kiegyenlített szereplése mellett a munkamemória minõségét mérõ feladatokban számottevő eltérés volt kimutatható. Az átlagos intellektusú gyermekek 76,6, a gyengébb intellektusú magyar nyelvfejlõdési zavarral küzdõ gyermekek 68,3 értéket értek el, mely eredmény a gyermekek csupán 5-7, illetve 4%-ára jellemző. Ezek az eredmények jelentős hátrányt igazolnak a verbális és a performációs területeken nyújtott teljesítményhez képest, melyek az átlagos intellektusú gyermekeknél még kifejezettebbek. Ők eddigi eredményeikkel jelentősen felülmúlták a gyengébb intellektusú nyelvfejlődési zavarral küzdő gyermek teljesítményét, most azonban eredményükkel megközelítik őket. A profil görbéjét értékelve ez a csipke jóval magasabbról fut le, mint ahogy azt a gyengébb intellektusú gyermekek eredményeit bemutató görbén látjuk. Az amerikai gyermekek teljesítményét értelmezve látható, hogy az expresszív nyelvfejlődési zavarral küzdő gyermekek profilját pár pont különbséggel, de kiegyenlítetten követi a kevert nyelvfejlõdési zavarral küzdő gyermekeké. A munkamemóriát igénylő feladatokban mindkét csoport teljesítménye magasabb, mint a magyar gyermekeké. Az expresszív nyelvfejlődési zavarral küzdő csoport átlagosan 85,6 ponton teljesített, mely a hasonló életkorú gyermekek 19-23%-ának teljesítményével egyezik meg. A kevert nyelvfejlődési zavarral küzdő csoport 83,1 pontja pedig az azonos életkorú gyermekek 15%-ára jellemző.

Az alábbi területen nyújtott szereplés kulcsfontosságú, mivel a munkamemória feladatok nem csak a gyermek emlékezőképességét mérik, hanem olyan készségeket is, melyek elengedhetetlenek a magasabb szintű megismerő folyamatok működéséhez. Ezek a tanulást megalapozó különféle teljesítmények alapfeltételei – az információ megtartása, azok kezelése, műveletek végrehajtása valamilyen eredmény elérése érdekében, figyelem, koncentráció, mentális kontroll és gondolkodás –, így a kapott gyenge eredmények valószínűsíthetik a tanulási sikertelenség megjelenését, mely a magyar nyelvfejlődési zavarral küzdő gyermekeknél, teljesítményük alapján jelentõs rizikófaktorként jelenik meg.

Feldolgozási sebesség Index (FsI)

A feldolgozás sebességéből tájékozódhatunk arról, hogy a gyermek milyen gyorsan tud egyszerű vizuális információkat szemmel letapogatni, sorrendbe rendezni, vagy megkülönböztetni. Mivel a minél gyorsabban történõ feldolgozás segíti a munkamemória-kapacitás megtartását, így a gyenge munkamemóriát a feldolgozási sebességben jelentkezõ alulteljesítéssel is magyarázhatjuk.

Az átlagos intellektusú nyelvfejlődési zavarral küzdő gyermekek 86,6 pontjukkal ugyanis ezeken a területeken is jóval alacsonyabb szinten teljesítettek a verbális és a perceptuális területekhez képest, meghaladva azonban a munkamemória fejlettségi szintjét. Ezt a teljesítmény a hasonló életkorú gyermekek 19%-a éri el. Az amerikai expresszív nyelvfejlődési zavarral küzdő gyermekek hasonló teljesítményt nyújtanak mind a munkamemóriát, mind a feldolgozási sebességet igénybe vevő feladatokban. Az ő 87,7 pontot érő teljesítményük így sokkal kiegyenlítettebb a többi részterülethez képest, mint magyar társaiké.

A gyengébb intellektusú magyar nyelvfejlődési zavarral küzdő gyermekek alkotta csoport és az amerikai kevert nyelvfejlődési zavarral küzdõ gyermekekből álló csoport eredményei 79,6 és 79,3 ponttal hasonlóan alakultak. Teljesítményüket a hasonló életkorú gyermekek 7-15%-a éri el.

Az egyes indexértékek eredményeinek összefoglalása

A magyar gyermekek adatait figyelembe véve máris kizárhatjuk a pusztán nyelvi érintettséget, kiegészítve azt a feldolgozási sebességet és a munkamemóriát megalapozó kognitív területek érintettségével, melyek ördögi kört alkotva hatnak egymásra. Érdekes nyelvi profil rajzolódik ki a külföldi és a magyar nyelvfejlõdési zavarral küzdő gyermekek eltérõ teljesítményeibõl, mely alapján feltételezhetjük, hogy léteznek különbözõ típusú nyelvfejlõdési zavarok eltérõ profilokkal.

Az amerikai gyermekek nyelvi profilja a verbális területeken mutatja a leggyengébb teljesítményt, és a verbalitást nem igénylő performációs területeken a legkiemelkedőbbet. A Munkamemória és a Feldolgozási sebesség Index értékpontjai szintén meghaladják a verbális területekhez képest nyújtott szereplést, alulmaradnak viszont a Perceptuális következtetés Index eredményeihez képest. Eltérés az expresszív és a kevert nyelvfejlődési zavarral küzdő gyermekek között csupán a feldolgozási sebesség területén mutatkozik. Itt ugyanis az expresszív nyelvfejlődési zavarral küzdő gyermekek jobban teljesítenek kevert nyelvfejlődési zavarral küzdõ társaikhoz képest. Feltételezhetjük tehát, hogy az expresszív nyelvfejlõdési zavarral küzdő gyermekek érintettsége a nyelvi területeken a legjelentősebb, de rosszabbul teljesítenek a performációs területekhez képest a munkamemóriát és a feldolgozási sebességet mérő feladatokban is. Összességében elmondható, hogy az amerikai nyelvfejlődési zavarral küzdő gyermekek nyelvi profilja kiegyenlített, és megfelel a BNO-10 által meghatározott szempontnak, mely szerint a nyelvfejlődési zavar kritériuma a verbális területekhez képest 10%ot meghaladó teljesítmény a nonverbális területeken.

A magyar nyelvfejlődési zavarral küzdő gyermekek profilja jóval szórtabb, mint az előbb bemutatott amerikai gyermekeké. Érdekes, hogy a magyar nyelv agglutináló volta ellenére az expresszív nyelvfejlõdési zavarral küzdő gyermekek sokkal jobban teljesítenek verbális területen, mint amerikai társaik. A többi vizsgált személy verbális teljesítménye hasonlóan alakul. Korábban ennek okaként felvetettem a magyar standardizációs minta gyenge szereplését, mely a további részterületeken nyújtott teljesítmény alapján valószínűsíthető. A magyar gyermekek eredményeikben ugyanis kiugróan alulteljesítenek mind a munkamemória, mind a feldolgozási sebesség területeihez tartozó kognitív készségekben. Ezek alapján feltételezhető a nyelvfejlõdési zavart fenntartó érintettség mind a figyelem-koncentrációt igénylõ feladatokban, mind a komplex verbális információk megértését, azok kódolását a feldolgozás számára, a minél gyorsabban történő feldolgozást a megtartás érdekében, emlékezetet, információk elõhívásának képességét megalapozó területekben.

Főskála átlagok különbségeinek értékelése

Ahhoz, hogy jobban megismerhessük a profilt felépítő szubtesztek megoldásához szükséges készségek működését, ismernünk kell az azokban nyújtott teljesítményt is. Nem várhatjuk ugyanis, hogy a gyermekek minden területen hasonló eredményeket érjenek el. Bizonyos fokú eltérés normális az egyes indexértékek közt. A különböző indexértékek egymáshoz viszonyított kapcsolatát a főskála átlagok közti különbségek elemzésével és azok gyakoriságának megállapításával vizsgálhatjuk meg. Ennek érdekében össze kell vetnünk ezeket az eltéréseket a Tesztfelvételi és pontozási kézikönyv B.1 táblázatában meghatározott kritikus értékkel, mely azt határozza meg, hogy melyik az a legkisebb érték, amely eltérés két skála közt jelentkezve már felhívó jellegû. Ehhez az összes életkor adatait használtam fel. Az így kapott eredményeket az 1. táblázat mutatja be. A táblázatból leolvasható, hogy 0,05-ös szignifikancia szint mellett mely értékek közti diszkrepanciák tekinthetõk statisztikai értelemben szignifikánsnak. A Tesztfelvételi és pontozási kézikönyv B.2 táblázata alapján meghatározható, hogy a kapott különbségek milyen gyakorisággal jelentek meg a standardizációs mintában.
1. táblázat: Átlagos intellektusú nyelvfejlődési zavarral küzdő gyermekek eredményei
1. táblázat: Átlagos intellektusú nyelvfejlődési zavarral küzdő gyermekek eredményei

Az átlagos intellektusú nyelvfejlődési zavarral küzdő gyermekek csoportátlagában a Verbális megértés Index – Munkamemória Index és a Perceptuális következtetés Index – Munkamemória Indexpárok különbsége haladja meg a kritikus szintet, melyek így szignifikáns különbségként jelennek meg. A standardizációs mintában a hasonló életkorú gyermekeknek mindössze 5,5%-nál jelentkezett a Verbális megértés és a Munkamemória Index között ilyen mértékű eltérés. A Perceptuális következtetés és a Munkamemória között mért különbség a gyermekek 6,3%-ra volt jellemző. Mindkét gyakorisági mutató szokatlan mértékű, diagnosztikus jelentőségű diszkrepanciát jelez.
4. ábra: Gyengébb intellektusú nyelvfejlődési zavarral küzdő gyermekek eredményei
4. ábra: Gyengébb intellektusú nyelvfejlődési zavarral küzdő gyermekek eredményei

A 4. ábrán pirossal jelölve láthatóak az említett kritikus indexek. Az eredmények alapján elmondható, hogy bár mind a Feldolgozási sebesség, mind a Munkamemória Index értékei alulmaradnak a Verbális megértés és a Perceptuális következtetés Indexértékeihez képest, jelentős hatással csak a Munkamemória Index értékeiben mutatkozó különbség bír. Tehát a magyar átlagos intellektusú gyermekek nyelvfejlődési zavarának fennállásáért elsõsorban a munkamemóriát megalapozó kognitív készségek jelentõs elmaradásai okolhatóak.

A 2. táblázatban látható, hogy a gyengébb intellektusú nyelvfejlődési zavarral küzdõ gyermekek egy indexpár összehasonlításában sem érnek el olyan jelentős különbséget, mely már felhívó jellegű lenne. Érdekes összefüggés fedezhetõ fel azonban a korábbi elemzések közt. Imént az átlagos intellektusú nyelvfejlődési zavarral küzdő gyermekek nyelvi zavarának fennállásáért a munkamemóriát megalapozó kognitív területek érintettségét tettem felelőssé. Ez az eltérés kisebb fokban a gyengébb intellektusú nyelvfejlõdési zavarral küzdõ gyermekek teljesítményében is megjelenik. A kritikus szintet ugyanis leginkább a Verbális megértés Index – Munkamemória Index között jelentkezõ különbségben közelítik meg. Az eltérés ugyan nem jelentõs, de a nyelvi zavart fenntartó egyenletes alulteljesítést kiegészíthetjük a munkamemória alacsonyabb mûködési szintjével. Az indexek közti felhívó különbségeket az 5. ábra szaggatott vonallal szemlélteti.
2. táblázat
2. táblázat

5. ábra: Expresszív és kevert nyelvfejlődési zavarral küzdő amerikai gyermekek eredményei
 
5. ábra: Expresszív és kevert nyelvfejlődési zavarral küzdő amerikai gyermekek eredményei

Tekintettel arra, hogy az amerikai gyermekek két csoportjának teljesítménye kiegyenlített, adataik közösen szerepelnek a 3. táblázatban, majd a 6. ábrán. Feltűnő, hogy az amerikai nyelvfejlődési zavarral küzdõ gyermekeknél az indexek között nem találunk jelentõs eltérést. Az eredmény nem meglepő, ha visszatekintünk a 3. ábrán bemutatott profil lefutására, mely mind az egyes amerikai vizsgált csoportokon belül, mind azokat összehasonlítva abszolút kiegyenlített. A legalacsonyabb gyakoriság, mely teljesítményt a hasonló életkorú gyermekek közt látunk a Verbális megértés Index – Perceptuális következtetés Index eredményei közt jelentkezik 21-23%-kal. Ez megerősíti az amerikai nyelvfejlődési zavarral küzdő gyermekek körében a nyelvi zavar mögött húzódó specifikus nyelvi érintettséget. Sem a profilon megjelenő feldolgozási sebességben mutatkozó, sem a munkamemóriában megjelenő alulteljesítés értéke nem éri el azt a kritikus szintet, melyet a hasonló életkorú gyermekek ne produkálnának.
3. táblázat
3. táblázat

A kapott eredményeket összefoglalva elmondható, hogy az átlagos intellektusú nyelvfejlődési zavarral küzdő gyermekek nyelvi zavarát fenntartó okként a munkamemória működését megalapozó részképességek gyengesége azonosítható, amely enyhébb mértékben a gyengébb intellektusú magyar nyelvfejlődési zavarral küzdő gyermekekre is jellemző, kiegészítve azt a többi területen megjelenő részképesség-gyengeséggel. Ezzel szemben az amerikai gyermekek eredményeibõl főleg a verbális területek érintettsége rajzolódik ki.
6. ábra
6. ábra

Részletes profilelemzés és jellemző hibatípusok

Profitera–Saklofske–Weiss (2005) munkájában már láthattuk az amerikai nyelvfejlõdési zavarral küzdõ gyermekek egyes szubtesztekben tapasztalt jellegzetes hibatípusait. A tanulmány következõ részében a magyar gyermekekre jellemző hibatípusokat fogom bemutatni, mely eredmények remélhetőleg több feltett kérdésre is választ fognak adni. Az elkövetett hibák minőségi elemzése ugyanis lehetõvé teszi a fejlesztés irányvonalainak alaposabb kidolgozását, illetve azokból következtethetünk a gyermekek hibatípusainak azon jellegzetességeire, miszerint ezek a hibák csupán mennyiségi eltérést mutatnak a normál nyelvfejlődésű gyermekek átlagos hibaszámához képest, vagy nyelvi kompetenciájuk más úton jut kifejezésre. Profitera–Saklofske–Weiss munkáját követve a nyelvi zavar szempontjából legmeghatározóbb szubtesztek (úm. Közös jelentés, Szókincs, Általános megértés, Általános ismeretek, Szótalálás) elemzése történik.
7. ábra
7. ábra

A 7. ábráról leolvasható, hogy a magyar nyelvfejlődési zavarral küzdő gyermekek mindkét csoportja a Szókincs szubtesztben érte el a legkiemelkedőbb teljesítményt, a legalacsonyabbat pedig a Szótalálás próbákban. Ez utóbbi alulteljesítés nem meglepő, figyelembe véve a korábbi adatokat, mely szerint a munkamemória érintettsége magával vonzhatja nemcsak a gyermek bizonyos szavakra történő emlékezőképességének gyengeségét, hanem ez a deficit kihat a mentális lexikon információinak kezelésére, azok megtartására és a szükséges szavak előhívására is. Az ábrán látható továbbá, hogy a magyar nyelvfejlődési zavarral küzdő gyermekeknél eltérés mutatkozik az Általános megértés értékeiben is. Míg az átlagos intellektusú gyermekek viszonylag jól tájékozódnak az általános morális szabályokra és társas helyzetekre vonatkozó tapasztalataik között, addig a gyengébb intellektusú gyermekek teljesítménye a legalacsonyabbak közt szerepel. Nézzük, hogy mi állhat az eredmények hátterében!

Közös jelentés

A feladat során a gyermeknek két szemantikailag összefüggő szóról kell megállapítania, hogy azok miben hasonlítanak egymásra. A gyengébb intellektusú gyermekek főleg egyszavas választ adtak, melyek gyakran agrammatikusak voltak, illetve sokszor főnévi igenévvel válaszoltak. Ez azonban a válaszok pontértékét önmagában nem befolyásolják. A válaszok alacsonyabb pontértéke az alábbi típushibákra volt visszavezethető:
  • kevésbé specifikus közös tulajdonságot említenek (pl. alma-banán: "Meg lehet enni.")
  • nem specifikus tulajdonságot említenek, melyek leginkább egyszavas válaszok voltak (pl. alma-banán: "A hűtőbe.", "A fáról.")
  • különbséget fogalmaznak meg (pl. tél-nyár: "Esik a hó, meg süt a nap.")
  • nem hasonlóságot fogalmaznak meg (pl. macska-egér: "Macska elkapja az egeret.")
  • megragadnak az egyik elemnél (pl. tej-víz: "Fehér.")
  • egyértelműen helytelen választ adnak (pl. macska-egér: "Őrzik a házuk.")
  • egyformának találják a két szót (pl. "Ugyanolyan.")
Szókincs

A feladat során a gyermeknek definiálnia kellett a vizsgáló által felolvasott szót. A 7. ábrán látható, hogy a gyermekek ezekben a feladatokban nyújtották a legjobb teljesítményt. A szinonima vagy általános fõfogalom használatának elmulasztása miatt azonban mindkét csoportra az 1 pontos válaszok voltak jellemzőek. A gyengébb intellektusú gyermekek legszembetûnõbb hibatípusai a kidolgozatlan grammatika mellett az alábbiak:
  • korrekt, de nem eléggé kidolgozott válasz említése; kevésbé specifikus jellemző említése (pl. tehén: "Tejet ad.")
  • nem tartalmaz magyarázatot vagy nem eléggé kidolgozott a példa, konkretizálás (pl. bicikli: "Szoktunk vele menni.")
  • egyértelműen helytelen választ adnak, illetve konkrét példával magyaráznak (pl. tehén: "Tejet iszik.")
  • megtapadás korábbi válaszoknál, egymás utáni kérdésekre ismétlődő válasz (pl. bátor után az engedelmeskedik szónál: "Nagyon bátor." > ritkán: "Nem fél semmitől." > képtelenség: "Nem fél.")
  • félrehallásból eredő rossz értelmezés (pl. nedves: "Mert a barlangban van." /medves > medve/)
Általános megértés

A gyengébb intellektusú gyermekek teljesítménye ebben a feladatban igen alacsony volt, de az átlagos intellektusú gyermekek sem nyújtottak kimagasló eredményeket. Ebben a feladatban a gyermekeknek korábbi tapasztalataik alapján kell eldönteniük egy-egy viselkedés fontosságát, az a mögött húzódó morális okokat, összefüggéseket. Az eredmény képet nyújt a gyermekek szociális intelligenciájáról, melyet az önmagukat verbális úton megérttetés nehézsége jelentősen befolyásol. Az ebből származó tapasztalatlanságuk, morális ítéletek értelmezésének nehézsége miatt gyakran részpontot kaptak, vagy egyáltalán nem kaptak. Hibáikra a következők jellemzőek:
  • nem a legfontosabb ok-okozati viszony megfogalmazása (pl.: "Miért fontos bocsánatot kérünk, ha megbántottunk valakit?" kérdésre válaszként "Mert akkor visszaadja.")
  • nem megfelelő okok megfogalmazása (pl.: "Mit kell tenned, ha látod, hogy sűrű füst száll ki a szomszéd ház ablakán?" kérdésnél "El kell menni, mert füstös lesz a hajad.")
  • a válasz nem tartalmaz magyarázatot, csak megállapítást (pl.: "Miért fontos, hogy a rendőrök egyenruhát viseljenek?" esetén "Rajtuk van a bilincs meg a pisztoly.")
  • egyértelmûen helytelen válasz megfogalmazása (pl.: "Miért van az autókban biztonsági öv?" esetén "Hogy el ne guruljunk.")
Szótalálás

Mindkét csoport a Szótalálás szubtesztben nyújtotta a legalacsonyabb teljesítményt. Ebben a feladatban a gyermeknek a vizsgálatvezető által körülírt fogalmat kell beazonosítania, egy szóval megneveznie. Érdekes megfigyelni a válaszokban megjelenő verbális megértési nehézséget és a különféle ismeretek integráló, szintetizáló készségének gyengeségét. Válaszaikban az alábbi hibatípusok fordultak elő leggyakrabban:
  • verbális megértési nehézség egy információ kiragadása miatt (pl. hosszú ormányú, nagy fülű állat: orrszarvú ormány; szamár nagy fülű; nyuszi nagy fülű)
  • megragadás az egyik elemnél (pl. ízesebbé teszi az ételt, bányásszák vagy az óceánból nyerik: "Halacska.")
  • az elhangzott kérdéssel válaszol (pl. eső után a talajon keletkezik, piszkos lehet tőle a ruhánk: "Esõ után piszkos lehet a kabátunk.")
  • korrekt, de nem a legspecifikusabb szó említése (pl. az égen van és csak este látható: "Bagoly.")
Profileredmények összefoglalása

A részletes profilelemzés során, melyben a kifejezetten verbális megalapozottságú szubtesztekben nyújtott teljesítmény értelmezése volt meghatározó, megerősödni látszik a korábbi adatokban már megjelenõ munkamemória és az azt megalapozó részképességek érintettsége.

Látható, hogy a gyengébb intellektusú nyelvfejlődési zavarral küzdő gyermekek teljesítménye a Szókincs kivételével mind a kritikus 7 pontos érték alá esnek. Legjelentősebb a Szótalálás feladatokban elért alulteljesítés, melyet leggyakoribb hibáik típusai alapján a verbális megértés gyengesége és a már elsajátított információk mentális lexikonból való elõhívásának nehezítettsége okoz. A gyermekek nyelvi zavarának ténye, mely jelentősen befolyásolja a környezettel folytatott interakcióit, megmutatkoznak az Általános megértés szubteszt eredményeiben is. A társadalom morális értékeinek elsajátításának, az egyes cselekedetek mögött meghúzódó ok-okozati összefüggésekből származó hiányos tapasztalatoknak a ténye mind befolyásolják eredményeiket. A gyengébb intellektusú nyelvfejlődési zavarral küzdő gyermekek csoportjánál feltűnőbb a verbális érintettség, ugyanis a Képi fogalomalkotás szubtesztben nyújtott nem jelentős, de javuló tendencia jelzi, hogy a hasonló részképességek performációs úton történő elõhívása eredményesebb.

Az átlagos intellektusú nyelvfejlõdési zavarral küzdõ gyermekek nyelvi profilja szintén a Szókincs területén mutatja a legkiemelkedõbb teljesítményt, a megszerzett tudás aktivizálása és adekvát használata a mindennapokban azonban szintén nehezített. A csoport profilja lényegében hasonló lefutású, csupán pár ponttal magasabb szintû az elõzõ csoportéhoz képest. Az átlagos intellektusú gyermekek jobban teljesítenek azonban az Általános megértés szubtesztben, melyből arra következtethetünk, hogy ők nyelvfejlődési zavaraikból adódóan kevésbé szigetelődnek el a társadalomban, jobban tudják értelmezni és alkalmazni a környezetük által meghatározott elvárásokat. Érdekes megfigyelni azonban, hogy utóbbi elõny ellenére a hasonló elvárásokat támasztó szubtesztekben nyújtott teljesítményüket mennyire befolyásolja a verbális vagy performációs igény. Az analógiás gondolkodást mérő, a Perceptuális következtetés Indexhez tartozó Képi fogalomalkotás szubtesztben ugyanis meglepően alacsony teljesítmény mutatkozik a Verbális megértés Index Közös jelentés feladatához képest.

Összegzés

A vizsgálatok során a nyelvi zavar esetében meglepő eredmények is születtek. Az előzetes elváráshoz képest pozitív irányú eltérést leginkább a teszt verbális területein tapasztaltam.

A kapott adatok az irányba mutatnak, hogy a magyar nyelvfejlődési zavarral küzdő gyermekek kapcsán nem beszélhetünk a nyelv specifikus érintettségéről. Sokkal inkább a munkamemóriát megalapozó képességekben rejlenek azok a deficitek, melyek jelentõsen hatnak a nyelvi képességek működésére is. A munkamemória érintettsége az, mely leginkább magyarázatot adhat a magyar nyelvfejlődési zavarral küzdő gyermekek nyelvben mutatkozó tüneteire is, úgymint az információk hatékony tárolásának és azok aktivizálásának nehézsége, melyek szerepe elengedhetetlen a magasabb szintű megismerő folyamatok adekvát működéséhez.

Hivatkozások
  • BASS–KŐ–KUNCZ–LÁNYINÉ–MÉSZÁROS–MLINKÓ–NAGYNÉ–RÓZSA (2008): Tapasztalatok a WISC-IV gyermek-intelligenciateszt magyarországi standardizálásáról. Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht., Budapest, 80.
  • OLÁH TÜNDE (2010): WISC-IV teszttel végzett vizsgálat a magyar nyelvfejlődési zavarral küzdő gyermekek intelligenciaprofiljának jellegzetességeinek feltárására. Szakdolgozat, ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, témavezetõ: MÉSZÁROS ANDREA.
  • PROFITERA–SAKLOFSKE–WEISS (2005): WISC-IV clinical use and interpretation. Elsevier Academic Press.
  • WECHSLER, D. (2007): WISC-IV – Technikai és értelmező kézikönyv. OS Hungary Tesztfejlesztõ Kft, Budapest, 101–102.

2011/1
Év: 2011
Szám: 1
Impresszum
Kommentek: 0

előző év 2011 következő év

2011/1
2011/1

2011/2
2011/2

2011/3-4
2011/3-4





Ha... Ha? (feb. 2-3.->)
Hülyítődoboz
2015. 02. 02 17:10
Hankiss professzor
Adalbert
2015. 01. 24 09:12
Jó gyakorlat Bemutató
felkarolo
2015. 01. 21 14:05
Ionangyal
Én, ellenem
2015. 01. 20 02:22
Budapest Kupa
Dami
2015. 01. 17 08:05