2011
2011/2

tartalom:

"Házavató" – Történeti áttekintés a mozgáskorlátozott gyermekek gyógypedagógiai neveléséről egy házavató kapcsán
Benczúr Miklósné

A "HÁZ" történeti háttere

A mozgáskorlátozott gyermekek gyógypedagógiai nevelése több mint százéves múltra tekint vissza hazánkban. Kialakulása a 19. század legelején, a kor néhány korszerű gondolkodójának köszönhetõ, fejlõdése egyenes ívű és mindvégig a mozgáskorlátozott gyermekek szolgálatában állt, ma Mozgásjavító Általános Iskola, Szakközépiskola, EGYMI és Diákotthon néven. Ennek az intézmények a fejlõdése új korszakhoz érkezett, több lépcsõs átalakítás, bővítés után házavatóra invitált Nádas Pál igazgató úr meghívója.

Az 1903-ban alakult Nyomorék Gyermekek Menhelye és Egylete által alapított iskola új helyre költözött és új épületét 1913-ban a Nyomorék Gyermekek Országos Otthona néven avatták fel (Mexikói út 63.). Közel száz év eltelte után kapta vissza az iskola ezt a régi-új épületét a mai kornak megfelelõen átépítve és hozzácsatolva a mozgáskorlátozott gyermekek iskolai oktatását szolgáló, a Mexikói út 60 sz. alatt működő Mozgásjavító Általános Iskolának.
1 kép: A Medgyes-ház új bejárata (Mexikói út 63-64.)

2010. november 17-én délelőtt ünneplő közönség gyűlt össze a Mexikói úti mozgásjavító iskola új bejáratánál, a Mexikói út 63-64. szám előtt, az un. "Medgyes-ház" újszerűen kialakított bejáratánál. Ez az épület 2009. december 15-ig a közismert Weil Emil Kórház, majd később az Uzsoki utcai korház ortopédiai és traumatológiai osztályaként működő kórház otthona volt. 2006-ban Budapest Fõváros Önkormányzat döntése alapján a Mozgásjavító Általános Iskola EGYMI és Diákotthon – mint az előzőkben említett Nyomorék Gyermekek Országos Otthona utódintézménye – visszakapta régi épületét. A kórház 2009 decemberében átköltözött az Uzsoki utcai kórházba és 2007 tavaszán megkezdõdött nagy rekonstrukció keretében folytatódott a kiürült korházi épület átalakítása, majd a már elkészült új szárnyépülethez kapcsolása.

Mindezek az események vezettek arra, hogy cikkünkben röviden összefoglaljuk a mai Mozgásjavító Általános Iskola kialakulásának és fejlõdésének a "HÁZAVATÁS"-hoz vezető történetét. Az iskolatörténeti áttekintés annál inkább is indokolt, mivel ez az intézmény az, amely egyben a mozgáskorlátozott gyermekek hazai gyógypedagógiai nevelésének, oktatásának, rehabilitációjának – a szomatopedagógiának – bölcsője is. Így egyben áttekintést adhatunk a gyógypedagógiának a mozgáskorlátozottak ellátására vonatkozó intézményi előzményeiről, a képzés gyakorlati hátteréről.

"HÁZ" előzményeinek összefoglalása és működésének főbb jellemzői

A Deák Ferencz Szabadkőműves Páholy 1903-ban létrehozta a Nyomorék Gyermekek Menhelye Egyesületet, amely még abban az évben megnyitotta a Nyomorék Gyermekek OtthonáT, a mai Budapest, VII. ker. Hungária krt. 20. sz. alatt. Az iskola bővítése csak megfelelõ épületben volt elképzelhetõ ezért 1909-ben kezdõdött el – Medgyes Alajos építész tervei alapján – az intézmény új, korszerû épületének megvalósítása. Az új iskola 1911-re készült el – Mann József építõmester vezetésével. 1913 májusában avatták fel az épületet Nyomorék Gyermekek Országos Otthona néven (Mexikói út 63-64.).
2. kép: A Nyomorék Gyermekek Országos Otthona

Az épületben elemi iskola, iparos tanonciskola működött olyan műhelyekkel, ahol 7 szakmában képezték a fiatalokat. Az intézmény internátussal együtt mûködött, és leányokat is fogadtak. 1922-ben ortopéd kórház részleggel, majd néhány évvel késõbb, 1926-ban az orvosi részleg reumatológiai osztállyal is bõvült (NÁDAS 2003). Az intézményben "tanít – gyógyít – képez" ma is korszerûnek mondható rehabilitáció valósult meg ezekben az évtizedekben. "Az oktatás nyolcosztályos elemi iskolában és az azt követõ ötosztályos iparostanonc iskolában folyt, és ez a felkészítés egyéves kereskedelmi tanfolyammal zárult. (NÁDAS 2003: 16)
3. kép: Embléma a Nyomorék Gyermekek Országos Otthona dokumentumaiból (NÁDAS 2003: 17)

Álljon itt néhány, a 20. század elején élt és működött szakember gondolata, véleménye az akkori intézményről.

Eisler Hugó (1911) "A nyomorék gyermekekről" című előadásában kifejti, hogy a nyomorék gyermekek ellátásában a gyógyítás mellett a nevelést, valamint az ipari foglalkoztatásra való felkészítést korán meg kell kezdeni. A nyomorék gyermekeknél az otthonban az elemi oktatással párhuzamosan kell megkezdeni az ipari munkára való felkészítést annak érdekében, hogy "egyenértékûvé" váljanak az "egészséges tanoncokkal". Figyelemmel kell lenni a megfelelõ berendezésekre is, az "otthon legyen tényleges otthon" és "meleg szeretet hassa át az otthon egész légkörét" (in: TÓTH 1978: 46-48)

Hegedűs Lajos "A testi nyomorékok gyógyítása és iskoláztatása" című cikkében írja, hogy Magyarországon a nyomorék gyermekek országos otthona (VII. Mexikói út 63.) európai szinten, mindenképpen modern és célszerûen felszerelt intézmény. Az intézetnek kórháza is van, a bentlakók orvosi kezelésben is részesülnek. (in: TÓTH 1978: 107-109)

Az iskolai részleg mellett a kórházi részleg is jelentős fejlődésen ment át. A menhelyi kórház részlegében neves ortopéd sebészek mûködtek, mint pl. dr. Zinner Nándor, Dr. Horváth Mihály és mások, és ami által az intézmény a hazai gyermek ortopédia kialakulásának és mûvelésének is központja lett.

Morvay Izsó leírása szerint a kórházi részleg vezetését az orvosigazgató látja el, az iskolai részlegeket iskolaigazgató vezeti, megfelelő tantestülettel. (1932 ) Az intézményben működő kórházi ellátás statisztikai adatai a következők (1932) (in: TÓTH 1978: 112):

HORVÁTH MIHÁLY "Gyógypedagógia és gyógytorna" című cikkében 1926-ban már konkrétan megfogalmazza azokat a feltételeket, amelyek a "nyomorék", illetve a fogyatékos gyermekek testi nevelésének sajátosságait jelentik.

"… a normális testnevelés a fogyatékosoknál sem kvatitatíve, sem kvalitatíve nem vihetõ keresztül eredményesen. De nem ragaszkodhatunk a testnevelés rendes kereteihez fõleg azért, mert a fogyatékosok testi nevelésében két iránynak kell érvényesülni, hogy céljának megfelelhessen: 1. a test általános értelemben vett fejlesztésén kívül, 2. igyekeznünk kell a különféle fogyatékossággal járó, s arra jellegzetes következményes hibásságokat enyhíteni s – ha lehetséges – leküzdeni. Más szóval kifejezve, a fogyatékosok testnevelésében helyet követel magának a gyógytorna."( in: TÓTH 1978 75)

A II. világháború következményei az intézmény életében

A második világháborút követő években megváltozott az intézmény helyzete, az államosítás után a kórházi részt leválasztották az intézményrõl, és az iskola átköltözött a szomszédos épületbe (Mexikói út 60.). Az egységes – ma komplex rehabilitációnak mondanánk – szemlélet részeire hullott. A kórházi részleg maradt a Mexikói út 63-64. szám alatt, az iskola az oktatásügy irányítsa alatt 1952-56-ban a Wechselmann Ignác által 1908-ban alapított Vakok Intézetének épületében, a Mexikói út 60. sz. alatti un. Lajtaházban nyert elhelyezést. A szakmunkásképzés 1949-ben átkerült az ipari képzéshez a Május 1. út 49. sz. alá (ma Hermina út) (NÁDAS 1993). Ezáltal az intézményi komplex ellátás felbomlott és három részlege külön életet kezdett el élni.

A Lajta-ház (Mexikói út 60.) a háborút követő évtizedekben a kor szellemének megfelelõen alakult, nemcsak mint az iskolai tanulókat ellátó általános iskola, hanem az iskolai keretek közötti sajátos rehabilitációs ellátás fejlõdésében is. Évtizedek során a "ház" bővült az iskolai oktatást-nevelést kiegészítõ rehabilitációs helységekkel, eszközökkel és szakszemélyzettel, sportpályával, uszodával és a kertészképzővel. Ebben az épületben mûködött 1974/75-ös tanévtől kezdõdõen – mai nevén – Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, valamint a Módszertani Intézmény is. 1981-ben a Csillaghegyen működő és halmozottan fogyatékos mozgáskorlátozott tanulókat ellátó részleg is szervezetileg az iskolához került.
4. kép: A Mexikói út 60 sz. alatti Mozgásjavító Általános Iskola, EGYMI és Diákotthon régi épülete (az ún. Lajta-ház)

Az intézmény ugyanabban az épületben egyre bővülő feladatokkal és a kor szellemének megfelelõn változó nevekkel működött. A több tagozatos és több épületben működő intézményrendszer, legutóbbi nevén Mozgásjavító Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Diákotthon meglehetősen széleskörű feladatai, az egyre szűkebb tárgyi környezete indította el a jövõt építõ fejlesztés gondolatát. A gyógypedagógiai rehabilitáció széles körû elterjedése és komplexitása, az ellátandó gyermekek és fiatalok mozgásszervi állapotának változása az egyre súlyosabb mozgásállapotú tanulók beiskolázásának szükséglete – az inklúzív nevelés elterjedése ellenére is – új kihívások elé állította az intézményt. Így a régi épület felújítása, a bővítéshez kapcsolódó igények vezettek arra, hogy az intézmény továbblépjen és egységes szemléletû és életívet átfogó korszerű lehetőséget legyen képes nyújtani a hazai mozgáskorlátozott gyermekek és fiatalok számára. Megfogalmazódott, hogy az ellátást ki kell terjeszteni és a korszerû rehabilitáció eszközeit integrálni kell az intézmény tárgyi környezetébe és szakmai munkájába. A mozgáskorlátozott gyermekek részére többlépcsős esélyt, többlépcsős lehetőséget kell adni ahhoz, hogy azonos eséllyel, vagy legalább megközelítően azonos eséllyel legyenek képesek a mindennapokban helytállni és integrálódni a társadalmi környezetbe. Nádas igazgató szerint "második esélyt adni minden gyermek, fiatal részére". Az elképzelt új intézmény egységes pedagógiai rendszerbe ötvözve otthont, tanulást és az önálló életre való felkészítést szolgálja (NÁDAS 2007).

Csizmadia Márta, az iskola tanára, az intézmény 2003-as 100 éves jubileumi ünnepségére rendezett "öregdiák-tanártalálkozón" az elmúlt események felidézésein túl a jövőre utalva így fogalmazott: "Mert ma is vannak álmodók, akik szépeket álmodnak, s azt szeretnék valóra váltani. Ezen munkálkodik Nádas Pál bácsi és a jelenleg vele dolgozó kollegák serege ugyanolyan akarattal, kitartással, szeretettel, ahogy mi, régiek tettük annak idején." (2003: 168)

A Mozgásjavító Általános Iskola rekonstrukciója és működési feltételeinek javítása több lépcsőben valósult meg. Az első ütemben lebontották a régi iskola uszodáját és helyére új, többszintű akadálymentes iskola épült 11 tanteremmel, 3 szaktanteremmel, 25 méteres versenyek rendezésére is alkalmas uszodával, két tanmedencével, színházteremmel, ebédlővel. A rekonstrukció része volt az A-B-C-pavilonok építése is, 4 darab 12 fős apartmannal, új betegszobai részleggel. Az apartmanokban 4x3 ágyas szobák mellett a tanulók által vezetett kiszolgáló helységek az önállóságra nevelés központi helyei lettek. Az új iskola ünnepélyes átadása, mint ahogy arról már beszámoltunk, 2009 novemberében volt. (BENCZÚR 2010)
5. kép: A rekonstrukció első lépcsőjében megvalósuló új iskola és a régi iskola kapcsolódása (átadása 2009. novemberben)

Az átalakítás tovább folytatódott az eredeti iskola és diákotthoni épület átépítésével, az ún. Lajta-ház részleges rekonstrukciójával 2009 novemberétõl. Néhány hónap alatt új vizes helyiségek, valamint a módszertani munkacsoport – utazótanárok – helységei készültek el. Az új és a régi iskolaépület akadálymentes összeköttetését három szinten alakították ki. A kivitelezés első ütemének befejezése során az A-B-C-pavilonokat összekötötték a most átadott Medgyes-házzal. A régi-új épületben további apartmanokat alakítottak ki, és ide költözött a Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ is.

"Mozgásjavító Gyermek és Ifjúsági Központ"

Az "álom" folytatódott a rekonstrukció további lépéseivel, befejeződött a Medgyes-ház átépítése és összekapcsolása a Lajta-házzal, amelyet 2010. november 17-én ünnepélyes keretek között adtak át az intézmény dolgozóinak és tanulóinak. Ahogy Nádas Pál igazgató úr megnyitó beszédében összefoglalta:

"Épült 1911-ben a Deák Ferencz Szabadkőműves Páholy által szervezett közadakozásból – a "nyomorék gyermekek" számára. Felújították kilenc hónap alatt, közel száz esztendővel később – a Magyar Köztársaság Kormánya és Budapest Fõváros Önkormányzata képviselõ-testületének döntése alapján, Budapest és az ország adófizető polgárainak pénzéből – a mozgáskorlátozott gyermekek számára".

A rekonstrukció jelenlegi szakaszában az un. "Medgyes-ház" átépítésével 3000 négyzetméteres belsõ területtel bővült az intézmény. A meghívó szerint az intézmény célja és feladata a következő száz esztendõre biztosítani a mozgáskorlátozott gyermekek oktatását-nevelését-gondozását, mozgásnevelését, önállóságra nevelését, szakképzését és kollégiumi elhelyezését. Itt kapott helyet 6 új apartman mellett a Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ is, biztosítva működésének modern, korszerű feltételeit. A 2010/2011-es tanévtõl felmenő rendszerben szerveződik mozgáskorlátozott fiatalok részére szakközépiskola, nyelvi előkészítő, kereskedelem, marketing szakirányú szakmai képzésekkel.

Az új épületegyüttes korszerű körülmények között széleskörű, önálló életre felkészítõ lehetõséget – esélyt – ad a legkülönbözõbb súlyosságban sérült mozgáskorlátozott gyermekek és fiatalok számára. A megnyitó szórólapján pedagógiai céljaikat a következõkben foglalták össze.

Megteremteni az esélyegyenlõség alapjait, hogy az iskolai tanulmányok alapján felkészüljenek az integrációra és az önálló életvitelre. Kialakítani a tanulókban az egészséges énképet és önbizalmat, növelni kudarctûrõ képességüket, hogy a megszerzett tudásuk és képességeik birtokában harmonikus, tevékeny felnõtt életet éljenek. A két évfolyamos iskolai életmódra felkészítõ tagozat és az alapfokú oktatás mindennapos mozgásneveléssel kiegészítve, valamint a felsõ tagozaton az 5 évfolyamos nyújtott tagozat bevezetésével segíti ennek a koncepciónak a gyakorlati megvalósulását. A mai formában megszervezett lakóotthonos ellátásban az önállóság kialakítása a cél. Az önálló tanulás, a szabadidõ eltöltése, a sportélet és kulturális kikapcsolódás feltételei körszerû környezetben, a tanulók aktivitásának elvárásával, aktív részvételükkel valósul meg. Az új, apartman rendszerű, családias légkörű környezet hozzásegíti a gyermekeket, hogy megélhessék az együttélés szabályait, háztartási ismereteket tanuljanak. A saját maguk által szervezett és gyakorolt napi tevékenységek a mindennapok önállóságára való képesség kialakítását segítik ,megfelelõ felnőtt szupervízióval hozzájárulnak megvalósítani az esélyt az önálló felnőtté válásra, még nagyon súlyos mozgáskorlátozottság eseteiben is.

Az intézmény gyermekgyógyász, neurológus, szemész, bőrgyógyász, fogász és ortopédia ellátást nyújt, valamint gondoskodik a bentlakók megfelelő gyógyászati segédeszköz ellátásáról is.

Az intézmény kihelyezett tagozata a Csillagház néven ismert intézmény, a halmozottan fogyatékos, mozgáskorlátozott gyermekek oktatását, nevelését, mozgásfejlesztését végzi.

Az idei tanévtől indul a szakközépiskola, és így valósult meg az az álom, hogy az új intézményi rendszer – a Mozgásjavító Általános Iskola, Szakközépiskola, EGYMI és Diákotthon – az óvodáskortól érettségiig nyújtja mozgáskorlátozott gyermekek és fiatalok részére az "esélyt" a boldogulásra.

A "HÁZAVATÓ" ünnepség

Az intézmény régi-új épületének átadása ünnepi keretek között történt, és az újjáépített Medgyes ház régi bejáratánál emléktábla avatással kezdődött.
6. kép: A Medgyes-ház új táblája

A táblaavatáson részt vett Ort János a Deák Ferencz Szabadkőműves Páholy képviseletében, majd a Mozgásjavító Gyermek és Ifjúsági Központ énekkara és színjátszó köre a Veres Pálné Gimnázium énekkárával adott színvonalas műsort.

Az intézmény színjátszó köre rövid jelenetet adott elő az iskolaépület első átadása elképzelt eseményeiből, majd a négy történelmi egyház képviselői áldották meg az épületet és a benne folyó munkát, azokat "akik megálmodták, megszervezték és megvalósították" az iskolát és "mindazokat, akik ennek a szolgáló szeretetnek részesei lesznek".

Princz Beáta tanuló köszönő beszédében, az új lakóotthonokra utalva, fogalmazta meg, hogy mit jelent az itt lakóknak az új épület. "Olyan, mintha otthon lennénk" – fogalmazta meg.

Mádl Dalma asszony, a Magyar Köztársaság volt elnökének felesége, a szalag átvágásával adta át Nádas Pál igazgató úrnak, a munkatársaknak és a tanulóknak a "HÁZ"-at.

Majd az intézmény növendékei és dolgozói nevében Mádl Dalma asszony mondott köszönetet Nádas Pál igazgató úrnak az álom megvalósításáért és kívánt mindenki nevében, mindenkinek további sikeres és eredményes munkát.
7. kép: Házavatás – Mádl Dalma asszony és Nádas Pál igazgató úr
 

 
Felhasznált szakirodalom
  • BENCZÚR MIKLÓSNÉ (2003): Új szakma született. In:. Nádas P. (szerk.): Száz esztendõ a mozgáskorlátozott gyermekek szolgálatában. Budapest, ISBN 963 214 058 3. 117–121.
  • BENCZÚR MIKLÓSNÉ (2010): Mozgásjavító Kupa. Gondolatok a para-diáûk úszósportl, az utánpótlás-nevelésrõl egy uszodaavató ünnepség kapcsán. Gyógypedagógiai Szemle, XXXVIII. Évf. 73–79.
  • CSIZMADIA ISTVÁNNÉ (2003): Beszéd a tanár-diák találkozón. In: Nádas P. (szerk.): Száz esztendő a mozgáskorlátozott gyermekek szolgálatában. Budapest, ISBN 963 214 058 3. 165–168.
  • EISLER HUGÓ (1911): Részletek a nyomorék gyermekekrõl c. elõadásból A Nyomorék gyermekek otthona" VIII. évi jelentése, Budapest 17- 26, 28-33.). in Tóth György (1978) (szerk.). Szemelvénygyûjtemény a "Gyógypedagógia történethez" III. Szomatopedagógia történet. Tankönyvkiadó, Budapest, 39–48.
  • HEGEDŰS LAJOS (1931): A testi nyomorékok gyógyítása és iskoláztatása. Néptanítók lapja, 1931. 20. sz. 31-32. old. in Tóth György (1978) (szerk.). Szemelvénygyűjtemény a "Gyógypedagógia történethez" III. Szomatopedagógia történet. Tankönyvkiadó, Budapest, 107–109.
  • MORVAY IZSÓ (1933): A Nyomorék gyermekek országos otthona 30 esztendős története és jelentés az 1932. évben kifejtett munkásságáról (1903-1933. c előterjesztésből (Globus, Budapest, 32–48. old. In: Tóth György (1978) (szerk.): Szemelvénygyűjtemény a "Gyógypedagógia történethez" III. Szomatopedagógia történet. Tankönyvkiadó, Budapest, 110–115.
  • NÁDAS PÁL (2003): Az eszme és a tettek születése. In. Nádas P. (szerk.): Száz esztendő a mozgáskorlátozott gyermekek szolgálatában. Budapest, ISBN 963 214 058 3. 13–89.
  • NÁDAS PÁL (2007): A második esély iskolája. MAGYE Országos Szakmai Konferencia. Miskolc. (előadás)
  • NÁDAS PÁL (2010): Alkotás. Megnyitó beszéd a Mozgásjavító Gyermek és Ifjúsági Központ "Házavató" ünnepségén. Budapest.

2011/2
Év: 2011
Szám: 2
Impresszum
Kommentek: 0

előző év 2011 következő év

2011/1
2011/1

2011/2
2011/2

2011/3-4
2011/3-4





Ha... Ha? (feb. 2-3.->)
Hülyítődoboz
2015. 02. 02 17:10
Hankiss professzor
Adalbert
2015. 01. 24 09:12
Jó gyakorlat Bemutató
felkarolo
2015. 01. 21 14:05
Ionangyal
Én, ellenem
2015. 01. 20 02:22
Budapest Kupa
Dami
2015. 01. 17 08:05