2012
2012/1

tartalom:

Új intelligenciavizsgáló eljárások felhasználása a mozgáskorlátozott tanulók kognitív képességvizsgálataiban
Mlinkó Renáta



Absztrakt

Speciális szükségletű személyek, sajátos nevelési igényű tanulók esetén a diagnosztikai folyamatban – a fogyatékosság vagy a tanulási zavar tényének megállapításán túl – szükség van a vizsgálati eredmények átlagértékektől való eltéréseinek mélyebb analízisére, az összefüggések feltárására a további fejlesztési irányok kijelölésének érdekében.

Vizsgálatainkban a Woodcock-Johnson Kognitív Képességek Tesztje (WJ NK Kogn.) és a Wechsler-féle Gyermek Intelligenciateszt 4. kiadása (WISC-IV) klinikai kipróbálására került sor iskoláskorú mozgáskorlátozott gyermekek körében (a teljes minta 28 fő: 14 fő korai agykárosodás miatt mozgáskorlátozott, 14 fő egyéb etiológiájú mozgáskorlátozott tanuló). Célunk annak vizsgálata, hogy az eddig hazánkban használt Wechsler-típusú intelligenciavizsgáló eljárások VQ-PQ dichotómiájával szemben milyen új eredményeket, differenciáldiagnosztikai támpontokat adnak a vizsgált populációra vonatkozóan a kipróbálásra kerülő pszichometriai vizsgáló eljárások. Az új, neurokognitív modellek alapján átdolgozott tesztek használatával célunk, hogy részletes képet kapjunk a mozgáskorlátozott tanulók kognitív képességeiről; különösen fontos ez olyan tanulók esetében, akik kognitív fejlõdését – még ép övezeti intellektus esetén is – jelentõsen befolyásolja a mozgásos tapasztalatszerzés lehetõségének beszûkülése.

Kulcsszavak: mozgáskorlátozottság, mozgásos tapasztalatszerzés, kognitív képességprofil, Woodcock-Johnson Kognitív Képességek Tesztje, WISC-IV


Az utóbbi években innovatív változások történtek a hazai gyógypedagógiai pszichodiagnosztikában. Több intelligencia- és képességvizsgáló eljárás standardizációja történt meg, mely lehetõvé tette a sajátos nevelési igény korszerû vizsgálóeszközökkel történõ alátámasztását, új vizsgálati protokollok kidolgozását, valamint az egyes fogyatékossági csoportok képességstruktúrájának új aspektusú feltérképezését (RUEF ET AL. 2003, BASS ET AL . 2008).

Jelen tanulmány a mozgáskorlátozott személyek, tanulók kognitív képességprofiljának elemzési lehetõségeivel foglalkozik. A több éve, Lányiné Engelmayer Ágnes témavezetésével folyó vizsgálataink kiindulópontjai elsõ sorban azok a N AGYNÉ RÉZ (2001) által végzett vizsgálatok voltak, melyeket a Mozgásjavító Általános Iskola, Diákotthon és Módszertani Intézményben és a Mozgásvizsgáló Országos Szakértõi és Rehabilitációs Bizottságban történt vizsgálatai alapján közöl a szerzõ. A mozgáskorlátozott személyek körében végzett több évtizedes diagnosztikai munkája eredményeképp többek között Wechsler-típusú intelligenciateszttel végzett hazai vizsgálati eredmények is rendelkezésünkre állnak, melyek a késõbbiekben alapot képeznek a jelenlegi legkorszerûbb vizsgálóeljárásokkal történő diagnosztikus eredmények összehasonlításához, elemzéséhez (NAGYNÉ RÉZ 2001).

A mozgáskorlátozott személyek intelligenciavizsgálati protokollja a nemzetközi palettán nem egységes. A német pszichodiagnosztika már a 90-es években a klasszikus tesztpszichológián túlmutatóan a fejlesztési diagnosztika irányába mozdult el, valamint a folyamatdiagnosztika szempontjaira helyezõdött a hangsúly (KORNMANN ET AL. 1994). Egyéb megoldások is születtek: elsõsorban az érintett személyek motoros és kommunikációs akadályozottságából adódó módszertani nehézségek miatt vagy a más tesztekbõl az igényekhez illeszkedõ részek összeválogatása, vagy a motoros kivitelezést igénylõ próbák csökkentésére egyszerû választások preferálása történt (LEYENDECKER 1999). Hazánkban pedig az aktuálisan standardizált eljárások fogyatékosság-specifikus kipróbálására került sor (NAGYNÉ RÉZ 1987; GLAUB–SZUNYOGH 1987; SARKADY–ZSOLDOS 1988; GLÁZ ET AL. 1992; NAGYNÉ RÉZ 2001).

Az új vizsgálóeljárások kipróbálásának gyógypedagógiai relevanciája

Az intelligenciavizsgálatok leggyakoribb felhasználása az általános iskolás tanulók körében a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságoknál történik. Mozgáskorlátozott tanulók esetében már egy-egy vizsgálóeljárás kivitelezhetősége is meghatározóan informatív az adott tanuló mozgásállapotának függvényében az oktatásmódszertani szükségletekrõl, speciális eszközigényrõl, adott esetben már az integrált oktatás megkísérelhetõségéről is (KUNCZ ET AL. 2008; LÁNYINÉ ENGELMAYER 2008).

A mozgáskorlátozott tanulópopuláció etiológiai sokfélesége miatt fontos a tesztelemzések mélyebb analízise, hiszen a standard átlagnál rosszabb teljesítményt, a balra tolódott képességprofilt nem tulajdoníthatjuk kizárólagosan mentális teljesítményspecifikumnak. A mozgásos tapasztalatszerzés hiánya, az esetlegesen meglévõ ingerdeprivációs élethelyzet, vagy a motoros kivitelezés eltérõ minõsége is okozhat gyengébb teszteredményeket. Ugyanakkor a mozgáskorlátozottság hátterében számos esetben fennálló korai agykárosodás (cerebrális parézis) bizonyítottan hordoz a kognitív profilban jellegzetességeket, még ép övezeti mentális képességek esetén is. (ILLYÉS GYULÁNÉ 1968, 1971, 1987; CSÁVÁSNÉ 1975; FRÖHLICH 1977; NAGYNÉ RÉZ 1987; IPPOLITOVA 1988; GLÁZ ÉS MTSI 1992; JÁSZBERÉNYI 1993; GLAUB–SZUNYOGH1987; NAGYNÉ RÉZ 2001; PIRILA ET AL . 2004; LINDQUIST ET AL. 2005)

Kutatási irányunkat is meghatározza tehát a fenti problémakör, mely alapján céljaink a következők:
  • gyógypedagógiai szempontok alapján, módszertanilag kivitelezhető tesztekkel vizsgálni az adott népességet;
  • az azonos etiológiájú mozgáskorlátozott tanulók csoportjának más etiológiájú csoport eredményeivel történő összevetése;
  • a mozgáskorlátozott népesség korábban leírt balra tolódott képességprofilját tovább differenciálni, elkülöníteni a motoros kivitelezésből adódó értékelési hátrányokat;
  • a válaszok minőségi elemzése során a mozgáskorlátozott személyiségfejlődés, kognitív képességfejlődés elemeit megragadni.

A vizsgálati módszer

A felhasznált két intelligenciateszt párhuzamos felvétele mellett a két eljárás kidolgozásának azonos elméleti háttere miatt döntöttünk. Az intelligencia Cattel–Horn–Carroll modellje két elmélet összeolvasztásából áll: az elsõ a Cattell–Horn szerzőpáros nevéhez fûzõdõ kristályos és fluid intelligenciatípus elkülönítése. A fluid intelligencia a problémamegoldás alapja, és a performációs feladatok többségével mérhető, míg a kristályos intelligencia az ismeretek, megszerzett tudás használatát foglalja magában, és inkább a verbális feladatok kivitelezéséhez köthetõ. A fentieket egészíti ki Carroll elmélete a kognitív képességek 3 hierarchikus szintjéről, melynek első szintjén az általános intelligencia g-faktora található, ez minden kognitív feladat megoldása során fontos. A második szint 9–12 átfogó képességet, 3. szint speciális részképességeket (RÓZSA–KÕ 2008), más elnevezéssel széles- és szűksávú képességeket (RUEF ET AL. 2003) tartalmaz. A 2003-tól Katona Nóra és munkatársai által hazai standarddal rendelkező Woodcock–Johnson Kognitív Képességek Tesztje (továbbiakban WJNK Kogn.) az ábrán látható 4 fő skálájának mutatóin kívül többek között a tanulási prognózisról, az életkori szinten elvárt hasonló feladatok kivitelezési hatékonyságáról is informál (RUEF ET AL. 2003).

Klasztereinek (Verbális képességek, Gondolkodási képesség, Kognitív hatékonyság) sztenderdpont-eredményeiből az Intellektuális Képességek Teljes Skálájának sztenderdpont-eredményét (IKTS SZP) képezi, mely az IQ-skálákkal megegyezõ átlaga és szórása miatt azokkal összevethető.

A Woodcock-Johnson Kognitív Képességek Tesztjének szerkezete

1. ábra. A WJNK Kogn. szerkezete (RUEF ET AL. 2003: 1)
(A képre kattintva megjelenik eredeti méretben.)

A Wechsler-féle Gyermek Intelligenciateszt IV. kiadása (továbbiakban WISC-IV) a korábbi magyar standarddal rendelkezõ MAWGYI-R-hez képest számos új értelmezési lehetõséget nyújt. A korábbi verbális-performációs kvóciensek dichotómiájához képest már 4 fõcsoport (Verbális megértés Index /VmI/, Perceptuális következtetés Index /PkI/, Munkamemória Index /MmI/, Feldolgozási sebesség Index /FsI/ eredményei alapján számítjuk a Teljes Teszt IQ-t /TtIQ/, és a részletes profilelemzés során szintén képet kaphatunk az átfogó képességek és speciális részképességek viszonylatáról, erõsségekrõl, gyengébb területekrõl. A teszt elõnye, hogy összesen 15, (10 alap, és 5 helyettesítõ) szubtesztbõl áll. A kiértékeléshez 10 felvett szubteszt eredménye is elegendõ, és lehetõség van különböző tesztfelvételi nehézségek esetén indexenként egy, a teljes tesztben összesen 2 helyettesítő szubteszt használatára. (WESCHLER 2007a,b)
2. ábra. A WISC-IV felépítése (NAGYNÉ et al. 2008: 13)


A vizsgálati minta

Vizsgálatunkat 2008-ban a Mozgásjavító Általános Iskola, Diákotthon és Módszertani Intézményben, Budapesten végeztük, 28 fõ 1994-1997 között született korai agykárosodás (továbbiakban CP) és nem korai agykárosodás (NCP) miatt mozgáskorlátozott, általános iskolás tanuló eredményét dolgoztuk fel. (A nem CP-s csoportba is hasonló mozgáskompetenciájú, születéstõl fogva mozgáskorlátozott gyermekek kerültek.)

Az életkori átlag mindkét csoportnál 146 hó. A CP/NCP arány 14–14 fõ, esetkontrollal.

A nemi eloszlás: 18 fiú, 10 lány (az x2 próba szerint a nemi eloszlás a diagnózisok szempontjából nem okoz különbséget).

A tanulók mozgásállapotára általában jellemző, hogy mindegyikük legalább segédeszközzel képes az aktív helyváltoztatásra, illetve manipulációra. A papír-ceruza, illetve rámutatással kivitelezhetõ szubteszteknél kompenzáló funkciókat megengedtünk (szájban tartott ceruza használatát, orral történő rámutatást). Minden tanuló szakértõi vizsgálati diagnózisa alapján ép értelmû, iskolai tanulmányait a többségi tanterv szerint folytatja.

A tanulók 11–14 éves kora miatt várható volt, hogy a tesztek túl alacsony színvonalú, vagy magas szintû tevékenységek esetében sem fogunk küszöb-, illetve plafonértéket mérni, ami a minõségi válaszelemzések miatt fontos.

A mintavétel módja: Minimum 2 ülésben, kétszemélyes helyzetben történtek a vizsgálatok, a felvételi idõ 3–3.5 óra (az eredeti tesztfelvételi idõ tesztenként kb. fél órával meghosszabbodott).

Hipotézisek

A korábbi szakirodalmi adatok és saját diagnosztikus tapasztalataink alapján feltételeztük, hogy
  1. a két mérőeszközzel mért intelligencia-eredmények szoros együttjárást mutatnak;
  2. a mozgáskorlátozott tanulók intelligenciavizsgálatának eredménye az életkori átlagértékektől való szignifikáns eltérést mutat;
  3. az IQ értékben, klaszter/index-átlagokban, szubteszt-eredményekben szignifikáns különbség mutatkozik a CP-s és nem CP-s csoport között;
  4. a mozgáskorlátozott tanulók eredményeikben a standard mintához leginkább a verbális klaszterben/indexben közelítenek, a verbális próbák eredményei egy teszten belül mindkét csoportnál (CP/ nem CP) a legjobbak;
  5. a mozgáskorlátozott csoport Kognitív Hatékonyság Klaszter-eredményei (WJ NK Kogn.) és Feldolgozási sebesség Index mutatói (WISC-IV) korrelálnak;
  6. a WJ NK Kogn. Kognitív Hatékonyság Klaszter-eredmények és a WISC-IV Feldolgozási sebesség Index mutatók eredményei mozgáskorlátozott tanulók esetében a standard középértékeknél szignifikánsan gyengébbek.
Eredmények, hipotézisek megválaszolása

Az alábbiakban a két teszt fõbb mutatóinak eredményeit mutatjuk be a teljes mintán, valamint a CP/NCP bontásban, mely adatok kiindulópontjai voltak a további részletesebb elemzésnek, hipotéziseink megválaszolásának.






A hipotézisek megválaszolása, következtetések

1. A Woodcock-Johnson Kognitív Képességek Tesztje Intellektuális Képességek Teljes Skálájának sztenderdpont-eredményei (IQ ekvivalens érték) és a WISC-IV Teljes teszt IQ-ja között szignifikáns összefüggést tapasztaltunk: r=0.764 (p<0.01). A két eljárás jó konvergens validitású, így az adataink összehasonlítása megalapozott.

2. A mozgáskorlátozott tanulók átlagértékekhez viszonyított intelligenciaszint-eltérése a teljes minta átlagában megmutatkozik. A két teszttel mért IQ-értékek (WJ NK Kogn.: 85 és WISC-IV: 87) mintegy egy standard deviációnyi eltérést mutatnak a 100-as középértékhez viszonyítottan. Elmondható tehát, hogy a normál eloszláshoz képest az eredmények balra tolódtak. A teljes minta IQ átlaga ép- , de alacsony átlagos mentális mûködési övezetbe esik.

Ez az eredmény a szakirodalmi adatoknak megfelel (JÁSZBERÉNYI 1993; NAGYNÉ RÉZ 2001).

Az eredmények még az egy szórásnyi határon helyezkednek el, de ez az eltérés mindenképp indokolja a tanulási folyamatok támogatásának szükségességét, az iskolai életben tapasztalható esetleges nehézségek hátterében feltehetően a mozgásos akadályozottságból adódó hátrányok mellett a gondolkodás megváltozott minõségének jellegzetességei is állnak.

3. A klaszter/index átlagokat 2 mintás t-próbával hasonlítottuk össze. A WISC-IV indexei mentén 3 szignifikáns különbséget találtunk a Perceptuális következtetés Index (PkI), a Feldolgozási Sebesség Index (FsI), és a Teljes teszt IQ (TtIQ) érékeknél a CP/nem CP csoport között. Ezt az 5. táblázatban jelöltük: *: p<0.05, **:p<0.01.



Az átlagok összevetésekor látható, hogy a klaszter és szubteszteredményekben a nem CP-s csoport néhány pontos fölénye minden esetben megmutatkozik (kivéve a WISCIV munkamemória-index átlagát), de szignifikánsnak csak a Perceptuális következtetés Index (PkI), a Feldolgozási Sebesség Index (FsI), és a Teljes teszt IQ (TtIQ) közötti különbségek nevezhetõk a CP nem CP bontásban. A Feldolgozási sebesség index gyengébb eredményei a cerebrálparetikus csoportnál feltehetően az általánosan rosszabb manipulációból, lassabb pszichomotoros tempóból adódnak.
3. ábra. Szubteszt-értékpont átlagok WISC-IV, CP/NCP
Az ábrán a különbségeket jelöltük: * :p<0.05, **:p<0.01, +: tendencia, p< 0.1.

A Perceptuális következtetés Index szubtesztjeinek a CP-s csoportban tapasztalható elmaradása egybecseng a korábbi Wechsler-tesztekkel mért eredményekkel, mely a jelentõs performációs alulteljesítést e csoportnál leírja (N AGYNÉ RÉZ 2001). A CP-sek alacsonyabb IQ-jának hátterét az organicitás-faktorként leírt performációs próbákban mutatkozó deficit is magyarázza.

A WISC-IV szubtesztjei esetében az értékpontok átlagát vetettük össze. A CP-s és nem CP-s csoport átlaga között szignifikáns különbség adódott a Mozaik próbában, a Kódolás és Szimbólumkeresés próbában, valamint tendencia mutatkozik a Mátrix következtetés próbában. (3. ábra)

4. Hipotézisünket a verbális próbák viszonyítottan jobb eredményeire vonatkozóan arra alapoztuk, hogy a mozgáskorlátozottság motoros komponense mint befolyásoló tényezõ a verbális próbákban iktatódik ki leginkább.

Ez a hipotézis egészében nem igazolódott. A két teszt eredményei közül a WISC-IVnél tapasztalható statisztikailag értelmezhetõ verbális fölény.
6. táblázat. A verbális klaszter/index-eredmények összevetése a saját teszten belüli klaszter / indexeredményekkel, teljes minta, CP/NCP, (WJ NK Kogn. – WISC-IV)

A Verbális próbák eredményeinek jobb színvonalára a CP-s és nem CP-s eseteknél is találunk leírásokat a szakirodalomban (LEYENDECKER 1992; NAGYNÉ RÉZ 2001, LINDQUIST 2005).

Ezen mutatók saját képességprofilhoz viszonyítottan legjobb eredményeit a CP-s csoportnál kaptuk. (Verbális képesség: 88, Gondolkodási képesség:84 Kognitív hatékonyság: 84, Intellektuális képességek teljes skála: 83 SZP). A Woodcock–Johnson Kognitív Képességek Tesztje Verbális Képességek klaszter átlaga CP/NCP esetén egyaránt 88 pont. A nem CP-s csoportnál a klaszter-eredmények között jelentõs különbség nincs (Átlagok: Verbális képesség: 87, Gondolkodási képesség: 88, Kognitív hatékonyság: 87, Intellektuális képességek teljes skála: 87 SZP).

A WISC-IV Verbális megértés Indexben kapott mutatók mindkét csoportnál a legmagasabb átlagúak. (átlagok: CP-seknél Verbális megértés Index: 97, Perceptuális következtetés Index: 78, Munkamemória Index: 92, Feldolgozási Sebesség Index: 77, Teljes teszt IQ: 83; átlagok: nem CP-seknél Verbális megérés Index: 100, Perceptuális következtetés Index: 91, Munkamemória Index: 90, Feldolgozási Sebesség Index: 93, Teljes teszt IQ: 92.)

Látható a két teszt verbális próbájában a több pontos eltérés, a WISC-IV verbális feladataiban mindkét csoport jobban szerepelt.

Emiatt megvizsgáltuk a WJ NK Kogn. és WISC-IV Verbális mutatói közötti korrelációt. A két teszt közötti korreláció közepesen erõs (r=0.53 p<0.05).

A WISC-IV közel 10 ponttal magasabb átlageredményei a két teszt eltérõ szerkezetébõl adódhatnak. Míg a WJNK Kogn. verbális próbáiban csak többnyire egy szavas, jó válaszokat várunk el, a Verbális analógiák tesztben pedig erõteljesen elõtérbe kerül a logikai gondolkodás, addig a WISC-IV verbális próbái inkább az általános ismeretek, mindennapos élethelyzetek ismeretköreibõl előhívott válaszokat várják el. Itt sokkal inkább a tapasztalatok rendszerezése és elõhívása a cél, mint a logikai gondolkodás verbális megnyilvánulása. A különbséget okozhatja még, hogy a pontozási kritérium a WJNK Kogn. Esetében egy igen / nem választás mentén dõl el, míg a WISCIV válaszonként 0–2 nyerspontos intervallumában azok a gyermekek is szerezhetnek pontot, akik nem tudtak tökéletes válaszokat adni.

5. A manipulációhoz, és motoros tempóhoz is kötött feladatcsoportok korrelációanaízisének eredménye bizonyította a Feldolgozási sebesség Index és a Kognitív hatékonyság Klaszter étékeinek szignifikásns összefüggését. (r=0.551, p <0.01). A korreláció közepesen erõs. A hipotézis beigazolódott, de a korreláció közepes és erõs határán lévõ értéke indokolja, hogy az index és klaszter szubtesztjeinek tartalmát összevessük.

Míg a WISC-IV Feldolgozási sebesség indexe viszonylag egyszerû, automatizálható idõnyomásos papír-ceruza feladatokat tartalmaz, addig a WJ NK Kogn.-ban e klaszterben munkamemória szubtesztet (Számok fordított sorrendben) találunk a feldolgozási sebességet mérõ szubteszt mellett, így a tanulás, információfelvétel szempontjából hangsúlyos munkamemória-feladat eredménye egybeolvad a motoros kivitelezéstõl is függõ szubteszt-eredménnyel, ami jelenlegi mintánkban a klaszter-eredményt feltehetõen befolyásolta. Érdekes, hogy a két tesztben megjelenõ teljesen azonos feladat (számismétlés fordított sorrendben) a WISC-IV-ben a Munkamemória-indexhez tartozik, míg külön indexben vannak a feladattípusban a WJ NK Kogn. Vizuális párosítás Tesztjéhez nagyon hasonló idõnyomásos papír-ceruza szubtesztek. Így míg a WJ NK Kogn. a Kognitív Hatékonyság klaszter eredményeiben egy komplexen összefüggõ mûködési mechanizmust egészében jellemez, addig a WISC-IV a Munkamemória-index és Feldolgozási-sebesség index elkülönítésével analitikusabb elemzésre ad lehetõséget.

6. A WJ NK Kogn Kognitív Hatékonyság Klaszter-eredmények és a WISC-IV Feldolgozási sebesség Index-mutatók 100-as átlagtól való eltérése az egy mintás t-próba eredménye alapján a mozgáskorlátozott mintán mindkét esetben szignifikáns, p<0.05. Mindkét érték a 100-as átlagtól mintegy 1 standard deviációnyit statisztikailag eltér.


A WJ NK Kogn. a kognitív hatékonyságot az automatizált, nagyon egyszerû kognitív feladatok végrehajtásának gyorsaságával, hatékonyságával jellemzi (RUEF et al. 2003). A WISC-IV a feldolgozási sebesség definiálásakor a munkamemória, feldolgozási sebesség és gondolkodás dinamikus kölcsönhatására mutat rá olyan vonatkozásban, hogy a gyorsabb információfeldolgozás csökkentheti a munkamemória terhelését, és így serkentheti a gondolkodást (WECHSLER 2007b). A Kognitív Hatékonyság Klaszter és Feldolgozási sebesség Index eredményében véleményünk szerint jelentõsen tükrözõdik a lassú motoros tempóból adódó hátrány. A definíciók értelmezése kapcsán felmerül a motoros meglassúbbodottság (mint fizikai jellemző) gondolkodásra gyakorolt hatása.

Összegzés

A két hazai standarddal rendelkezõ intelligenciateszt kipróbálása mozgáskorlátozott tanulókkal is kivitelezhetõ volt. Eredményeink a szakirodalmi adatoknak az intelligenciamutatók eredményében megfelelnek: az átlagok alacsonyabbak, a profil szintén balra tolódott.

A szórt képességprofil megmutatkozik, de eredményeink az új tesztszerkezeteknek köszönhetõen differenciáltabbak. A Perceptuális következtetés indexátlagok mindkét mozgáskorlátozottsági csoportnál igen gyengék.

A WISC-IV Feldolgozási sebesség- és Munkamemória-index eredményei, valamint a WJ NK Kogn. Kognitív hatékonyság eredménye tovább árnyalják a CP/NCP különbségeket, és a motoros akadályozottságból adódó hátrány jobban elkülöníthetõvé vált. A Wechsler-típusú teszteknél korábban jelzett VQ/PQ organicitást jelzõ különbség ma is megtalálható mint VmI/ PkI differencia a WISC-IV-ben. Az organicitást azonban ezen kívül a többi indexösszetevõ segítségével még pontosabban lehet megragadni.

A CP/NCP csoport összehasonlítása során látható, hogy a mozgáskorlátozottsággal összefüggõ, hasonló funkcionális állapot a vizsgálati szituációkban a korai agykárosodott tanulók rosszabb eredményeit hozta olyan összetett helyzetekben, ahol logikai, figyelemkoncentrációs terhelés mellett finommotoros koordinációra, manipulációra is szükség van. Ilyen esetekben a meglassúbbodott pszichomotoros tempó egyértelmű tünetként jelenik meg.

Gyógypedagógiai pszichológiai módszertani vonatkozások

Tapasztalatunk szerint mindkét teszt végrehajtható súlyos mozgásállapotú, de beszédre, manipulációra, vagy azt helyettesítõ funkcióra minimálisan képes mozgáskorlátozott tanulókkal is.

Ezekben az esetekben viszont a tesztfelvétel ideje többszörösére nõhet, egy-egy teszt nem vehetõ fel egy ülésben, mely körülmények a jelenlegi hazai diagnosztikai gyakorlat keretei között komoly nehézséget okoznak. Ezeknek a szempontoknak a figyelembevétele azonban mindenképpen szükséges és biztosítandó.

A WJ NK Kogn. A Wechsler-típusú tesztekhez képest kevesebb motoros funkcióhoz kötött feladatot tartalmaz, míg a WISC-IV helyettesítõ próbáival lehetõség van a manipulációs nehézségek kompenzálására.

Finommotoros érintettségnél igen indokolt lenne a tesztek egyes munkalapjainak kinagyítása, rögzítése, valamint ceruza helyett filctoll használatának megengedése, és bármilyen egyértelmû jelölés elfogadása a munkalapokon/válaszfüzetekben.

Súlyos dysarthria/anarthria esetén elõnyös lenne a verbális próbáknál írásbeli, illetve alternatív kommunikációs módszerek kipróbálása, a motoros és kommunikációs adaptáció megtervezése, kipróbálása a súlyos mozgásállapotú, beszédképtelen mozgáskorlátozott gyermekek tanulók vizsgálata érdekében.

Kitekintés

Mindkét teszt verbális válaszaiban találtunk olyan, a mozgásos tapasztalatszerzés hiányára irányuló típusválaszokat, melyek projektív tendenciáknak tekinthetõk, a válaszok további gyûjtése, elemzése kutatásunknak új irányt adott.

A NAGYNÉ RÉZ (2001) által közölt eredmények és a WISC-IV-gyel kapott eredmények szubtesztenkénti összehasonlítása során fõként verbális területen találtunk olyan feltûnõ eltéréseket, melyek a két vizsgálat eredményeinek részletes minõségi elemzését, további összehasonlítását indokolják.

A továbbiakban célunk a vizsgálati elemszám kiterjesztése, a vizsgálati minta kóreredet szerinti finomabb differenciálása.

Szomatopedagógiai és gyógypedagógiai pszichodiagnosztikai szempontból egyaránt fontosnak tartjuk a Mozgásjavító Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézet és Diákotthonnal való további szoros együttmûködést, a vizsgálatok folytatását, információcserét az intézményben folyó kompetencia-alapú oktatás viszonylatában is.

Átfogóbb célunk a Wechsler-tesztcsalád teljes életívet felölelõ battériáival (WISC-IV, WAIS-IV, WPPSI-IV) az életkori határok bõvítésével folytatni vizsgálatainkat.

Irodalom
  • BASS L.–KŐ N.–KUNCZ E.–LÁNYINÉ ENGELMAYER Á.–MÉSZÁROS A.–MLINKÓ R.–NAGYNÉ RÉZ I.–RÓZSA S. (2008): Tapasztalatok a WISC-IV Gyermek-intelligenciateszt magyarországi standardizálásáról. Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, Budapest. (Közlés alatt.)
  • CARROLL J.B. (1993): Human cognitive abilities: A survey of factor-analytic studies. Cambridge University Press, New York.
  • CSÁVÁS D.-NÉ (1975): Adalékok a korai csecsemőkori agyi károsodott gyermekek intelligenciafejlődésének problematikájához. In: Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola VIII. Évkönyve, Budapest. 559–577.
  • FRÖHLICH A. (1977): Gondolatok az észlelés és a mozgásképesség összefüggéseirõl testi fogyatékosoknál. In: TORDA Á. (1991) (szerk.): Szemelvények a tanulási zavarok körébõl. Tankönyvkiadó, Budapest.
  • GLAUB T.–SZUNYOGH T. (1987) Intelligencia-vizsgálatok lassú progressziójú izomdystrophiákban. Magyar Pszichológiai Szemle, 4, 283–290.
  • GLÁZ Á.–SIMON GY.–HORVÁTH M. (1992): Mozgássérült 0–18 éves gyermekek számítógépes követéses vizsgálata Gyõr-Sopron megyében, összevetve az országos felméréssel. Rehabilitáció, 2, 17–21.
  • VON GONTARD, A.–ZERRES, K.–BACKES, M.–LAUFERSWEILER-PLASS, C.–WENDLAND, C.–MELCHERS, P.–L EHMKUHL, G.–RUDNIK-SCHÖNEBORN, S. (2002): Intelligence and cognitive function in children and adolescents with spinal muscular atrophy. Neuromuscular Disorders. 2002/12, 2, 130–136.
  • ILLYÉS GYULÁNÉ (1968, 1971, 1978, 1987) (szerk.): Gyógypedagógiai pszichológia. Akadémiai Kiadó, Budapest.
  • IPPOLITOVA, M.V. (1988): A cerebral paresises gyermekek pszichikai fejlõdésének sajátosságai és oktatásuk a Szovjetunióban. Gyógypedagógia, 32, 97–108.
  • JÁSZBERÉNYI M. (1993): Operált hydrocephalusos gyermekek pszichológiai vizsgálatai. Pediáter 1,2, 45–53.
  • KORNMANN, R.–MEISTER, H.–SCHLEE, J. (1994) (Hrsg.): Förderungsdiagnostik. Schindele, Heidelberg.
  • KUNCZ E.–MÉSZÁROS A.–MLINKÓ R.–NAGYNÉ RÉZ I. (2008): A szakértõi vizsgálati munka protokollja. In: MESTERHÁZI ZS. (fõszerk.): Kézikönyv a szakértõi bizottságok működéséhez. Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, Budapest.
  • LÁNYINÉ ENGELMAYER Á. (2008): A Wechsler tesztcsaládhoz tartozó mérõeszközök hazai bevezetésének és alkalmazásának előzményei. In: NAGYNÉ ET AL.: A WISC-IV gyermek intelligenciateszt magyar kézikönyve. Hazai tapasztalatok, vizsgálati eredmények és normák. 7–8. OS Hungary Tesztfejlesztõ Kft., Budapest.
  • LINDQUIST, B.–CARLSSON, G.–PERSSON, E.K.–UVEBRANT, P. (2005): Learning disabilities in population based group of children with hydrocephalus. Acta Pediatrica 2005, 94,7. 873–883.
  • LEYENDECKER, C. (1982): Lernverhalten behinderter Kinder-eine vergleichende experimentelle Untersuchung zum Lernverhalten bei Kinder mit zerebralen Bewegungsstörungen (2. Aufl.). Schindele, Heidelberg.
  • LEYENDECKER, C. (1999): Körperbehinderte Menschen. In: FENGLER, J.–JANSEN, G. (Hrsg.): Heilpädagogische Psychologie (3. Aufl.). Kohlhammer, Stuttgart. 153–189.
  • NAGYNÉ RÉZ I. (1987): A cerebralpareticus gyermekek intelligenciavizsgálatának lehetõségei – A színes progreszív mátrix alkalmazása mozgássérült gyermekek vizsgálatában. ELTE Bölcsészdoktori disszertáció, Budapest.
  • NAGYNÉ RÉZ I. (2001): A MAWGYI-R teszt standardizálása utáni tapasztalatok mozgáskorlátozott gyermekekkel végzett vizsgálatok tükrében. Gyógypedagógiai Szemle, Különszám 48–56.
  • NAGYNÉ RÉZ I.–LÁNYINÉ ENGELMAYER Á.–KUNCZ E.–MÉSZÁROS A.–MLINKÓ R.–BASS, L.–RÓZSA S.–KŐ N. (2008): A WISC-IV gyermek intelligenciateszt magyar kézikönyve. Hazai tapasztalatok, vizsgálati eredmények és normák. OS Hungary Tesztfejlesztõ Kft., Budapest.
  • PIRILA S.–VAN DER MEERE J.–KORHOREN, P.–RUUSU NIEMI, P.–KYNTAJA, M.–NIEMINEN, P., KORPELA, R. (2004): A retrospective neurocognitive study in children with spastic diplegia. Developmental Neuropsychology, 26,3. 679–690.
  • RÓZSA S.–KŐ N. (2008): A Wechsler intelligenciateszttel szerzett nemzetközi eredmények áttekintése. In: NAGYNÉ RÉZ I.–LÁNYINÉ ENGELMAYER Á.–KUNCZ E.–MÉSZÁROS A.–MLINKÓ R.–BASS, L.–RÓZSA S.–KÕ N. (szerk.): A WISC-IV gyermek intelligenciateszt magyar kézikönyve. Hazai tapasztlatok, vizsgálati eredmények és normák 9-16. OS Hungary Tesztfejlesztõ Kft, Budapest.
  • RUEF, M.–FURMAN, A.–MUÑOZ-SANDOVAL, A. (2003) (szerk.): Woodcock–Johnson nemzetközi kiadás. Vizsgálatvezetõi kézikönyv magyar kiadás. The Woodcock Muñoz Foundation, Nashville.
  • SARKADY K.–ZSOLDOS M. (1988): Mozgáskorlátozott (cerebral paretikus) kisiskolások olvasás-írás készségének differenciál-diagnosztikus megközelítése. Gyógypedagógiai Szemle, 16, 169–175.
  • WECHSLER, D. (2007a): WISC-IV – Technikai és értelmezõ kézikönyv. (Magyar adaptáció: NAGYNÉ RÉZ I.–LÁNYINÉ ENGELMAYER Á.–KUNCZ E.–MÉSZÁROS A. –MLINKÓ R.) OS Hungary Tesztfejlesztő Kft., Budapest.
  • WECHSLER, D. (2007b): WISC-IV – Tesztfelvételi és pontozási kézikönyv. OS Hungary Tesztfejlesztõ Kft., Budapest.

2012/1
Év: 2012
Szám: 1
Impresszum
Kommentek: 0

előző év 2012 következő év

2012/1
2012/1

2012/2
2012/2

2012/3
2012/3

2012/4
2012/4





Ha... Ha? (feb. 2-3.->)
Hülyítődoboz
2015. 02. 02 17:10
Hankiss professzor
Adalbert
2015. 01. 24 09:12
Jó gyakorlat Bemutató
felkarolo
2015. 01. 21 14:05
Ionangyal
Én, ellenem
2015. 01. 20 02:22
Budapest Kupa
Dami
2015. 01. 17 08:05