2012
2012/1

tartalom:

Csocsán Emmy: A látássérült gyermekek matematika-tanulása, -tanításának módszertana
Mesterházi Zsuzsa
ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Budapest, 2010.

Kiemelkedően értékes művel gyarapodott a látássérültek pedagógiája. Csocsán Emmy tankönyve modell lehet a gyógypedagógia valamennyi ágának (speciális pedagógiáinak) tankönyvírói számára, több okból is. A Bevezetésből megtudjuk, hogy a szerzõ körültekintõen végigpásztázta a választott témakört, és biztos döntéssel válogatta össze a tárgyalandó témákat. A tankönyv felhasználóinak körét nem korlátozza a gyógypedagógia területére, hanem álláspontja szerint a látássérültek pedagógiája elsődleges feladatának tekinti a különböző oktatási szükségletû gyermekeket befogadó iskolák tanítóival és szaktanáraival, valamint a szülőkkel az együttműködést. Velük is megosztja a látássérült gyermekrõl és a környezetéről gyűjtött ismereteket, és együtt kíván velük dolgozni a rugalmas tanulási formák létrehozásában. A befogadó iskola gondolatának jegyében ez a tankönyv tehát nem egyetlenegy iskolatípus számára készült, hanem mindazoknak a pedagógusoknak, akik bármely intézményben – például integráló iskolákban – részt vesznek a látássérült gyermekek matematikatanításában. Ezzel a szemlélettel segíti elõ, hogy a tankönyv elsõdleges célcsoportját képező gyógypedagógus-hallgatók már tanulmányaik során elkötelezettjei legyenek a szakszerûen megvalósítható együttnevelésnek. (7–9)

A szerző egyik erőssége az arányérzék, ami a főbb témakörök és a kisebb fejezetek tagolásában, ezek terjedelmének, illetve témagazdagságának meghatározásában is megnyilvánul. A látássérülés mint a matematika tanulását befolyásoló feltételrendszer című fejezetben összefoglalóan hivatkozik azokra a konstruktivista ismeretelméleti, neveléstudományi, valamint neurofiziológiai és neuropszichológiai eredményekre, amelyek megalapozzák a látássérült gyermekek eltérő tanulási folyamatainak értelmezését és megértését. Megkérdõjelezhetetlenné teszi a deficitszemlélettel való szakítást a látássérültek pedagógiája terén is, és részletekbe menõ finom elemzéssel mutatja be a látókhoz viszonyítottan a világ megismerésének más észleleti feltételeit. Egyszerûen és éppen ezért nagyon kifejezõen állapítja meg: a látássérült személyek képzetei nem jobbak és nem hibásabbak, mint a látóké, hanem mások. A vak gyermek haptikus és akusztikus észlelésen alapuló ismeretszerzésének különbözõségét a gyakorlatból merített tapasztalatokkal, illetve az e téren végzett korábbi kutatási eredményeivel is gazdagon alátámasztja. A látássérüléssel együtt járó munkamemória fejlettségét, illetve a szekvenciális információk feldolgozásának minõségét taglaló megállapítások is bizonyítják a szerzõ széles körû és naprakész tudását. (11–17)

A tanulási folyamatokra összpontosító módszertan kérdéseinek összefoglalása és szemléletes bemutatása segítséget jelent a napi tanulás-szervezési folyamatok megtervezéséhez és diagnosztikus értékeléséhez mind a tanulási folyamatokkal ismerkedõ hallgatóknak, mind az ezekben már nagy gyakorlattal rendelkezõ pedagógusoknak is. A szerzõ ki is mondja, hogy a fejlõdéspszichológiai alapokra épülõ tanuláspiramis-modell segítségével "az összefüggésekre koncentráló gondolkodási mód kialakulásához szeretne segítséget nyújtani." (20) Azért tulajdonít kiemelt jelentõséget ennek a modellnek, mert lehetõvé teszi a tanulók speciális, az átlagtól eltérõ tanulási folyamatainak tudatos formálását. Rávilágít arra, hogy ez a modell is csak akkor alkalmazható eredménnyel, ha kiegészül a matematikatanulást segítõ környezet kialakításával. A tanulási környezet sokrétû értelmezése folytán az olvasó beletekinthet abba a valóságos világba, amelyben a vak, illetve gyengén- és aliglátó, különbözõ életkorú tanulók megkapják a szükséges segítséget (téri tájékozódás eszköztára, akadálymentesítés, speciális munka- és taneszközök, szemléltetõ és ábrázolás-formák, elektronikus adathordozók és kommunikációs eszközök, optikai segédeszközök stb.) személyes tanulási technikáik kialakításához. (11–29)

A tankönyv terjedelmesebb része foglalkozik A matematika tanulása-tanítása című fejezetben azoknak az elméleti módszertani kérdéseknek és gyakorlati eljárásoknak a bemutatásával, amelyek részben fejlõdéstörténeti szempontból világítják meg – sok adattal és korabeli dokumentumokkal alátámasztva – a látássérült gyermekek/tanulók évszázados nevelési tapasztalataiból felhalmozódott hagyományt, részben pedig a közelmúlt évtizedeinek legmodernebb pedagógiai, pszichológiai, informatikai ismereteire támaszkodva felelnek meg a mai kor elvárásainak. A módszertani megoldások napjainkban érzékelhetõ megújulási tendenciáit így foglalja össze a szerzõ: "A matematikatanulás számára ma a legnagyobb kihívást azoknak a módszereknek és eljárásoknak a kidolgozása jelenti, amelyek a különbözõ tanulási színtereken és intézményi-szervezeti formákban a heterogén csoportokban az egyéni tanulási folyamatokat segítik, ugyanakkor képessé teszik a tanulókat arra, hogy kis- és nagycsoportokban egyaránt dolgozni tudjanak." (44) Az integrált nevelésnek lényegében ez a pedagógiai alapkérdése. Ez a megállapítás is bizonyítja, hogy ez a tankönyv túlmutat a látássérültek pedagógiája témakörén.

Az érdekes és részleteiben is gondos körültekintéssel tárgyalt módszertani kérdések között is kiemelést érdemelnek A matematikai kompetenciák fejlődése, valamint A tanulás-tanítás dialógust segítő módszerek című fejezetek. Ezekben a fejezetekben az eredményes tanítási-tanulási gyakorlat minden mozzanatához útmutatást kapnak az olvasók. A matematikatanítás gyakorlatán túl azt is meg lehet tanulni ezekbõl a fejezetekbõl, hogy hogyan lehet alkalmazni a látássérülés következtében másképpen fejlõdõ érzékelési/észlelési folyamatokra vonatkozó pszichológiai tudást a tanulási folyamatok gyakorlati helyzeteiben. A figyelmes olvasó felismeri, hogy a látássérült gyermekek tanulásának eredményességéhez nem elégséges csupán a módszertani eljárások ismerete, hanem ismernie kell a módszertani eljárásokat megalapozó pszichológiai ismereteket, valamint a módszertani eljárásokat fejlesztõ kutatások kérdésfeltevéseit is. Ezek a fejezetek, egészen egyedi és eredeti módon engednek betekintést a vak és gyengénlátó gyermekek érzékelési/észlelési folyamatainak sajátos világába (pl. a tapintási módok különbözõségei), illetve a feladatmegoldáshoz szükséges gondolkodási stratégiák szövevényeibe. (45–99)

Az eddig leírtak alapján is látható, hogy egy kifejezetten tartalmas, friss szemléletû, a gyakorlatban jól használható tankönyvet vehet a kezébe az olvasó. A tankönyvjelleget erõsítik az egyes fejezetek végén található Összefoglaló kérdések. A kérdések segítik a rendszerezett tudás kialakulását, hozzájárulnak a definiált fogalmak használatához, az elmélyült szaktudáson alapuló pedagógiai kultúra befogadásához, az egyéni és csoportos tanulási helyzetekre irányuló tervezéshez, a tanulói képességek különbözõségeinek megértéséhez, a teljesítmények diagnosztikus értékeléséhez, az együtttanulás iránti elkötelezettség kialakulásához. A kérdéseken túl további segítséget is nyújt a tankönyv a tanulni szándékozóknak az Elmélyítõ ismeretek, források című fejezetben. Felkereshetõk a megadott honlapok, illetve a szakirodalmi források. A matematikai fogalmak gyűjteménye ráébresztheti az olvasót, ha eddig ez még nem történt volna meg, hogy csakis pontos matematikai fogalmak ismeretében válik képessé az eredményes matematikatanításra. Az abakusszal való számolás bemutatása és a Braille-írásjeleket tartalmazó táblázat nélkülözhetetlen a látássérült gyermekek tanítása során. (99–122)

Végül essék néhány szó a tankönyv stílusának méltatásáról. Stílusának fõ vonása az elegancia. Ez érvényes a következetesen felépített szerkezetre, a fegyelmezett gondolatvezetésre, a pontos, sallangmentes és jól érthetõ fogalmazásra, az aktuális magyar szakterminológia használatára, a korrekt forrásmegjelölésre, a választékos illusztrációkra, az esetenként felvállalt személyes állásfoglalásokra, a nyomdatechnikai megjelenésre.

2012/1
Év: 2012
Szám: 1
Impresszum
Kommentek: 0

előző év 2012 következő év

2012/1
2012/1

2012/2
2012/2

2012/3
2012/3

2012/4
2012/4





Ha... Ha? (feb. 2-3.->)
Hülyítődoboz
2015. 02. 02 17:10
Hankiss professzor
Adalbert
2015. 01. 24 09:12
Jó gyakorlat Bemutató
felkarolo
2015. 01. 21 14:05
Ionangyal
Én, ellenem
2015. 01. 20 02:22
Budapest Kupa
Dami
2015. 01. 17 08:05