2012
2012/2

tartalom:

A Wii játék fejlesztő hatása az értelmi sérültek körében
Sáringerné Szilárd Zsuzsanna



Absztrakt


Az Európai Unió különös figyelmet fordít a hátrányos helyzetűek, köztük a fogyatékos emberek sport által történő társadalmi integrációjára. A 2000. decemberi Nizzai Nyilatkozat is hangsúlyozza, hogy a sport kedvező hatással lehet a fogyatékos emberek egyéni tehetségének kibontakoztatására, rehabilitációjára és társadalmi beilleszkedésére. A fogyatékos gyermekek egészséges életmódra nevelése évek óta egyre nagyobb hangsúlyt kap. A Wii játék újfajta szabadidős elfoglaltságot biztosít minden korosztálynak és minden sérült embernek. Többéves kutatómunkánk eredményei a Wii konzoljáték jótékony, fejlesztő hatását mutatják. Felméréseink azt bizonyítják, hogy személyiségformáló, teljesítményfokozó hatása van a játéknak. Munkánk bebizonyította, hogy ennek az újfajta sportmozgásnak jótékony hatása van az értelmi sérültekre, hiszen megváltozik a pszichés állapotuk, elsősorban önbecsülésük, és részképességbeli javulás mutatkozik.

Kulcsszavak: Wii konzol, szabadidős elfoglaltság, értelmi sérült, sportmozgás, számítógépes játék, integráció


Bevezetés

Fejlettebb nyugati országokban már természetes, nálunk még gyermekcipőben jár az esélyegyenlőség megteremtésének jegyében a különbözõ okoknál fogva rászoruló tanulók integrálása hasonló korú társaik közé. Pedig az ilyen típusú nevelésnél a sérült együtt nevelődik ép társaival (természetesen szakértő segítők biztosításával), és csak bizonyos speciális foglakozásokon válik le ép társairól. A nevelésnek ez a formája életközelibb, jobban leképezi a színes és sokféle "felnőtt" világot. Mindenki megtanulhatja a másságot, alkalmazkodást, ezzel reményeink szerint toleránsabb, elfogadóbb felnõtt válhat belőlük. (www.nefmi.gov.hu)

Az 1868-as tankötelezettséget előíró népoktatási törvény diszkriminatív lépésének tekinthető az a rendelkezés, mely szerint "a fogyatékosok felmenthetõk vagy kizáratnak". (A gyógypedagógiai oktatás helyzete az ezredforduló Magyarországán. Tanulmány – OKI PTK . Projektvezető: Dr. Salné Lengyel Mária (2000): 6–31.) A kétarcú társadalmi közegben, hatalmi, gazdasági és a saját korlátoknak köszönhetően ugyanis ekkor még nincsenek meg a feltételek a közös nevelésre, így nálunk is a klasszikus gyógypedagógiai iskoláztatási modell, az elkülönített iskoláztatás alakul ki. Az 1921. évi iskoláztatási törvény a képezhetõ fogyatékosok, köztük az értelmi fogyatékosok tankötelezettségét foglalja magába. Külön rendelet szabályozza, hogy a "kizártak hogyan tesznek eleget tankötelezettségüknek".

A törvényi előírás szerint ezért a kisegítő iskolák feladatává vált a velük való szervezett, intézményesített foglalkozás. Az értelmi sérülteket súlyosság szerinti kategóriákba sorolják és a velük való bánásmódot szakemberekre bízzák. (HEGEDÜS L.–FICSORNÉ M.–SZEPESSYNÉ J.–PAJOR E.–KÖNCZEI GY. 2009)

Napjainkban az általános iskolai és középiskolai, illetve szakiskolai képzés szegregált és az enyhén értelmi sérültek képzése integrált intézményekben valósul meg. Budapesten és vidéken egyaránt több intézmény várja az önállóbb életvitelre történõ felkészítésre az arra rászorultakat.

Az értelmi fogyatékosság (korábbi elnevezéssel gyengeelméjűség vagy oligofrénia) a központi idegrendszer fejlõdését befolyásoló örökletes és környezeti hatások eredõjeképpen alakul ki, létrejöttében genetikai és/vagy prae-, peri- és korai postnatalis, esetenként exogén agyi mûködést károsító hatások, illetve ma még tisztázatlan tényezők játszanak szerepet (CSÁNYI 2000). A Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO) szerint: "Abbamaradt, vagy nem teljes szellemi fejlõdés, amelyre jellemzõ a különbözõ készségek romlása, olyan készségeké, amelyek a fejlõdés során jelennek meg, s melyek az intellektus minden szintjét érintik, mint pl. a kognitív, nyelvi, mozgásbeli, szociális készségek, képességek. A retardáció létrejöhet minden más mentális vagy fizikai állapottól függetlenül is." (1996)

Az értelmi sérülteknél jellemző a normál fejlõdési ütemtõl való elmaradás és az önálló életvezetés jelentõsen akadályozott. Általában nem, vagy csak komoly nehézségek árán tudnak megfelelni az általános iskola tantervi követelményeinek (ZÁSZKALICZKY P. – VERDES T. 2004). Az értelmi sérülés súlyosságától függõen más-más formában jelenik meg: az egyén fejlõdését korai kortól befolyásoló olyan állapot, amely nem tekinthetõ a szó klasszikus értelmében betegségnek és jól elkülöníthetõ a pszichiátriai betegségektől is. Az értelmi sérülés megváltoztatja az egész személyiségszerkezetet, akadályozza a tanulási és gondolkodási folyamatokat, ezzel megnehezíti a szociális beilleszkedést. Nemegyszer egyes képességeik fejlettebbek az átlagosnál, de jellemzõen késik a mozgásfejlõdésük, a beszéd hiányosságai miatt a kommunikáció korlátozott.

A mozgásfejlődésre gyakorolt hatás érzõdik a testi fejlettségükben, testi, fiziológiai eltérésekben. Gyakori a testséma-zavar, ebből következően a téri tájékozódás, vagy kóros együttmozgás, mozgáskoordinációs zavarok is jellemzõek. A mozgáshiánynak és a jelentős táplálkozási ösztönnek köszönhetõen sok az elhízott, túlsúlyos köztük. Érzelmeiket, indulataikat gyakran ösztönkésztetésük határozza meg, nem ritka a hirtelen cselekedet. A sérülés súlyossága következtében jellemző a sajátos külső, a tanulási, figyelem- és koncentrációs probléma, kommunikációs nehézségek, látási problémák, a tér- és idõbeliség észlelése beszûkültek. Az értelmi sérüléshez gyakran társul epilepszia, mozgáskorlátozottság (ILLYÉS 2004).

A szakemberek feladata, hogy találjanak olyan gyógyító–nevelő eszközöket, módokat, melyek csökkentik, és ezzel egyidõben fejlesztik a testi, mozgásbeli, kifejezésbeli hibákat, rendellenességeket.

Munkánk célja az volt, hogy rámutassunk a sportmozgás jótékony hatására az értelmi sérültek körében.

A fejlődés

A vesztibuláris, kognitív és taktilis rendszeren alapul a teljes gyermeki fejlõdés. Ehhez kapcsolódik az auditív és vizuális rendszer. Bizonyos gyermekkori szakaszokhoz jellemzõ mozgások kapcsolódnak, ezekhez pedig bizonyos központi idegrendszeri fejlettségi fok tartozik, pl. a gerincvelõi reflexeket érleli a ringatás, pörgés, forgás. A kúszás, mászás a kisagyat és a középagyat, a járás pedig a kéreg alatti mezőket serkentik. Az agytörzsi rész (nyúltagy, híd, kisagy, középagy) fejletlensége, az ún. agytörzsi integrációs zavar képezi a hátterét a részképesség-kiesésnek, a diszharmonikus fejlõdésnek (HÁMORI 2005).

A középagy felelős az olvasás funkcióiért, itt történik a szemek és fülek funkcióinak összekapcsolódása, a síkban való tájékozódás, szabályozza a figyelem-koncentrációt, a környezetre való ráhangolódást.

Az értelmi sérülteknél gyakran tapasztaljuk a középagyi fejletlenséget, mert olvasási, nézési, fixálási, téri tájékozódási problémájuk van. Ahhoz, hogy a középagy jól fejlődjön, feltétele, hogy előzőleg a híd-kisagy, a nyúltagy és a gerincvelõi reflexek jól fejlődjenek. A fejletlenség kialakulásában kiváltó ok lehet sokszor az elsõ évben kapott érzelmi vagy fizikai trauma. (link)

Ha az életkorhoz kapcsolódó mozgásjellemző torz módon fejlődik vagy kimarad, az a központi idegrendszer integrálódását gátolja. Az ilyen formán éretlen idegrendszerre fejlesztő hatással vannak a vesztibuláris rendszert ingerlő játékok, illetve a fejlesztésre irányuló speciális mozgássorok.

Az egyes tanulási területeken tapasztalható nehézségek visszavezethetõek bizonyos agyi területekre, melyeknek segítõ mozgása az elmaradt, fejletlenebb területek fejlesztésében segíthet.

A Wii játék rendszeres használata az idegrendszert serkenti, mely javulást eredményezhet az elõbb említett területeken.

A játék

A játék komoly dolog, mert egyaránt fontos szerepe van a mentális fejlõdésben, a valóság megismerésében, a szociális kapcsolatok alakulásában és az adaptációban. A játék a korai életkori kapcsolatokban gyökeredzik, de a késõbbiek során is keretet kínál az érzelmek és a szociális kapcsolatok fejlõdéséhez. A játék mindig izgalmas. A gyerek számára a játék az élményszerzés legfõbb forrása. A saját játékötletein keresztül, valamint a másokkal való együttjátszás során fejlődik és gazdagodik a személyisége. A játék alatt még a gyerekek is úgy tekintenek saját elméjükre mint vágyak, gondolatok és más érzések reprezentálójára. Az együttlét építõ, élvezetes élményét csak mások jelenlétében lehet megtapasztalni (GOLNHOFER E.–SZABOLCS, É. 2005).

A játék hozzájárul a testséma és a testtudat kialakításához, elősegíti az elemi mozgások összerendezését, segíti a térbeli tájékozódás fejlődését (irányfelismerés és iránykövetés), fejleszti az egyensúlyérzéket, és segít az érzékszervi tapasztalatok szervezésében. A játék a szenzoros ingerfelvétel (egyensúly, hallás, látás, tapintás) számos területét érintheti.

A Wii játékot egy tanéven keresztül, a fejlesztõ órák keretében használtuk az értelmi sérültek körében. Ez a játék igazi sportmozgással irányítható és a játékos megélheti a sport adta élményeket. Ez általában a sérültek életébõl kimarad, illetve csak korlátozottan jelenik meg.

A sérült embereknek – bár törvény szabályozza jogaikat – mégis jóval kevesebb lehetőségük van a szabadidő aktív eltöltésére. Gyakran az odajutás akadályozott, vagy a programok nem megfelelõek számukra, így jó esetben csak passzív résztvevők tudnak lenni. Az általam kezdeményezett program ezen a helyzeten próbál segíteni, a számítógép alapú virtuális sportolást és játéklehetőséget kínáló Nintendo Wii konzollal. A játékot a kézben tartott "ütő" segítségével, vagy a lábbal egyensúlyozva saját mozgással kell irányítani.

A kutatás

A rendszeres fizikai aktivitás megszerettetése már kisgyermekkorban megkezdődik. A serdülőkorban olyan fizikai, mentális, pszichés változásokon megy keresztül a gyermek, amely sokszor a mozgás háttérbe szorulását is eredményezheti. A mai fiatalok a szabadidejük nagy részét a számítógép előtt töltik, így a mozgást elhanyagolják, így aztán jellemzővé válik a rossz tartás, izomgyengeség. A Nintendo Wii konzoljátékát felhasználva egy olyan mozgásos programot ajánlunk, mely szakemberek segítségével az épektől kezdve a sérülteken át, mindenkinek lehetõséget biztosít az aktív, fejlesztõ mozgáshoz. A Virtuális Sport Program (VSP) előnye pontosan abban áll, hogy a gyermekek által kedvelt és elfogadott médium, a számítógép válik a rendszeres mozgás eszközévé és vezetheti el õket a valódi, hagyományos testmozgás gondolatának és gyakorlatának elfogadásához.

A Virtuális Sport Program keretében 2009 őszén kezdtünk el játszani a Hegyhát utcai Iskola 14–18 éves tanulóival. Egy tanéven keresztül – kísérleti jelleggel – hetente 1–1 órában játszottak a tanulók. A fejlesztõ foglakozások kis létszámú csoportjaiban a fejlesztõ pedagógussal együttmûködve történt a játék, mert a kis létszámú foglakozások kiválóan alkalmasak a programhoz. A játékhoz szükséges eszközöket biztosítottuk az iskolának, az iskola pedig lehetõséget a heti játékra. A célunk az volt, hogy feltárjuk a virtuális sportolás hatását a sérült fiatalok körében. Feltételezésünk és előzetes felméréseink (SÁRINGERNÉ DR. SZILÁRD Zsuzsanna – NÁDASI Zsófia: Virtuális sport mint szabadidős tevékenység a Pető Intézetben. Magyar Sporttudományi Szemle. 10. évfolyam. 37. szám. 2009/1. 28–29.) szerint a játéknak jótékony hatása van az idegrendszerre, ezáltal csökkentheti a részképesség zavarokat. Ennek eredményeként javulhat a gyermek kognitív, pszichés, szociális, kommunikációs, motoros képessége.

Az előkészületi munka során mindenki megismerkedett a játékkal, kiválasztottuk a játékban részt vevő gyermekeket és a kontroll csoportot, megterveztük a játék menetét, beosztottuk a csoportokat, kidolgoztuk a mérõeszközöket. A felméréshez a POMS (Profile of Mood States) kérdõívet használtuk, mely hét aspektusból mérte a gyermekek pszichés állapotát: feszültség, düh, kimerültség, lehangoltság, önbecsülés, életerő, zavartság, hangulat (a fentiekbõl eredeztetett átfogó mérõszám). Ezenkívül részképességteszteket (Sindelar-féle ábrákkal, hangkazettával; kódolt feladatokkal: azonosságkülönbség, olvasás, szövegértés, kinesztézia; mozgásfejlettség, testséma vizsgálatok) alkalmaztunk a kezdeti és a záró felmérésben. A felmérés kezdetén erre a célra szerkesztett, 26 kérdésből álló kérdőívet töltöttek ki a tanulók a számítógépes szokásokról és a mozgásos szabadidõs tevékenységeikrõl. Minden tesztet és kérdőívet minden résztvevõ egymástól függetlenül töltött ki az elsõ játék előtt.

A heti játékról előzetes szempontrendszer alapján naplót vezettük, ahol a változásokat tudtuk nyomon követni. Az egy tanéves időszakot záró felméréssel fejeztük be, ahol az elsõ felméréshez hasonlóan teszteket töltöttek ki.

Az adatokat SPSS statisztikai programmal dolgoztuk fel.

Eredmények

A felmérésben 14, a Gennaro Verolino Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon iskolájába járó 14–18 éves tanuló vett részt. Ebből 5 fő középsúlyos értelmi fogyatékos (Down-kóros), 6 fõ középsúlyos értelmi fogyatékos, 3 fő középsúlyos értelmi fogyatékos (mozgássérült). A csoportból 1 fõ ismerte a játékot, mielõtt elkezdtük. A kontrollcsoport (N=14) hasonló összetételû volt. A heti egy alkalom a játékra is elegendõ volt ahhoz, hogy a tanulókon látványos változást észleljünk. A heti játék alkalmával 2-3 fős csoportokban két gépen tudtak játszani a Wii Sporttal, vagy a Wii Fittel. A Wii Sportban öt játék közül lehet választani, melyeket párban, egymás ellen lehet játszani, és ezek közül a legnépszerűbb játék a tenisz (45%) volt, és a bowling (32%) és csak ezt követte a boksz (20%). A golf és a baseball játékot csak nagyon ritkán, a teljes játékidõ alatt 2-3%-ban játszották, talán mert ismeretlen volt és a szabályok is bonyolultak voltak számukra. A Wii Fit egy egyensúlyozós játék, ahol egy platformon kell állni és a képernyõn megjelenõ figurákat a saját mozgással lehet elmozdítani, a feladatokat teljesíteni. Fejleszti többek között a motoros képességeket (egyensúly, téri tájékozódás, orientáció, kondíció). Összesen 12 játék közül választhattak, és ezt elemezve a leggyakrabban játszott játék a "pingvin" (21%), a síelés (20%), síugrás (20%) volt. A magasban egyensúlyozás, ahol kis mozgásokkal kellett irányítani a játékot 10%-os kedveltséggel bírt. A hullahopp karikával is többet játszottak (11%). A párban futás, bár véleményük szerint fárasztó volt, mégis szerették ezt a mozgásformát (8%).

A Wii konzoljátékkal folytatott egy éves kutatómunka eredményeit elemezve az első, szemmel látható változás a hangulatukban mutatkozott meg. A kezdeti bezárkózott, szomorkás, depressziós hangulatuk a játékidõszak egyharmadától változott meg. Nagyobb érdeklõdéssel játszottak, hosszú ideig élénken figyeltek, lelkesen, aktívan játszottak. Sokat mosolyogtak, nevettek. A POMS kérdõív, mely az aktuális hangulatváltozást méri is ezt támasztja alá, az értékek javulást mutatnak (1. ábra). Azoknak a gyermekeknek, akik rendszeresen játszottak a Wii-vel, szignifikánsan nõtt az önbecsülésük, egészséges önbizalmuk lett (2. ábra).
1. ábra. A hangulat-értékek összehasonlítása
2. ábra. A hangulat-értékek csoportbontásban

A másik szembetűnő változás a játék pontosságában mutatkozott meg. A résztvevők a kezdeti játékhoz képest 29%-al eredményesebbek lettek a játékidő során, mely a több pont elérésében, a hosszabb játékidõben mutatkozott meg (a kezdeti néhány perces játék egész foglalkozást kitöltõ folyamatos játékot eredményezett). A felesleges mozdulatokat az adott sportágra jellemző mozgások váltották fel; ez a jobb koordinációt, figyelmet is feltételezi. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a játék azoknak a sérülteknek is ajánlott, akiknek a mozgáskoordinációja olyan súlyosan visszamaradott, hogy a közlekedésben, téri tájékozódásban jelentõsen befolyásolja a mindenapjaikat. A Wii konzollal történõ játéknak hasonló hatása van, mint a sportpályán folytatott sportmozgásnak, tehát el lehet fáradni, meg lehet izzadni és a játékot követõ napokban izomláza is lesz a játékosnak. A megfigyelési naplókat elemezve azt tapasztaltuk, hogy a Wii játékkal történt játék után a játékosok elfáradtak, kimerültek. De ahogy a sportpályán is, a sok gyakorlás hatására itt is változás figyelhetõ meg. A kezdeti első néhány perces játék utáni fáradság, kimerültség a játékidõ végére átlagban 25–30 perc aktív játékra nõtt. Tehát bizonyságot nyert, hogy a Wii konzollal folytatott játék az eddigi játékokhoz képest szokatlan eredményt hozott, ugyanis fejlesztõen hat a kondicionális állapotra is, mert itt a mozgásérzékelõs játékvezérlővel fel nem szerelt hagyományos számítógépes játékokhoz képest (ahol csak a gombokat kell nyomkodni az irányításhoz) itt a játékos saját aktív mozgására van szükség a játék irányításához.

A megfigyelési naplóban egy előre meghatározott szempontrendszer alapján minden játékról feljegyzéseket készítettünk. Ennek alapján megállapítható, hogy a játékosok a játékidõ elõrehaladásával egyre inkább a csapatban játszásra törekedtek, az egyéni (gép elleni) játékot felváltva, ami a kezdeti idõszakra volt jellemezõ. Így elmondható, hogy a Wii játék alkalmas a csoport építésére, a közösség formálására. Az együttjátszás öröme megfigyelhetõ volt. A játék ideje alatt sokkal nyugodtabbak voltak a gyermekek, a veszekedést erre az idõre felfüggesztették. A céltudatosságuk eredménye a magabiztos játékban látszott.

Az év során zajló játékban az egymás elleni versengések is motiválták a gyermekeket, és a tanév végén verseny keretében (II. Wii Bajnokság) összemérték tudásukat a mozgássérültekkel. A verseny alatt is folyamatos volt a fair play, a küzdelem, a gyõzelem öröme. (www.virtualsport.hu)

A mozgássérült gyermekek közül a járóképesek (2 fő), akik eleinte csak ülve játszottak és egy játék után fáradtan abbahagyták, a nyolcadik játéktól állva és nagy kedvvel több csatát végigjátszottak úgy, hogy a fáradságnak nyoma sem látszott.

Egy fiúnál nem tapasztaltunk semmi változást, a kezdeti cinikussága, közönyössége nem változott meg a játék alatt. A versennyel sem lehetett motiválni. Az ő esetében az egyéni fejlesztés lehetne célravezetõ, ahol még több figyelmet kaphatna.

Az értelmi sérültek részképességzavara is jellemző, így a keresztirányú mozgások is gyakran nehézséget jelentenek. A csoportban egy leánynál javulást figyeltünk meg.

A kezdeti kevés önbizalom (3 fő) a vizsgált idõszak végére annyira megváltozott, hogy nem akarták abbahagyni a játékot 45 perc után sem. A győzni vágyás olyan erõs volt, hogy addig játszottak, míg sikerélményük lett.

A tanév végén szervezett egyhetes táborba is beépült a Wii konzoljáték, így még több idõ állt rendelkezésre a játékhoz. Ott azt tapasztaltuk, hogy többen napi több órát kitartóan, lelkesen aktívan végigjátszottak.

A játékot játszóknál az év végi részképességek szintjét mérő tesztek részeredményei alapján 15%-ot megközelítõ fejlõdés mutatható ki a tanulóknál. A részképességekben – különös tekintettel a mozgás- és a testsémafejlettség-tesztek eredménye alapján – fejlődés mutatható ki azoknál, akik a Wii konzollal játszottak, míg a kontrollcsoportnál csak minimális változás figyelhetõ meg, az is azokban a feladatokban, melyek már ismerõsek voltak. Az önbizalom, kitartás, bátorság egyértelműen sokat fejlõdött a Wii-csoportnál.

Összegzés

A fogyatékos személyek egészséges életmódra nevelése évek óta egyre nagyobb hangsúlyt kap. A Nintendo Wii konzoljátéka újfajta szabadidõs elfoglaltságot biztosít, bár számítógép alapú valósághû virtuális játék, mégis aktív mozgás szükséges az irányításához. A játék által az általunk elindított programmal (VSP) pozitív változásokat értünk el, mert aktívabb, élményekben gazdagabb játékosokkal találkoztunk. A sérültek is közelebb kerülhettek a sport világához, a játékkal sportmozgásokat végezhettek. A fogyatékosság általában állapot, mely az egész életet végigkíséri (BENCZÚR 2003). Ebben a játékban a sérülés és annak foka másodlagos, mert a Wii játék nem tesz különbséget a játékosok között, olyan mozgásélményt kínál, mely lehetõvé teszi mindenki számára az egyforma megmérettetést, és eltünteti azokat a különbségeket, melyek az élet más területén hátrányt jelentenek (szociális, kognitív, pszichés, motoros).

A Wii játék kiválóan stimulálja a vizuális területet és remekül fejleszti a mozgáskoordinációt. Öröm látni ezeket a fiatalokat, hogy jókedvûek, kitartóbbak, aktívabbak lettek.

Olyan közösségnek váltak a részévé, ahol mozgásos formában játszanak, így a szabadidejüket aktívan, közösségben töltik. Örülök, hogy egy évet együtt dolgozhattunk, és remélem, a jövõben is fogunk találkozni, mert a Wii játék a következõ tanévben a fejlesztõ foglakozásokba beépülve folytatódik, illetve lehetõség kínálkozik az egyesületünkben a játékot versengéssel is folytatni.

Irodalom
  • A gyógypedagógiai oktatás helyzete az ezredforduló Magyarországán. Tanulmány – OKI PTK. Projektvezető: Dr. Salné Lengyel Mária (2000): 6–31.
  • BNO Betegségek Nemzetközi Osztályozása
  • BENCZÚR M.-né (szerk., 2003): Adaptált testnevelés és sport I-II. 81–98.
  • CSÁNYI Y. (2000): A speciális nevelési szükségletû gyermekek és fiatalok integrált nevelése-oktatása. In: ILLYÉS S. (szerk.): Gyógypedagógiai alapismeretek. BGGYTF, Budapest, 377–408.
  • GORDOSNÉ SZABÓ A. (1997): Gyógypedagógia történet I. BGGYTF, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
  • HATOS GY. (2008): Az értelmi akadályozottsággal élõ emberek: nevelésük, életük. APC-Stúdió, Gyula.
  • HÁMORI J. (2005): Az agy aszimmetriái. Dialóg-Campus Kiadó, Budapest–Pécs, 136.
  • HEGEDÜS L.–FICSORNÉ M.–SZEPESSYNÉ J.–PAJOR E.–KÖNCZEI GY. (2009): A fogyatékosságügy hazai és nemzetközi története. Jegyzet. ELTE Bárczi G. Gyógypedagógiai Kar, Budapest, 232.
  • ILLYÉS S. (2000) A magyar gyógypedagógia hagyományai és alapfogalmai In: ILLYÉS SÁNDOR (szerk.): Gyógypedagógiai alapismeretek. BGGYTF, Budapest, 15–38.
  • MÁRKUS E. (2007): Általános ismeretek a hazai fogyatékosságügyrõl és a gyógypedagógiáról. 42.
  • ROWLEY (1995): The POMS and sports performance. A Review Journal of Applied Sport Psychology, 12. 1. sz. 2000. 34–48.
  • SÁRINGERNÉ SZILÁRD ZS.–NÁDASI ZS. (2010): Sportjátékok személyiségfejlesztő hatása mozgássérült gyermekekre. Iskolakultúra 2010/9. 34–42.
  • GOLNHOFFER, E.–SZABOLCS, É. (2005): Gyermekkor: nézõpontok, narratívák. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest.
  • ZÁSZKALICZKY P.–VERDES T. (szerk., 2004): Tágabb értelemben vett gyógypedagógia. A fogyatékosság jelensége a gyógypedagógia határtudományaiban. Tanulmányok Gordosné Szabó Anna tiszteletére. ELTE BGGYFK–Kölcsey Ferenc Protestáns Szakkollégium, Budapest.
  • www.virtualsport.hu
     

2012/2
Év: 2012
Szám: 2
Impresszum
Kommentek: 0

előző év 2012 következő év

2012/1
2012/1

2012/2
2012/2

2012/3
2012/3

2012/4
2012/4





Ha... Ha? (feb. 2-3.->)
Hülyítődoboz
2015. 02. 02 17:10
Hankiss professzor
Adalbert
2015. 01. 24 09:12
Jó gyakorlat Bemutató
felkarolo
2015. 01. 21 14:05
Ionangyal
Én, ellenem
2015. 01. 20 02:22
Budapest Kupa
Dami
2015. 01. 17 08:05