2012
2012/3

tartalom:

Értelmileg akadályozott személyekkel foglalkozó publikációk
Mede Perla – Csaba Imola – Csizovszkyné Modrovich Ágnes



Absztrakt

Jelen tanulmányban a Gyógypedagógiai Szemle cikkeit az 1990–2009 közötti időszakban, és a hazai releváns pedagógiai folyóiratok gyógypedagógiai tartalmú cikkeinek megjelenését vizsgáljuk az 1997–2006-os intervallumban. Egy rövid áttekintést kívánunk nyújtani a fentiek alapján a megjelenő cikkek számáról, az írások fogyatékossági területenkénti megoszlásáról.

Kulcsszavak: folyóirat-kutatás, Gyógypedagógiai Szemle


Bevezetés

Jelen cikkünkben két olyan szakdolgozati munkából mutatunk be egy rövidke összefoglalót, melyek az értelmileg akadályozott személyekkel kapcsolatosan megjelenő cikkeket vizsgálják. Munkánkat egy korábbi kutatás inspirálta, mely során azt tapasztaltuk, hogy a gyógypedagógiai cikkek is megjelennek a hazai neveléstudományi folyóiratokban. (vö: NÉMETH András – BIRÓ Zsuzsanna Hanna (szerk.) (2010): A magyar neveléstudomány diszciplináris fejlődése és kommunikációs gyakorlata a 20. század második felében. Neveléstudomány-történeti tanulmányok sorozat. Gondolat Kiadó, Budapest.)

Írásunkban két területre fókuszálunk: egyrészt bemutatjuk, milyen hangsúlyt kap az értelmileg akadályozottak gyógypedagógiája a Gyógypedagógiai Szemle hasábjain, másrészt a 4 legjelentősebb pedagógiai periodika – Magyar Pedagógia, Educatio, Új Pedagógia Szemle, Iskolakultúra – írásain belül elemezzük a gyógypedagógiával foglalkozó cikkeket, illetve ezen belül a fent említett téma megjelenésére is kitérünk. A Gyógypedagógiai Szemle cikkeit az 1990–2009 közötti időszakban, míg a pedagógiai folyóiratok gyógypedagógiai tartalmú cikkeinek megjelenését az 1997–2006-os intervallumban vizsgáltuk.

Jelen tanulmány terjedelmi korlátai sajnos nem teszik lehetővé, hogy egy részletes elemzéssel szolgáljunk, így elsősorban az említett időszakokban megjelenő gyógypedagógiai témájú cikkek fogyatékossági területenkénti megoszlását, illetve az értelmileg akadályozott populáció megjelenésével kapcsolatos adatokba tudunk betekintést nyújtani.

A kutatások során több kérdésre is kerestük a választ, azonban ezek közül a kérdések közül jelen tanulmányban csak a következőkkel foglalkozunk:
  • Megjelennek-e a folyóiratokban a fogyatékosság-üggyel kapcsolatos rendelkezések, törvények, állásfoglalások és egyéb hivatalos dokumentumok? Követik-e ezt a törvény megvalósulásáról, mindennapokban való jelentkezéséről visszajelzések stb.?
  • Az egyes gyógypedagógiai szakirányoknak milyen a megjelenési aránya a megjelölt időszakban?
  • Az egyes folyóiratok arculata, illetve szemléletmódja milyen mértékben befolyásolja a benne megjelenő gyógypedagógiai cikkek előfordulási gyakoriságát?
(Vö. CSABA Imola (2011): Gyógypedagógiai témájú tanulmányok megjelenése a pedagógiai folyóiratokban. Szakdolgozat, ELTE BGGYK, Budapest. & CSIZOVSZKYNÉ MODRICH Ágnes (2011): Gyógypedagógiai témájú tanulmányok megjelenése a pedagógiai folyóiratokban – A Gyógypedagógiai Szemle 1990 és 2009 között. Szakdolgozat, ELTE BGGYK, Budapest.)

A vizsgálódás mindkét esetben a folyóiratok tartalomjegyzékének átolvasásával kezdődött. Az összes olyan cikket számba vettük, melyek címük vagy szerzőjük alapján bekerülhetett a vizsgálatba. A továbbiak során tartalomelemzés kvalitatív eszközeit alkalmazva értelmeztük és csoportosítottuk a cikkeket.

A periodikák sajátosságainak bemutatása

A Gyógypedagógiai Szemle jelen sorok olvasói számára ismert, így ezt a folyóiratot külön nem mutatjuk be, azonban a 4 szóban forgó pedagógiai lap szemléletmódját, megjelenési gyakoriságát röviden felvázoljuk.

Iskolakultúra (továbbiakban IK)

Szemléletmódját tekintve irodalomtudománnyal, olvasáskutatással és -történettel, műelemzéssel, pedagógiával, pedagógiai módszerekkel, tudománytörténettel, oktatásüggyel, pszichológiával foglalkozik. Minden hónap 15-én jelenik meg. Főszerkesztő: Géczi János (LINK)

Magyar Pedagógia (továbbiakban MP)


Szemléletét tekintve oktatáspolitikával, oktatásüggyel, pedagógiai módszerekkel (közoktatás, neveléstudomány, oktatáspolitika, pedagógia) foglalkozik. Periodicitását tekintve negyedévenként jelenik meg. Főszerkesztő: Csapó Benő (LINK)

Új Pedagógiai Szemle (továbbiakban ÚPSZ)

A Pedagógiai Szemle 1950-ben alakult meg; utóda, az Új Pedagógiai Szemle a rendszerváltás után, 1991-ben indult. (SCHÜTTLER Tamás (2005): Hídverés a neveléstudomány és a gyakorlat között. Iskolakultúra 2005/4. 11–15.) Szemléletmódját tekintve oktatáspolitikával, oktatásüggyel, pedagógiai módszerekkel (közoktatás, neveléstudomány, oktatáspolitika, pedagógia, pszichológia) foglalkozik. Havonkénti jelenik meg. Főszerkesztő: Schüttler Tamás (LINK)

Educatio (továbbiakban ED)

Szemléletét tekintve interdiszciplináris szemle. 1992 óta jelenik meg. Középfokú oktatással, gyermekekkel, ifjúsággal; művelődésszociológiával (oktatás, pedagógusi hivatás, közoktatás, gyermekvédelem, hátrányos helyzet) foglalkozik. Az Educatio negyedéves folyóirat. Főszerkesztő: Kozma Tamás (LINK)

A pedagógiai folyóiratok összehasonlítása a bennük megjelenő gyógypedagógiai témájú cikkek alapján

A kutatás során egyrészt azt vizsgáltuk, hogy – előzetes várakozásainknak megfelelően – igazolható-e az integrációval kapcsolatos tematikájú cikkek gyakori elõfordulása, másrészt pedig az, hogy az adott időszakban hatályba lépő SNI populációra vonatkozó törvényi szabályozásokkal (1998. évi XXVI. sz. tv., 2003. évi LXI. sz. tv.) milyen mértékben foglalkoznak az említett folyóiratok.

Kutatásunk során a tíz éves ciklusban 243 darab gyógypedagógiai témájú cikket találtunk a fent felsorolt folyóiratokban. Az 1. ábrán jól látható, hogy a vizsgált időszakban melyik folyóiratban milyen számban jelentek meg gyógypedagógiai témájú cikkek. A Magyar Pedagógiában összességében jelentősen kevesebb (8 darab) cikk jelent meg a többi periodikához viszonyítva. A legtöbb publikáció az Új Pedagógia Szemlében (103 darab) volt fellelhető. Az Iskolakultúrában (69 darab) és az Educatioban (63 darab) a megjelent cikkek száma szinte azonos a tíz éves időintervallum alatt.
1. ábra. Gyógypedagógiai témájú cikkek és tanulmányok megjelenési gyakorisága évekre lebontva (n=243)

A korábbiakban már ismertetett folyóiratokban megjelenő gyógypedagógiai témájú cikkek fogyatékossági területek/szakirányok szerint megoszlását a 2. ábra szemlélteti. Külön kiemeltük az gyógypedagógiával általánosságban és a hátrányos helyzettel foglakozó cikkeket nagy megjelenési számuk miatt. Azok a cikkek kerültek az ’ÁGYP’ kategóriába, melyek a gyógypedagógia témájával tartoztak, de konkrétan egyik fogyatékossági területhez/szakirányhoz sem köthetőek szorosabb értelemben.
2. ábra. Cikkek és tanulmányok téma szerinti megoszlása a folyóiratokban (n=243)
(HH: Hátrányos helyzet; ÁGYP: Gyógypedagógiáról általában; TA: Tanulásban akadályozottak; SZO: Mozgáskorlátozottak; PSZ: Pszichopedagógia; LO: Beszédfogyatékosok; LÁ: Látássérültek; HA: Hallássérültek; ÉA: Értelmileg akadályozottak )

Jól látható, hogy a vizsgált 10 éves ciklusban az értelmileg akadályozottak témakörével foglalkozó publikációk száma összesen 5 darab (2 db.: Educatio; 3 db.: Iskolakultúra). Ez az összes gyógypedagógiával foglalkozó írások 2,05%-át teszik ki. Ez a pár cikk is csupán csak betekintést nyújt az értelmileg akadályozottak oktatásába, annak eltéréseit hangsúlyozva.

Elmondható, hogy az 1998-as évet követően a cikkek száma a folyóiratokban megnövekszik; kivétel ez alól a Magyar Pedagógia, mely lap szigorúan ragaszkodik a kialakított arculatához és csak az adott tematikának megfelelően közöl cikkeket. Összességében azonban nem figyelhető meg növekvő tendencia a cikkek számát illetően.

A két említett törvény hatását konkrétan nyomon követni nem sikerült, mindössze a cikkek számának növekedéséből tudunk következtetni arra, hogy mégis elindult valamilyen diskurzus a témában. A másik kiemelt témával, az integrációval mindegyik lap foglalkozik; 1997-tõl 2006-ig szinte minden évfolyamban előkerül valamilyen formában, a többségi pedagógiában azonban általában csak a roma tanulókkal kapcsolatban kerül említésre. Megfigyelhető tehát az a tendencia, hogy a jelzett folyóiratok/periodikák szerzőit ebben "a hazai integráció hajnalának" is nevezhető időszakban azok a témák foglalkoztatták, amelyek már korábban is a többségi pedagógia látóterébe kerültek.

A Gyógypedagógiai Szemle cikkeinek vizsgálata és elemzése az értelmileg akadályozott populáció megjelenésére való tekintettel

A Gyógypedagógiai Szemle 20 évfolyamát vizsgálva a tanulmányértékű cikkek körében valamint a különszámokban a publikációk szakterületek szerinti megoszlását a 3. ábra mutatja. Ebbõl az elemzésből kihagytuk azokat az írásokat, melyek röviden, összefoglaló jelleggel számolnak be eseményekről, tudósítanak összejövetelekről. Összesen 690 cikk került besorolásra, melyek megoszlása a következõképpen alakul:
3. ábra. Az egyes gyógypedagógiai szakirányok megoszlása a Gyógypedagógiai Szemle cikkeiben
(PP: Pszichopedagógia; SHS súlyosan, halmozottan sérültek; HS: Hallássérültek; SZO: Mozgáskorlátozottak; TA: Tanulásban akadályozottak; LÁ: Látássérültek; ÉA: Értelmileg akadályozottak; LO: Beszédfogyatékosok )


Súlyosan-halmozottan sérült személyekkel foglalkozó publikációk számára létrehoztunk egy külön kategóriát, hiszen majdnem minden szakterületen vannak olyan személyek, akik halmozottan fogyatékosok, ezt a témakört minden szakterület külön kezeli. E mellett külön kezeltük azokat az írásokat (4 db), melyek több területet is érintenek.

A vizsgált cikkek között az értelmileg akadályozott személyekkel foglalkozó publikációk az írások 12,61%-át teszik ki, így a beszédfogyatékos személyek után ez a terület a második leggyakrabban megjelenő szakterület.

Ha csak az értelmileg akadályozott személyekről szóló cikkeket vizsgáljuk, a következő nagyobb kategóriákra tudjuk bontani az írásokat:
4. ábra. Az értelmileg akadályozott személyekkel foglalkozó írások csoportosítása témájuk szerint

Vizsgálatunk azt igazolta, hogy a régi nomenklatúra szerinti középsúlyosan értelmi fogyatékos (1990–2000), a Down-szindrómás (1991–2006) és az autizmus spektrumzavarral küzdő személyek (1996–2009) problémái előtérbe kerültek az elmúlt két évtizedben. Ez egészül ki a tágabb értelemben vett értelmi fogyatékos személyekkel (a mai értelemben vett tanulásban és értelmileg akadályozott népesség) foglalkozó szakcikkekkel. Ez utóbbi csoportról szóló írások 1996 és 2001 közé datálódnak, tehát az AAMR definícióját megelőző évekre. Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy 2002-től a cikkekben a tanulásban és értelmileg akadályozott fogalmak használata elkülönül, ezzel megfelelve a nemzetközi gyakorlatnak. (Vö: HATOS Gyula (2008): Az értelmi akadályozottsággal élő emberek: nevelésük, életük. APC-Stúdió, Budapest.)

Érdekes megfigyelni a cikkek megoszlását az életkori eloszlás szerint, hiszen itt is igen informatív arányokat találhatunk. A 46 vizsgált cikkből az iskoláskort megelőző időszakot érintő cikkek száma 9 (19,5%), az iskoláskorúakat érintők száma 22 (47,8%), míg a felnõttkor problémáiról 14 (30,4%) nyújt képet. Elmondhatjuk, hogy a Gyógypedagógiai Szemle hasábjain az egész populációra vonatkozóan olvashatunk tanulmányokat, cikkeket.

A cikkek nagyobb része (73,25%) saját tapasztalatokat oszt meg az olvasóval, míg 19,7%-uk a populációval kapcsolatos vizsgálatokról szól. Megállapítható tehát, hogy az értelmileg akadályozottak mindennapi élete sokkal súlyozottabb módon jelenik meg a Szemlében. Ezen okok felderítése következő vizsgálatok tárgyát képezheti. (Elképzelhető például, hogy a Szemlében publikáló szakemberek többsége még abban az időszakban folytatta gyógypedagógiai tanulmányait, amikor az ún. "oligofrén pedagógia" szak kötelező volt, így ez a népesség könnyebben kerülhetett a szakmai érdeklődés középpontjába.)

Röviden összefoglaljuk a tartalmi témák szerinti százalékos megoszlást is:
  • gyógypedagógiai aspektus: 48,28% (diagnosztika, fejlesztés eszközei, módszerei; oktatás, szakképzés, gyógypedagógia történet)
  • társadalmi aspektus: 20,69% (társadalmi beilleszkedés, integráció)
  • orvosi megközelítés: 9,20% (orvosi diagnosztika; tudományos megközelítés)
  • kulturális aspektus: 11,49% (vallás; művészet; szabadidő; sport; rajz…)
  • értelmi akadályozottság bemutatása: 10,34% (jellemzés; képességek; kommunikáció).
Következtetések

Összességében elmondható, hogy 1996–2007 között a hazai pedagógiai életet meghatározó folyóiratokban csak elenyésző mennyiségben találunk gyógypedagógiai témájú írásokat, pedig a vizsgált korszak több olyan törvény megjelenését/módosítását magába foglalja, melyek az integrációs folyamatokat helyezik előtérbe, a fogyatékos és nem fogyatékos gyermekek együttnevelése mellett szólnak. Ezen publikációkon belül az értelmileg akadályozott diákokról szóló írások száma nagyon alacsony, a vizsgált időszakban született tanulmányok inkább csak tájékoztató jellegűek, az értelmileg akadályozottak pedagógiájának többségi pedagógiával való érdemi együttműködésének lehetőségeire pedig nem találunk példát.

Ki kell emelni azonban, hogy elvétve bár, de találunk olyan próbálkozásokat is, melyek igyekeznek a témát közelebb vinni a többségi pedagógiai társadalomhoz. Ilyen például az Educatio 2000-ben megjelenő száma, ami külön a gyógypedagógiával foglalkozik.

Örömteli azonban, hogy a szakma meghatározó folyóiratában, a Gyógypedagógiai Szemlében az értelmileg akadályozott személyekről szóló cikkek aránya magas. A lap hasábjain nagyon színes és tartalmas munkákkal találkozhatunk. Bár jelen kutatásba csak a tanulmányértékű írásokat emeltük be, nagyon sok olyan publikációt is találtunk, melyek a gyakorlat műhelyeit mutatják be, a populációval kapcsolatos eseményekről számolnak be.

Tervezzük a két szakdolgozati munka eredményeinek további publikálását is.

Irodalom
  • CSABA I. (2011): Gyógypedagógiai témájú tanulmányok megjelenése a pedagógiai folyóiratokban. Szakdolgozat, ELTE BGGYK, Budapest.
  • CSIZOVSZKYNÉ MODRICH Á. (2011): Gyógypedagógiai témájú tanulmányok megjelenése a pedagógiai folyóiratokban – A Gyógypedagógiai Szemle 1990 és 2009 között. Szakdolgozat, ELTE BGGYK, Budapest.
  • HATOS Gy. (2008): Az értelmi akadályozottsággal élõ emberek: nevelésük, életük. APC-Stúdió, Budapest.
  • NÉMETH A.–BÍRÓ Zs. (szerk.) (2010): A magyar neveléstudomány diszciplináris fejlõdése és kommunikációs gyakorlata a 20. század második felében. Neveléstudomány-történeti tanulmányok sorozat. Gondolat Kiadó, Budapest.
  • SCHÜTTLER Tamás (2005): Hídverés a neveléstudomány és a gyakorlat között. Iskolakultúra 2005/4. 11–15.
Internetes források





 

2012/3
Év: 2012
Szám: 3
Impresszum
Kommentek: 0

előző év 2012 következő év

2012/1
2012/1

2012/2
2012/2

2012/3
2012/3

2012/4
2012/4





Ha... Ha? (feb. 2-3.->)
Hülyítődoboz
2015. 02. 02 17:10
Hankiss professzor
Adalbert
2015. 01. 24 09:12
Jó gyakorlat Bemutató
felkarolo
2015. 01. 21 14:05
Ionangyal
Én, ellenem
2015. 01. 20 02:22
Budapest Kupa
Dami
2015. 01. 17 08:05