2012
2012/3

tartalom:

Módszertani ajánlások értelmileg akadályozott személyek katekézisében
Regényi Enikő Mária

A Katekézis Általános Direktóriuma (KÁD) szerint "Minden keresztény közösség azokra, akik […] fogyatékosságban szenvednek, vagy más hátrány sújtja õket, fõleg ha kiskorúak, úgy tekint, mint akiket az Úr megkülönböztetett szeretettel szeret. A fokozódó társadalmi és egyházi felelõsségérzet és a sajátosan erre szakosodott pedagógia tagadhatatlan fejlõdése azt eredményezi, hogy a család és más nevelõ intézmények e személyeknek, akiknek mint megkeresztelt embereknek joguk van hozzá – vagy ha kereszteletlenek, meghívásuk van az üdvösségre –, megfelelõ katekézist nyújtsanak." (KÁD 189. pont)

A katekéta ezért úgy veszi figyelembe a hitoktatásra vonatkozó irányelveket és tanterveket, hogy tekintettel van az akadályozott gyermekek speciális tanulási elõfeltételeire. A csoportban figyelembe veszi a különbözõ képességeket és támogatási lehetõségeket, számol a jelenlévõk különbözõ teljesítményével és tanulási sebességével. Emellett azonban lényeges, hogy tudatosan lehetõséget adjon a közösség megélésére. Ezért kell a tanároknak széles repertoárral rendelkezniük a témák egyéni és integratív megközelítési és feldolgozási módját illetõen. (Vö. SZAGUN 2002) Alapvetõen a hitoktatói szakdidaktika teljes repertoárja bevethetõ. Alapvetõ, hogy katekézis során többdimenziós, a szívvel, fejjel és kézzel való tanulás jelenjen meg, amely így kiszélesíti a "tanulók" tapasztalati horizontját. (SZAGUN 2002)

Jelen cikk a katekézis során alkalmazható módszerekbe nyújt bepillantást, melyeket hitoktatói gyakorlatom során magam is alkalmazok. A szakirodalmi utalásokat Pipicz Zsuzsanna szakdolgozata (2011, ELTE BGGYK) alapján hozom.

1. A mozdulatokkal és a tánccal, a legrégibb számunkra elérhetõ kifejezés- és kommunikációs móddal a hitoktatás során is megvalósulhat egy élményközpontú cselekvés (HIRSCH 2002). A tánccal ki lehet fejezni az örömöt és bánatot, a kétségbeesést és a reményt, az elnyomottságot és a megszabadítást. A tánc közben megmozdul a test és a lélek. (HIRSCH 2001) Különös jelentõsége van, ha bibliai szövegek, képek és szimbólumok fejezõdnek ki benne. Nonverbális módon az egész testünkkel kifejezhetünk dicsõítést és hálát, kérést vagy panaszt. Ez az Istenrõl való elbeszélés vagy Istennel való kommunikáció formája lehet. A Bibliában is számos példa található erre. (HIRSCH 2002) Az átgondolásnál, hogy milyen mozdulatok, milyen tánclépések jöhetnek szóba, figyelembe kell vennünk a különbözõ mozgáslehetõségeket, a cselekvés határait. A foglalkozások során jól alkalmazhatók a "Nézd a kezem" gesztusnyelv vallásos jelei is.

2. A közös zenélésnek, különösen a vallásos szövegek és a mai zene – melyek a fiatalokat megérintik – ötvözésének nagy jelentõsége van abban, hogy a fiatalok megtalálják a válaszokat az élet nagy kérdéseire. (GÜNTER 2002) Az ének ugyanakkor több funkciójú – különösen, ha a zsoltárokra gondolunk –: egyrészt hálaadás, dicséret, ima, másrészt tanítás. Ezt a kettõsséget kihasználva lehet jól beépíteni a foglalkozásokba. (REGÉNYI 2009)

3. A bibliodráma (többféle értelmezése is létezik a fogalomnak, e szövegben a Küppers-féle értelemben említem) egy különleges élmény-feldolgozási és kifejezésmód. A cél az, hogy eljátszanak egy szöveget vagy egy témát a csoportban. A szövegek lehetnek mesék, saját magunk által megfogalmazott vagy bibliai történetek, irodalmi alkotások, versek, novellák. A résztvevõk semmit nem gyakorolnak be, szabadon választanak szerepet, spontán játszanak. Az "elõadás" maguknak szól, nem a külsõ nézõ számára. (KÜPPERS 2001)

4. A különbözõ érzékszervek bevonásáról Taubert és Schmäch ír a teremtéstörténet tanítása kapcsán. Véleményük szerint annak, hogy a teremtésbõl valamit megtudjunk és megismerjünk, csak akkor van értelme, hogyha minden érzékszervvel megélhetjük. (TAUBERT–SCHMÄCH 2001). Az a tapasztalatuk, hogy a gyermekek egy téma középpontba állításával motiváltabban tanulnak és saját képességszintjüknek megfelelõen cselekvésközpontúan dolgoznak. Hanefeld és Focke a kenyér szimbólumát közelíti meg írásában hasonlóan. A kenyér szimbóluma szerintük alkalmas arra, hogy minden érzékszervvel felfedezzék, mivel megjelenítõje lehet mindennek, amire az embernek az élethez szüksége van, továbbá jele az egymással valamint az Istennel való közösségnek. (FOCKE 2001)

5. Külön érdemes kiemelni a Franz Kett nevével fémjelzett egységes pedagógiai módszert, amelyrõl õ maga így nyilatkozik: "Ez a valláspedagógiai módszer, mint gyakorlat, 1975-ben született meg Németországban. Egységes pedagógia, nemcsak egy módszer. Reformpedagógiának is nevezhetjük. Az egész ember nevelésére irányul,gyermeket egészként tekinti, teljes egészként szólítja meg õt: az értelmét, az érzelmeit és a képességeit, azaz a fejét, a szívét és a kezét. A beszéddel dolgozik, a nyelvvel, de a képalkotással is, és arra fekteti a hangsúlyt, hogy a sok élmény a testi érzékszerveket is bevonja a tanulás folyamatába." (KETT 2008, idézi NAGY 2009)
A missziós parancs (Mt 28,19) feldolgozása

Összegzésként elmondható, hogy hitoktatói munkánkat a teljes embert megszólító és cselekedtetõ módszerekkel tehetjük élményszerûvé, színessé, hatékonnyá, hiszen az értelmileg akadályozott emberek tanulási sajátosságainak ezek megfelelnek és elvont ismeretek átadására is alkalmasak.

Irodalom
  • A Katekézis Általános Direktóriuma (1998). Szent István Társulat, Budapest.
  • GÜNTHER, W. (2002): Musik. In GOTTFRIED, A.–KOLLMANN, R.–PITHAN, A. (Hrsg.): Handbuch integrative Religionspädagogik. Reflexionen und Impulse für Gesellschaft, Schule und Gemeinde. Gütersloher Verlagshaus, Gütersloh. 436–438.
  • HANEFELD, G.–FOCKE, C. (2001): Brot – Nahrung des Leibes und der Seele. In LEIMGRUBER, S.–PITHAN, A.–S PIECKERMANN, M. (Hrsg.): Der Mensch lebt nicht vom Brot allein. Comenius Institut, Münster. 119–137.
  • HIRSCH, E. (2001): Bewegung und Tanz – Nahrung für Leib und Seele. In LEIMGRUBER, S.–PITHAN, A.–S PIECKERMANN, M. (Hrsg.): Der Mensch lebt nicht vom Brot allein. Comenius Institut, Münster. 78–89.
  • HIRSCH, E. (2002): Bewegung und Tanz. In GOTTFRIED, A.–KOLLMANN, R.–PITHAN, A. (Hrsg.): Handbuch integrative Religionspädagogik. Reflexionen und Impulse für Gesellschaft, Schule und Gemeinde. Gütersloher Verlagshaus, Gütersloh. 432–435.
  • KÜPPERS, G. (2001): "Jeux Dramatiques" für Menchen mit und ohne Behinderung. In LEIMGRUBER, S. –P ITHAN, A.–SPIECKERMANN, M. (Hrsg.): Der Mensch lebt nicht vom Brot allein. Comenius Institut, Münster. 90–96.
  • NAGY ENIKŐ SR. KRISZTA (2009): A Kett-módszer eredete, alapelvei, tartalma és eljárásai. Keresztény Szó 2009/október. Elérhető: LINK (Letöltés: 2012. augusztus 19.)
  • PIPICZ ZS. (2011): Értelmi akadályozott emberek hitoktatásával foglalkozó német nyelvû szakirodalom áttekintése. (szakdolgozat) ELTE BGGYK, Budapest.
  • REGÉNYI E. (2009): "Énekeljetek az Úrnak, daloljatok neki szép öröméneket zengve!" In REGÉNYI E. (szerk.): "Ami másért tettél…" – Elõadások fogyatékos személyek hitéletérõl I. SzeSéTA – ELTE BGGYFK, Budapest.
  • SZAGUN, A.-K. (2002): Methoden im integrativen Religionsunterricht. In GOTTFRIED, A.–KOLLMANN, R.–P ITHAN, A. (Hrsg.): Handbuch integrative Religionspädagogik. Reflexionen und Impulse für Gesellschaft, Schule und Gemeinde. Gütersloher Verlagshaus, Gütersloh. 420–427.
  • TAUBERT, M.–SCHMÄH, B. (2001): Schöpfung mit allen Sinnen erleben. In LEIMGRUBER, S.–PITHAN, A. –S PIECKERMANN, M. (Hrsg.): Der Mensch lebt nicht vom Brot allein. Comenius Institut, Münster. 138–151.

2012/3
Év: 2012
Szám: 3
Impresszum
Kommentek: 0

előző év 2012 következő év

2012/1
2012/1

2012/2
2012/2

2012/3
2012/3

2012/4
2012/4





Ha... Ha? (feb. 2-3.->)
Hülyítődoboz
2015. 02. 02 17:10
Hankiss professzor
Adalbert
2015. 01. 24 09:12
Jó gyakorlat Bemutató
felkarolo
2015. 01. 21 14:05
Ionangyal
Én, ellenem
2015. 01. 20 02:22
Budapest Kupa
Dami
2015. 01. 17 08:05