2013
2013/2

tartalom:

Gyakornokként a lipcsei Autizmus Ambulancián
Urbán Péterné

A 2011/12-es tanévben lehetőségem volt egy németországi autizmus spektrumzavar fejlesztését végző intézmény munkáját megismerni, melyet érdemesnek tartok bemutatni. Az Autizmus Ambulancia számos német városban, az önkormányzat fenntartásában működő intézményhálózat. Az alábbiakban a lipcsei központot mutatom be. Az intézet egy három szintes épületben kapott helyet, amelynek alsó szintjén egy normál fejlődésű és fogyatékkal élő gyermekekkel foglalkozó óvoda működik két teremmel, irodával és egy sötét szobával, melyben az érzékszerveket ingerlő eszközökkel kötik le a gyerekek figyelmét, vagy nyugtatják meg őket. A második emeleten az intézményt fenntartó szervezet és a vezetőség irodái találhatók, valamint a tárgyalóterem, mely több továbbképzésnek és egyéb üléseknek is helyet biztosít, és itt található egy szociális fejlesztő szoba (Sozialtherapiesraum) is. A legfelső emeleten az itt dolgozók két irodája, egy kisebb tárgyalóterem – a félévente legalább egyszer sorra kerülő szülõi beszélgetések nyugodt körülményeinek biztosítására –, egy egyéni fejlesztő szoba, egy zeneterápiás szoba, egy konyha – elsősorban a sütő-főző csoportoknak –, valamint egy félszoba nagyságú helyiség, ahol a négy fal előtt plafonig érő polcok állnak, amelyeken a fejlesztési területekre bontott rendszer alapján a fejlesztő játékok kapnak helyet.

Az intézményben többségében autizmussal élõ emberekkel foglalkoznak az óvodás korcsoporttól kezdve a felnõtt korosztályig, a diagnózisban meghatározott fejlesztési területekkel és terápiákkal végzik hozzáértő szakemberek a munkájukat. Így a korai képességfejlesztés, az iskolai munkára előkészítő képesség- és készségfejlesztés, az egyéni fejlesztés, a szociális készség fejlesztése (ennek több fajtája is van: zeneterápiás csoport, sütő csoport és művészetterápiás csoport), a zeneterápia, valamint a testvérterápia közül választják ki a fejlesztésben részesülő gyermek/serdülő számára a leghatékonyabbnak ígérkező módszert. Ezek közül talán a tapasztalataim szerint meglehetősen hasznos testvérterápia (Geschwisterterapie) módszere a legkevésbé ismert/meghonosodott terápiás lehetőség hazánkban. E terápia során nem a sérült személlyel, hanem annak testvérével foglalkoznak a szociálpedagógusok, általában heti 45 perces keretben. Kezdetben a terápián részt vevő korához alkalmazkodó módszerekkel, feladatokkal, játékokkal hozzák közel az autizmust mint a személyt és a személyes kapcsolatokat érintő zavart. Ezután kezdődhet a személyre szabottabb terápia, melynek keretében a szociálpedagógus a gyermek kérdéseire válaszol, segít a testvérével kialakuló problémák, konfliktusok szakszerű megoldásában (pl. szóljon-e vacsora közben a zene, ha az autista tinédzser lányt zavarja, öccse viszont úgy szeretne enni, vagy használhatjuk-e egy Asperger-szindrómás lány jelenlétében a "halott béka" kifejezést egy plüss békára, ami nem is lehet halott).

A testvérterápián kívül két olyan fejlesztési terület van, melyen nem, illetve nem csak autizmus spektrum zavaros gyermekekkel foglalkoznak a szakemberek. Ennek egyike a zeneterápia, ahol több óvodás csoport ismerkedhet meg német dalokkal, hangszerekkel, játékokkal, és a nagycsaládos, de nevelési nehézségekkel küzdő szülők részesülhetnek a gyermekeikkel együtt egy közös élményben, mely során a szülők olyan nevelési módszereket ismerhetnek fel, melyről nem gondolták volna, hogy a nevelés során fontos szerepe lehet, ezen kívül ők maguk is feloldódhatnak a zenék és játékok közben. A másik ága pedig az "iskolaundorral", vagy a tanulási stratégia kialakításának nehézségeivel küzdő tanulók számára kidolgozott módszer. Ezek többnyire rövidebb ideig tartó (kb. 3 tanév során heti 45 perc), de annál hasznosabb foglalkozások, melyek hosszú távon megtérülnek. A szakemberek segítenek olyan tanulási stratégiákat kialakítani, melyek hatékonyabbá – és ezáltal kevésbé frusztrálóbbá – teszik a tanulást. Ez oly módon segít a tanulási idõ beosztásának kialakításában, hogy a befektetett energia megtérülése az érintett számára is érzékelhető legyen, és emellett a szabadidős tevékenységekről se kelljen lemondani.

Az Ambulancián ellátott, de nem autista gyermekekkel való foglalkozás során vált világossá, hogy az autizmus specifikus módszerek használata az általános pedagógiai munkában is éppoly hatékony lehet, mint az autizmus spektrumzavar esetében. A testvérterápián, a zeneterápián és a tanulási stratégia kialakításakor is megjelennek az óra struktúráját vizuálisan szemléltető eszközei. Többek között PECS-képekkel jelzik a fejlesztésben/terápián részt vevő gyermekeknek, hogy milyen feladatok milyen sorrendben következnek, gyakran használnak "érzelemköröket" a nagyobb gyerekeknél, de a vizuális támogatás mindenütt megjelenik a fejlesztés során. Az autizmus specifikus fejlesztéseken a vizuális támogatáson kívül a TEACCH és az ABA metodikája kiemelt fontosságú. (E két módszer mellett megjelenik a Makaton, és a fejlesztési terv elkészítéséhez alkalmazzák a PEP-R tesztet is.) Ezt igazolja az a tény is, hogy rengeteg továbbképzést szerveznek mind helyben, mind az ország más területein, melyek e két módszer elméleti és gyakorlati lehetőségeit mutatják be. A továbbképzésekre mindig igen magas a jelentkezők száma, de ez nem csak a lipcsei Ambulancia dolgozóiról mondható el. Ezen kívül minden hétfő délután 150 perces ülést (Teamsitzung) tartanak, ahol például felhívják a figyelmet az imént említett továbbképzési időpontokra, számos hasznos és fontos információt osztanak meg egymással, kisebb csoportokban egy-egy problémás helyzetre próbálnak meg közösen megoldást találni vagy tanácsot adni egymásnak, valamint saját kezűleg készített vagy újonnan vett játékokat mutatnak be.

A csapatot három vezető beosztású gyógypedagógus, egy művészetterapeuta, egy pszichológus, két zeneterapeuta, nyolc szociálpedagógus és tíz gyógypedagógus alkotja. A dolgozók munkája nem csak az üléseken való teljesítményükben, hanem a hétköznapi tevékenységeikben is tiszteletre méltó. Azokkal a gyermekekkel, akiknek a szülei úgy döntenek, nem az Ambulancia épületében, hanem az óvodájukban/iskolájukban, vagy az otthonukban végzik a fejlesztést. Részletes értékelést írnak az órai teljesítményről, kiemelve azokat a részterületeket, melyek még fejlesztésre szorulnak. Érdekesnek találom azonban, hogy nem írnak előre minden egyes órára lebontott fejlesztési tervet, hanem a fejlesztés után megírt beszámoló alapján választják ki közvetlenül a következő fejlesztés előtt az aznapi játékokat. Több szakmai önértékelő lapot töltenek ki, mely reális képet ad a fejlesztési technika hatékonyságáról. Külsős szemmel azonban a gyermekeknek a terápiás/fejlesztési helyzetekben tanúsított viselkedése is jól mutatta a dolgozók munkájának hatékonyságát. Minden egyes új fejlesztés előtt lehetőséget kapnak a gyakornokok a diagnoszta által készített fejlettségi szintet felmérő és elemző dokumentumok megtekintésére, valamint a fejlesztésre való utazás közben az Autizmus Ambulancia dolgozója a gyermekkel kapcsolatos legfontosabb információkat tudatja. Ez és a gyermekkel való első találkozás tanúsítja igazán a fejlődésben elért eredményeket. A következetes, rendszerezett, a gyermek igényeihez alkalmazkodó fejlesztés és a szakmailag alaposan átgondolt fejlesztési terv hatása megmutatkozik a fejlesztésben részesülők fegyelmezett "rutinjában" is. Gyakorlottan használják a napirendjüket, a fejlesztőjük megérkezésekor célirányosan mennek a fejlesztőszobába, gyakran kíváncsian belekukkantanak a feladatokat tartalmazó dobozba, gyakorlottan a TEACCH módszere szerint balról jobbra, fentről lefelé haladnak a feladatok elvégzésével, és ha szükséges, segítséget kérnek PECS ábrával.

A gyermekek mellett a gyakornokok is kiemelt figyelemben részesülnek. Minden gyakornok mellé választanak egy mentort, aki a gyakornoki idő alatt segít az elméleti anyag feldolgozásában, a szakirodalom megismertetésében, kérdésekre válaszol, számon tartja a gyakornoka időbeosztását, esetleges betegség miatti hiányzásait a munkatársaival tudatja. A gyakornok választása szerint heti, kétheti vagy havi rendszerességgel tartanak ülést a mentorral, ezenkívül a gyakornokok csapatát koordináló munkatárs a gyakornoki idõ kezdetén egy "betanítás" keretében ismerteti a gyakornokokra vonatkozó szabályokat, feladatokat, illetve havi rendszerességgel sor kerül egy konzultációra, ahol egy gyermek megfigyeléséből származó fejlettségi szintről szóló beszámolót tartanak a gyakornokok egy fejlődési részterületekre osztott táblázat alapján. A gyakornoki hétköznapok sokoldalúak. Minden nap van egy ügyeletes, aki a telefonügyeket intézi, egész nap elérhető az Ambulancia területén. A gyakornokok heti 10-15 óra fejlesztésen vesznek részt, mely lehet hospitálás, segítés, részleges vagy teljes fejlesztés a szakember felügyelete mellett, melyet kiértékelés követ, vagy ha úgy adódik, helyettesítés, a fejlesztőeszközök rendszerezése, restaurálása, új eszközök készítése, és az ott dolgozók munkájának segítése: fénymásolás, plakátok kiragasztása, fejlesztő eszközök összekészítése/elpakolása stb. A hónap utolsó csütörtök délutánja pedig egy "élménydélután", melynek keretében a gyakornokok felnőtt autizmussal élõ emberek számára készülnek programmal. Ez évszaktól és időjárástól függően például lehet bowlingozás, barkácsolás, evezés vagy egy séta a parkban. A gyakornoki félév egy kiértékeléssel zárul, melyben a mentorral végignézik, sikerült-e a kezdetekkor meghatározott célokat elérni: mely témakör(ök)et, mely szakirodalmi könyveket sikerült feldolgozni, milyen véleményt alakított ki a gyakornok a helyről, munkatársakról. Végül pedig a munkatársak véleménye alapján értékelik a gyakornok munkáját.

Mint az a fentiekből sejthető, igen precíz és hatékony munka folyik a lipcsei Autizmus Ambulancián. Fontosnak tartom azonban azt a tényt is, hogy a munka minősége, a precizitás, a hatékonyság, a csapatszellem, a figyelmesség, a pontosság, a kedvesség, a gyerekek és a gyakornokok iránti segítőkészség, a szakértelem, a fejlődésre való igény mellett, nem csekély szerepet játszik a fejlesztésekre és a dolgozók kényelmére fordítható pénzösszeg nagysága sem. A fejlesztő játékok sokasága és minősége, a kézzel készített eszközök feltűnést és érdeklődést felkeltő külleme, a fehér és színes lapokat, színes nyomtatópatront, lamináló fóliát és egyéb eszközkészítő alapanyagokat az igényeknek megfelelően rendelkezésre álló készlet, az intézmény széleskörű – és a folyamatosan frissülõ – szakirodalmi könyvtára, valamint a dolgozók munkaügyi útjait megkönnyítő nyolc szolgálati autó és tizenhárom tömegközlekedési bérlet is hozzásegíti az Ambulancia ellátókörébe tartozó gyermekek színvonalas fejlesztéséhez szükséges feltételekhez. Bízom benne, hogy a félév alatt szerzett tapasztalatokat és tudást a gyakorlati munkám során is kamatoztathatom, az újonnan megismert fejlesztőjátékokkal munkatársaim fejlesztő eszközeinek tárát bővíthetem, amivel a szakma fejődéséhez hozzájárulhatok.

2013/2
Év: 2013
Szám: 2
Impresszum
Kommentek: 0

előző év 2013 következő év

2013/1
2013/1

2013/2
2013/2

2013/3
2013/3

2013/4
2013/4

Emlékkötet Gordosné dr. Szabó Anna tiszteletére
Emlékkötet Gordosné dr. Szabó Anna tiszteletére





Ha... Ha? (feb. 2-3.->)
Hülyítődoboz
2015. 02. 02 17:10
Hankiss professzor
Adalbert
2015. 01. 24 09:12
Jó gyakorlat Bemutató
felkarolo
2015. 01. 21 14:05
Ionangyal
Én, ellenem
2015. 01. 20 02:22
Budapest Kupa
Dami
2015. 01. 17 08:05