2007
2007/4

tartalom:

Értelmi Fogyatékosság-ügyi Szakosztály - Tanulásban akadályozottak pedagógiája szakcsoport
dr. Szabó Ákosné
Nyírbátor, 2007. június 22.

A Tanulásban akadályozottak pedagógiája szakcsoport elõadásai 2007-ben is a MAGYE konferencia szlogenjéhez csatlakoztak: a gyógypedagógia felelõsségét elemezték - több dimenzióban. Hogyan szolgálhatja a gyógypedagógiai többletszolgáltatásra szoruló/jogosult gyermekek szakszerű ellátását a szervezeteiben megújult ellátórendszer? Milyen kutatások folynak az iskolai integráció hatásainak megismerése, felmérése céljából? Milyen oktatási- nevelési szükségletei vannak az egészségkárosodott gyermekeknek, amelyekre pedagógiai és gyógypedagógiai tevékenységekkel kell a közoktatásnak válaszolnia? Szakmánk felelõssége a módszertani gazdagodás, megújulás. A változtatás pozitív hatásait nem csak a gyermekek mosolyával, jó közérzetével és a szülõk elégedettségével nyugtázhatjuk, hanem vizsgálni, mérni is szükséges. Milyen kutatási eredmények születtek a "szabad tanulás" tanulásszervezési mód hatékonyságának vizsgálata során? Hogyan fejlõdik az eljárás a gyakorlatban? Más országok gyógypedagógusai a szakterületen milyen szemléleti és gyakorlati tendenciákról számolnak be? Hat elõadás számos érdeklõdõ kolléga részvételével.

A kaposvári Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Diákotthon 2003-ban Módszertani Központtal bõvült. Dr. Benczéné Csorba Margit igazgató asszony elõadása a komplex intézmény szerepét mutatta be a kistérségi szakszolgálati ellátásban. A Központ utazó-szakemberhálózatot működtet, pedagógiai szakszolgáltatást és pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújt. Az utazó-szakemberhálózat a város és a kistérség többségi óvodáit és általános iskoláit irányítja, segíti az integrációs feladatok ellátását. A kistérségi szakszolgáltatás 16 település 16 iskolájában történik.

Szekeres Ágota
fõiskolai adjunktus (ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Fõiskolai Kar) az Enyhén értelmi fogyatékos gyermekek szociális integrációja – egy tervezett kutatás kérdései c. elõadásában a 2006 õszén kezdõdõ doktori kutatása fõbb kérdéseit mutatta be. Érintette az integrációval kapcsolatos alapfogalmakat, és az alapfogalmak értelmezésének nehézségeit, problémáit. Definiálta a vizsgálatban résztvevõ gyermekcsoportot, majd a 70-es évektõl kiindulva elemezte a témában született hazai és nemzetközi vizsgálatok körülményeit és eredményeit, elsõsorban az utolsó három év kiemelkedõ kutatásait. Felvázolta országos méretû pedagógiai/pszichológiai kutatása célját: a 4-6. osztályos, enyhén értelmi fogyatékos gyermekek integrált ellátása körülményeinek pedagógiai szempontú feltárása, valamint a tanulók beilleszkedésének, érzelmi-, szociális- és teljesítménymotivációjának vizsgálata.

Vargáné Molnár Márta tanársegéd (ELTE Bárczi Gusztáv Gyógy- pedagógiai Fõiskolai Kar) és Sinkó Edina gyógypedagógus (ELTE Bárczi Gusztáv Gyakorló Általános Iskola és Gyógypedagógiai Módszertani Központ) A gyermekkori krónikus betegségek hatása a tanulási képességre és a pszichoszociális fejlõdésre címmel tartottak elõadást. A krónikus betegségek közül a központi idegrendszer fejlõdését is befolyásoló epilepszia és a veseelégtelenség egyes gyógypedagógiai dimenzióinak vizsgálati eredményeit mutatták be. Az epilepsziával kapcsolatos attitűdöknek igen fontos szerepük van a betegek (gyermekek) és családjaik társadalmi integrációjában. A szerzõk vizsgálati tapasztalatai alapján a segítõ szakmák területén a hazai eredmények nem bizonyulnak meggyõzõnek. Noha a krónikus veseelégtelenség esetén a kognitív képességek különbözõ mértékû elmaradást mutatnak, a komplex (kiemelten edukációs) rehabilitáció hazánkban még várat magára.

Virányi Anita
tanársegéd (ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Fõiskolai Kar) A szabad tanulás hatása a tanulási képesség változására című elõadását azzal a megállapítással indította, hogy a tanulásban akadályozott tanulók iskolai oktatásában számos nehézség tapasztalható. Az eddig alkalmazott tanulásszervezési formák nem tudnak igazodni a növekvõ diverzitáshoz, az alkalmazott keretek nem teszik lehetõvé a tanulók képességeinek szükséges mértékben individualizált fejlesztését.

A szabad tanulás mint az individuális oktatási-nevelési szükségletekhez igazodó tanulásszervezési eljárás, nyitott oktatási forma, nagyobb hatással lehet a tanulók egyéni képességeinek kibontakozására, a fejlõdés lehetséges maximumának elérésére. Az eljárás széleskörû terjesztését megelõzõen azonban fontos a képességekre, különösen a tanulási képességre gyakorolt hatásának objektív megismerése.

Kontrollcsoportos vizsgálata ezért a szabad tanulás eredményességének feltárására irányult, a tanulási képesség változásának megismerésének eszközével, a Hiskey-Nebraska Tanulási Képességet Vizsgáló Teszt eredményeinek kvantitatív szempontú, matematikai statisztikai (SPSS program) elemzésével. Akutatás hipotézise szerint a tanulási képesség nagyobb mértékben fejlõdött a szabad tanulást alkalmazó tanulók csoportjai esetében. A két összetartozó minta eredményeinek összehasonlítása (egymintás t-próba és Wilcoxon próba), valamint a két független minta eredményeinek összevetése (kétmintás t-próba és Mann-Whitney próba) során az adott mintára érvényesen bebizonyosodott, hogy a szabad tanulást alkalmazó csoportoknál a fejlõdés a tanulási képességet alkotó képességterületek szélesebb körében volt tapasztalható. A vizsgálat tapasztalatai alapján az elõadó megállapította, hogy a "szabad tanulás" tanulásszervezési eljárás individuális szükségletekhez igazodó elemei, sajátosságai jobban segítik a tanulásban akadályozott tanulók számára képességeik kibontakozását, fejlõdési maximumaik elérését a tanulási képesség tekintetében, mint a hagyományos, zárt oktatási forma alkalmazásának esetében.

Jó egy évtizede alkalmazza sikeresen a "szabad tanulást" Hornyákné Király Judit gyógypedagógiai tanár (Éltes Mátyás Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Gyermekotthon, Kollégium és Pedagógiai Szakszolgálat, Nyírbátor). Gyakorlatvezetõi munkája keretében számos fõiskolai hallgatóval kedveltette meg – lelkesedésének, tehetségének, kreativitásának, eredményeként, bemutatva gazdag eszköztárát is – ezt a tanulásszervezési módot. Elõadásában – Szabad tanulás a nyírbátori "Éltesben" – az elméleti alapvetés bemutatásával osztotta meg a hallgatósággal a tanulók körében szerzett tapasztalatokat, eredményeket.

A szakosztályi ülés vendégeként Galina Kocsubej igazgató asszony, a moszkvai 804-es számú Speciális (korrekciós) Általános Iskola vezetõje Fejlesztõ tevékenységek a korrekciós iskolában címmel tartott elõadást. 2006-ban a LEGO módszer ismertetésének keretében a szakosztály törzshallgatósága már tájékozódott arról, hogy az orosz gyógypedagógiai iskolák jó eszközparkkal rendelkeznek. A videofilmmel kísért elõadás bemutatta mindazokat a tevékenységeket a tanórai munka, a napközi, a szakkörök, a kifejezetten bemutatásra, kiállításra, színpadra "dolgozó" kulturális foglalkozások és a tanulók (egyéb) szabadidõs foglalatosságai keretében, amelyeket a korrekciós szempontú nevelés érdekében folyamatosan biztosítanak, illetve felkínálnak a gyermekeknek, fiataloknak. Ezek a fejlesztõ tevékenységek a speciális iskolákban, osztályokban az enyhén értelmi fogyatékos tanulók társadalmi integrációját kívánják szolgálni.

2007/4
Év: 2007
Szám: 4
Impresszum
Kommentek: 0

előző év 2007 következő év

2007/1
2007/1

2007/2
2007/2

2007/3
2007/3

2007/4
2007/4





Ha... Ha? (feb. 2-3.->)
Hülyítődoboz
2015. 02. 02 17:10
Hankiss professzor
Adalbert
2015. 01. 24 09:12
Jó gyakorlat Bemutató
felkarolo
2015. 01. 21 14:05
Ionangyal
Én, ellenem
2015. 01. 20 02:22
Budapest Kupa
Dami
2015. 01. 17 08:05