Intellektuális képességzavar és pszichés fejlődés
szerző: Lányiné Engelmayer Ágnes, Medicina, 2009. 374 oldal, 4.300 Ft.


Lányiné Engelmayer Ágnes: Intellektuális képességzavar és pszichés fejlődésAz intellektuális képességzavarral élő emberek az emberi létezés egy lehetséges változatát képviselik. Fejlődésre, tanulásra, társadalmi integrációra minden életkorban képesek, ehhez társadalmi segítséget igényelnek az esélyegyenlőség biztosítása érdekében. Az állapot hátterében lévő okok felderítése segíti speciális szükségleteik kielégítését a gyógypedagógiai oktatás, fejlesztés, pedagógiai kísérés, a pszichológiai segítő beavatkozások és a különböző terápiás eljárások tervezésekor.
2009. 11. 16. 08:24

Az intellektuális képességzavar az értelmi fogyatékosság fogalmat felváltó, új megjelölés. Azokra a személyekre alkalmazható, akik az intellektuális-kognitív működések, valamint a kortárs csoportokhoz viszonyított adaptív magatartás jelentős akadályozottságával jellemezhetőek. E képességzavar különböző súlyosságú megnyilvánulása nem befolyásolja a közös emberi szükségletek birtoklását, és nem kérdőjelezi meg az érintettek személystátuszát. Az intellektuális képességzavarral élő emberek az emberi létezés egy lehetséges változatát képviselik. Fejlődésre, tanulásra, társadalmi integrációra minden életkorban képesek, ehhez társadalmi segítséget igényelnek az esélyegyenlőség biztosítása érdekében. Az állapot hátterében lévő okok felderítése segíti speciális szükségleteik kielégítését a gyógypedagógiai oktatás, fejlesztés, pedagógiai kísérés, a pszichológiai segítő beavatkozások és a különböző terápiás eljárások tervezésekor. Állapotuk megismerése nem csupán akadályozottságaik számbavételét, hanem erősségeik felderítését is jelenti az egyén és környezete interakciójának kontextusában.
 

Tartalom

Előszó
Az intellektuális képességzavar/értelmi fogyatékosság értelmezése. Régi nézetek új megközelítésben, új nézetek a régiekre reflektálva

A korszellem humán tudományokban tükröződő hatása az intellektuális képességzavart mutató/értelmi fogyatékos emberek létproblémáira, élethelyzetére
  • Az "értéktelen élet" felfogás hatása
  • A szociológiai megközelítések térhódítása a 20. század közepétől
  • A jogok és az emberi méltóság érvényesülésének korszaka
  • A pszichológia tudományának szerepvállalása az átalakulási folyamatban
  • A klasszikus irányzatok hozzájárulása az intellektuális képességzavart mutató/értelmi fogyatékos személyek megismeréséhez
Az értelmi fogyatékos emberekre vonatkozó tudás és emberszemlélet a 19. században és a 20. század első felében
  • Bevezetés
  • Az értelmi fogyatékosság fogalom definíciós kísérletei, fogyatékosságügyi nyelvújítás
  • Az eugenikai szemlélet térhódítása, az értelmi fogyatékosok veszélyeztetése; a társadalom védelme a fogyatékos embertől
  • A századforduló
  • A 20. század első évtizedeinek definíciói, az orvosi betegségmodell mint magyarázó elv
  • Európai helyzetkép
  • Közös vonások a 20. század első felének definícióiban
  • A 20. század eleji definíciók hatása a későbbi magyar fogalomhasználatra
  • A képezhetőség-képezhetetlenség fogalma a klasszikus definíciókban a 20. század első felében
  • Összegzés
     
Pszichometriai megközelítés és intellektuális képességzavar/értelmi fogyatékosság
  • A mérés igénye az emberi tulajdonságok és az értelmi fogyatékos személyek megismerésében
  • Intelligenciaelméletek mint a tesztek háttértényezői
  • A Binet-Simon gyermek-intelligenciateszt az értelmi fogyatékosság felismerése és az iskolai szelekció szolgálatában
  • A pszichometria tudománnyá alakulása, az IQ és alkalmazásának hatása az intellektuális képességzavar/értelmi fogyatékosság minősítésére. A Wechsler-teszt
  • Az adaptív magatartás zavarának, a társadalom segítségére való ráutaltság mértékének pszichometriai megközelítése
  • Az intellektuális képességzavart mutató/értelmi fogyatékos személyek vizsgálatában a pszichometriai megítélésre vonatkozó bírálatok fő érvei

Változások a szakmai megközelítésekben a 20. század második felében
  • A biológiai, illetve környezeti paradigma kezelése az értelmi fogyatékosság magyarázatában, új értelmezések
  • Kétcsoportos felosztások, a biológiai-környezeti hatások szétválasztásának kísérlete
  • Kevert diagnózisú, mentálisan retardált személyek mintáival és meghatározott kóreredeti csoportokkal szerzett pszichológiai tapasztalatok
  • A merev szétválasztás ellenérvei
  • A súlyosság és az organikus-nem organikus kóreredet összefüggése
  • Az öröklés és a környezet hatásainak szétválaszthatatlansága
  • A hátrányos helyzetből fakadó elmaradás és iskolai sikertelenség nem jelent képességgyengeséget

Egységesítő törekvések a tudományos terminológiában az érintett személyek megnevezésére a 20. század második felétől
  • Az Intellektuális és fejlődési képességzavarok amerikai egyesületének terminológiai és klasszifikációs rendszerei
  • Névváltozások
  • Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) állásfoglalásai terminológiai kérdésekben

Az intellektuális képességzavar/értelmi fogyatékosság gyakorisága és ezen adatok különböző célú felhasználása
  • Bevezetés
  • Néhány, gyakoriságra vonatkozó fontos alapfogalom
  • Hazai statisztikák, nyilvántartási rendszerek
  • A becslések szerepe az incidencia- és a prevalenciaértékek meghatározásában
  • Az eltérő gyakorisági értékek értelmezése
  • A szociológiai gondolkodás térhódítása és befolyása a minősítési gyakorlatra
  • Epidemiológiai felmérések a prevalenciaértékek feltárására
  • Új kutatási területek az epidemiológiai vizsgálatokban
  • Várható változások az értelmi fogyatékosság/intellektuális képességzavar incidenciájának és prevalenciájának mutatóiban
     
Jelentős állomások az intellektuális képességzavart mutató személy és családja életútján – Fejlődéslélektani megközelítés

A korai életszakasz és a korai intervenció
  • Szembesülés a diagnózissal
  • A probléma közlése az anyával/szülőkkel
  • Az első megmondási stratégiák gyakori bizonytalanságai, hibái
  • Gyászreakciók
  • Következtetés a szülői elmondásokból a traumára
  • A korai életkorban nyújtott segítő beavatkozások kialakulásának háttértényezői
  • Az első generációs korai fejlesztési programok jellegzetességei
  • Változások a korai fejlesztési programok filozófiájában
  • A meginduló korai ellátást biztosító szolgáltatások kezdeti nehézségei és eredményei hazánkban
  • A szülő-szakember kapcsolatfelvétel a korai fejlesztésben
  • A szülők fő gondjai a kezdeti években
  • Csecsemőkonzultáció és fejlődéslélektani irányultságú tanácsadás
  • A korai fejlődésben a következő képesség/készségterületeken mutatkozik fejlődési meglassúbbodás, eltérő fejlődés
  • A meginduló fejlődés apró jelei
  • Fejlettségi szintek hároméves korban és az óvodáskorban
  • A nappali ellátást biztosító elhelyezési lehetőségek fiatal életkorban
  • Tartós bentlakást biztosító elhelyezési lehetőségek fiatal életkorban
  • Összefoglalás

Az iskolás évek
  • A beiskolázás mint problémahelyzet; jelentősége a gyermek életében
  • A szociális érés és a tanulás sajátosságai az intellektuális képességzavart mutató gyermekeknél
  • Magatartási jellegzetességek és problémák iskoláskorban

A serdülőkor és az ifjúkor az intellektuális képességzavart mutató / értelmi fogyatékos személyek életében
  • Az értelmi fogyatékos személyek szexualitásával kapcsolatos kérdések háttérbe szorulása a közgondolkodásban
  • Pszichoszexuális fejlődés gyermekkorban
  • Pszichológiai változások serdülőkorban
  • A szexualitás
  • Fontos alapelvek az intellektuális képességzavarral élő/értelmi fogyatékos emberek szexualitásának értelmezéséhez

A felnőtt szerepek kifejlődésének és gyakorlásának feltételei intellektuális képességzavart mutató/értelmi fogyatékos személyek életében
  • Az intellektuális képességzavart mutató/értelmi fogyatékos felnőttek életét befolyásoló tényezők
  • Az életminőség
  • Tényfeltárások az értelmi fogyatékos személyek bentlakásos intézeteinek embertelen körülményeiről
  • A normalizációs elv tartalma, a gyakorlati megvalósítás kiindulópontjai
  • Európai deinstitucionalizációs programok
  • Tényfeltárások Magyarországon a 90-es évek közepétől az értelmi fogyatékos személyeket (is) ellátó pszichiátriai és szociális intézményekben
  • Az intézetekben ellátott felnőtt értelmi fogyatékos személyek állapotának felülvizsgálata
  • A kiscsoportos lakóotthonok kialakulása hazánkban, és a benne élők életminőségére, pszichés fejlődésére, szociális tanulására gyakorolt hatásuk
  • Az életminőség-vizsgálatok tapasztalatai
  • Egyéni gondozási, fejlesztési tervek készítésének pszichológiai aspektusai
  • Pályaválasztás, foglalkoztatás, munkavégzés
  • Az időskorú személy élethelyzete, a segítés területei

A kóreredet szerepe az állapot pszichológiai jellegzetességeinek megismerésében és a specifikus megsegítésben
Down-szindróma kognitív és pszichoszociális megközelítésben
  • Bevezetés
  • Előzmények, legjelentősebb változások
  • Intelligenciateljesítmények és egyéb személyiségjellemzők Down-szindrómás személyeknél
  • Korai fejlődés és tanulás
  • Érzelmi élet, szociális kapcsolatok
  • Elmaradás vagy eltérő, patológiás fejlődés
  • Az értelmi fogyatékosok fejlődését szolgáló magyar Down Alapítvány szerepe az érintettek és családjaik segítésében
  • Összefoglalás
Williams-szindróma pszicholingvisztikai megközelítésben
  • Bevezetés
  • Előzmények
  • Mozgásfejlődés és a vizuomotoros-téri funkciók
  • Szociabilitás, személyiségjellemzők
  • Kognitív és nyelvi fejlődés
  • Iskolázás
  • A fejlesztés kiemelt területei
  • A Magyar Williams-szindróma Társaság szerepe az érintettek és családjaik segítésében
Képek jegyzéke
Irodalomjegyzék
Tárgymutató





Ha... Ha? (feb. 2-3.->)
Hülyítődoboz
2015. 02. 02 17:10
Hankiss professzor
Adalbert
2015. 01. 24 09:12
Jó gyakorlat Bemutató
felkarolo
2015. 01. 21 14:05
Ionangyal
Én, ellenem
2015. 01. 20 02:22
Budapest Kupa
Dami
2015. 01. 17 08:05