Beszéd – Kutatás – Alkalmazás: négy hasznos könyv a beszédről és a hangképzésről



Az ELTE Eötvös Kiadó gondozásában négy hasznos és a gyógypedagógia szempontjából is fontos könyv jelent meg a Beszéd – Kutatás – Alkalmazás sorozat keretén belül, melyek a beszéd még pontosabb megismeréséhez járulnak hozzá. Mind a négy könyv első fejezeteiben a későbbiekben használt fogalmak tisztázása történik, valamint elméleti alapvetésekről, illetve a témához kapcsolódó hazai és nemzetközi kutatások eredményeiről olvashatunk. Damásdi Nóra recenziója a sorozatról és az egyes kötetekről.
2015. 04. 17. 09:30

A téma iránt érdeklődő "laikusok" alapozó ismeretekhez juthatnak, valamint a szakemberek összegezve áttekinthetik a releváns elméleti megközelítéseket és szakirodalmakat. Ezek után a szerzők saját, általában többéves kutatási sorozatának eredményei és az azok alapján levonható következtetések állnak. Többnyire ezekben objektív (pl.: akusztikai elemzések) és szubjektív (pl.: kérdőív) módszerek ötvöződnek, illetve egészítik ki egymást.

Az itt bemutatott könyvek mindegyike elérhető digitális formában, az ELTE Reader felületén, amely a kiadó elmúlt években indított, bárki számára elérhető online gyűjtőhelye digitális folyóiratok, könyvek, újságok és jegyzetek ingyenes letöltéséhez.

1. Markó Alexandra: Az irreguláris zönge funkciói a magyar beszédben

A sorozat első részében Markó Alexandra az irreguláris zönge (glottalizáció) magyar beszédben betöltött szerepéről ír. A téma gyógypedagógiai vonatkozása differenciáldiagnosztikai szempontok mentén is megvalósul. Hiszen a hangszalagok kváziperiodikus rezgésének megváltozása, irreguláris zönge figyelhető meg hangképzési zavarok esetében is. A könyv azonban felhívja rá a figyelmet, hogy a glottalizáció a tipikus, normál hangképzésű beszélőknél is megfigyelhető jelenség, melytől hangképzésük mégsem válik problematikussá. A kötetben igyekszik a szerző a két előfordulás – tipikus és atipikus hangképzésben történő megjelenés – közötti különbség megragadására, melyet a vizsgálatok a változtathatóság és a glottalizáció egybefüggő kiterjedését illetően igazolnak leginkább.

Az irreguláris zönge elhelyezkedésétől függően különböző funkciókat tölthet be a beszédben, a könyv pedig ezeket a szerepeket igyekszik részletesen vizsgálni. Ahogyan a korábbi kutatások is bizonyították beszélhetünk pl.: fonológiai szerepről, de lehet az érzelem- és attitűdkifejezés eszköze vagy akár a szegmentumok elválasztásának jelzője is. Az eredményekből jól látszik, hogy nagy egyéni különbségek figyelhetőek meg a beszélők között, és ezek a leginkább meghatározóak a glottalizáció gyakoriságát illetően. Azonban a szerző törekszik tendenciák felvázolására, így vizsgálja az irreguláris zöngét a nem, az élekor és beszéd módjának (spontán beszéd, felolvasás) függvényében.

A könyv megerősíti azt a nézetet, miszerint a hangképzési zavart nem lehet csupán a rekedt színezet alapján diagnosztizálni, hiszen rövidebb megjelenési formái lehetnek a normál hangképzés részei is.

Ingyenesen olvasható és letölthető az ELTE Reader online könyvtárból.


2. Bóna Judit: A spontán beszéd sajátosságai az időskorban

Ezen kötet, időskori beszédre irányuló témaválasztása a 21. században egyre aktuálisabbá válik, hiszen a fejlett társadalmak öregedési tendenciái miatt nő az időskorban jelentkező problémák ellátásának fontossága. Már korábban bizonyosságot nyertek olyan fiziológiai változások (pl.: hallás, izomműködés, idegrendszer morfológiai struktúrájának megváltozása), amelyek a beszédjellemzők megváltozásának hátterében húzódhatnak meg.

A könyv először két kérdőíves felmérést ismertet a fiatalok és az idősek beszédének megítélése kapcsán. Az eredmények szerint mindkét életkori csoport hasonló véleménnyel van a saját és a másik csoport beszédét illetően, ugyanazokat a jellemzőket tartották gyakorinak az idősebb (pl.: szótalálási nehézségek) és a fiatalabb személyek (pl.: trágár és szleng kifejezések gyakoribb használata) beszéde kapcsán.

A további fejezetekben Bóna Judit ismerteti vizsgálatát, amelyben spontán narratíva és tartalomösszegzés során igyekezett tisztább képet kapni az idősek beszédének sajátosságairól. A kutatás szerint az idősek különböznek a felnőtt beszélőktől a beszédük tempójában, beszédszakaszaik hosszában és a szünetek előfordulási gyakoriságában. A megakadásjelenségek összességét tekintve csak a percenkénti előfordulás alapján volt szignifikáns különbség bizonyítható, de a megakadásjelenségek típusait illetően (pl.: bizonytalansági megakadások, töltelékszavak, hiba típusú megakadások) részletesebb elemzést is olvashatunk, amelyek tovább árnyalják a képet.

Olvashatunk az időskori beszéd szegmentális fonetikai sajátosságairól, melybe a beszédhangok, hangkapcsolatok, hangsorok elemzése tartozik. Nagy egyéni különbözőségek mellett is igazolta a kutatás, hogy az életkor előrehaladtával történő renyhülő izomműködés következtében a hangok spektrális jellemzőiben változások mutatkoznak meg.

Ingyenesen olvasható és letölthető az ELTE Reader online könyvtárból.


3. Horváth Viktória: Hezitációs jelenségek a magyar beszédben

A hezitációs jelenségek vizsgálatának jelentősége egyrészt abban rejlik, hogy ezekből a beszédtervezési folyamatok nehézségeire lehet következtetni. Másrészt pedig egy igen elterjedt jelenség, mindannyian találkozunk vele és alkalmazzuk is a hétköznapokban, hiszen 2-3 éves kortól kezdve az emberi beszéd megfigyelhető eleme. Tulajdonképpen azokat a kitöltött szüneteket értjük a fogalom alatt, amelyek nagyrésze az adott nyelvre jellemző semleges magánhangzó artikulációs kivitelezésére utaló jegyeket mutatja. Így magyar nyelven a leggyakoribb az ö-höz hasonló semleges magánhangzó ejtése, de ide sorolódik a mm, öm és öhm hangoztatása is.

Már a korábbi kutatásokból kiderült, hogy a kitöltött szünet aránya a beszédben számos tényező függvénye (pl.: beszédtéma, életkor, nem, nyelven belüli tényezők), Horváth Viktória pedig ezen tényezőket kívánta vizsgálni. Ezenkívül külön fejezetekben taglalja a könyvben a hezitációs jelenségek akusztikai megvalósulását és funkcióit a felnőttek, az óvodáskorú és a kisiskolás gyermekek beszédében.

A könyv befejező részében a hezitációs jelenségek hallgatók oldaláról történő megítéléséről olvashatunk, melyben azt vizsgálták, hogy milyen pontosan észleljük spontán beszédben a kitöltött szüneteket. Ugyanis némely feltételezések szerint olyannyira természetes részei a beszédünknek, hogy igazán nem is azonosítjuk azokat, és inkább segítik a beszédértésünket, mintsem zavaróan hatnának rá. Bár a vizsgálatban az volt a feladat, hogy a hezitációs jelenségeket azonosítsák a hallgatók, de még így sem volt olyan személy, aki minden megjelenést észlelt volna. Még annak ellenére sem, hogy szintén a könyvben bemutatott kérdőíves vizsgálat szerint az adatközlők többségét közepes mértékben zavarja a hezitálás.

Ingyenesen olvasható és letölthető az ELTE Reader online könyvtárból.


4. Neuberger Tilda: A spontán beszéd sajátosságai gyermekkorban

A kötet elején részletes ismertetőt olvashatunk a gyermekkori nyelvelsajátítás különböző elméleti megközelítéseiről, amely jól szintetizálja a korábbi nemzetközi és a hazai kutatások eredményeit. Így a csecsemőkortól kezdve tekinthetjük végig a fejlődést a nyelvelsajátítási modellek, a beszédprodukció gyermekkori jellemzőinek bemutatása nyomán. Ezeket kiegészítve Neuberger Tilda könyvében az eddig méltatlanul elhanyagolt 6 éves kor feletti fejlődési irányokat vizsgálja. Bár az iskoláskor előtti nyelvi fejlődés a leglátványosabb, de az anyanyelvi nevelés alakítása miatt az sem mindegy, hogy milyen irányokat mutat a későbbi változás.

A vizsgálathoz használt hanganyagok a 6-13 év közötti gyermekek spontán beszédéből származnak, melyek elemzése temporális jellemzőiknek, a beszédszakaszok és a szünetek előfordulásának, időtartamának és a beszédtempó vizsgálatának révén valósul meg. Ezen korosztályon belül is megfigyelhető a nyelvi fejlődés a beszédszakaszok hosszabbá válásában és ezzel összefüggésben a néma szünetek csökkenésében. Majd vizsgálatokat olvashatunk a megakadásjelenségek, az önkorrekciós folyamatok megvalósulása, a lexikai jellemzők és a grammatikai szerkesztettség mentén. Jelen kutatás is igazolta, hogy a gyermekek beszédében valamivel több megakadásjelenség figyelhető meg, mint a felnőttek beszédében. Ennek minőségi elemzése pedig információt szolgáltathat arról, hogy a gyermekeknek a beszéd létrehozásában mely feladatok jelentik a legnagyobb kihívást.

A kötet fontossága a gyógypedagógia szempontjából abban rejlik, hogy a tipikus nyelvi fejlődésről nyújt információkat, amely viszonyítási alapot ad az eltérő fejlődésű gyermekek esetében. Mivel a nyelvelsajátítás nem zárul le 6-7 éves korban, amikor a gyermek iskolába kerül, ezért fontos ezen életkorban bekövetkező változások megismerése is.

Ingyenesen olvasható és letölthető az ELTE Reader online könyvtárból.

A 21. században a vizsgálati technikák fejlődésével számos új eszköz áll a kutatók szolgálatában, mellyel nyelvhasználatunk még pontosabb megismerése válik lehetővé. Ezen vizsgálódások egyre több nézőpontot ötvöznek, így szükség van a különböző szakemberek együttes munkájára, a szakmai kitekintésre, és a gyógypedagógiával, logopédiával kapcsolatos nyelvészeti értekezések ismeretére is. Hiszen csak az ép beszéd jellemzőinek ismerete után teremtődik meg a lehetőség az atipikus nyelvhasználat fel- és megismerésére, illetve a célzott megsegítésre. Mivel a kötetek a beszéddel kapcsolatos legfrissebb kutatásokat kívánják bemutatni, ezért mindenki számára hordozhatnak új ismereteket.
 
Damásdi Nóra





Ha... Ha? (feb. 2-3.->)
Hülyítődoboz
2015. 02. 02 17:10
Hankiss professzor
Adalbert
2015. 01. 24 09:12
Jó gyakorlat Bemutató
felkarolo
2015. 01. 21 14:05
Ionangyal
Én, ellenem
2015. 01. 20 02:22
Budapest Kupa
Dami
2015. 01. 17 08:05