Mennyiben függ egy hivatás társadalmi megítélése az anyagi elismertségétől?
A jogászok, az orvosok és a közgazdászok társadalmi elismertsége a legnagyobb


Diplomás Pályakövető RendszerHallgatók körében végzett felmérés alapján a tudományos fokozat nélkül is már doktori címmel járó jogi és orvosi pálya számít társadalmilag a legelismertebbnek. Az összes válaszadó diák közül minden harmadiknak elsőre a jogász szakma jut eszébe, mint ami a legnagyobb anyagi megbecsülésnek örvend. Ez utóbbi szempontból nem maradnak el sokkal utánuk az informatikusok, a közgazdászok és a műszaki mérnökök, akik lényegében ugyanannyi említést kaptak.
2009. 09. 12. 12:29

A diploma elismertségét több szempontból lehet vizsgálni. Ezek közül mi az anyagi-egzisztenciális, illetve a társadalmi elismertségre kérdeztünk rá. A hallgatók véleménye alapján a nekik előre megadott tíz, a diplomások jelentős részét kitevő tipikus foglalkozások sorrendjében viszonylag egyértelmű kép rajzolódik ki. [A vizsgálat során a kérdezetteknek a következő 10 foglalkozás anyagi, illetve társadalmi megbecsültségét kellett megítélniük: agrármérnök, jogász, középiskolai humán szakos tanár (pl. magyar-, történelemtanár), közgazdász, informatikus, műszaki mérnök, orvos, tanító (általános iskolában), társadalomkutató (pl. szociológus, politológus), természettudós (pl. matematikus, fizikus, biológus)]

Az anyagi, egzisztenciális elismertség esetében összesen öt foglalkozás kapott érdemi számú említést, s közülük is négy emelkedik ki. Igaz, ezen belül igencsak megoszlanak a vélemények, hogy melyik számít ma Magyarországon a két anyagilag legjobban honoráltnak. Az összes válaszadó diák közül minden harmadiknak (35,0%) elsőre a jogász szakma jut eszébe, mint ami a legnagyobb anyagi megbecsülésnek örvend. Ezen kívül további egytizedük (10,7%) is megemlíti a jogászokat, így összesen a válaszadók közel fele (45,7%) tartja kiemelkedőnek a jogi hivatás anyagi elismertségét. Nem maradnak el sokkal utánuk az informatikusok (41,6%), a műszaki mérnökök (39,9%) és a közgazdászok (38,4%) sem, akik lényegében ugyanannyi említést kaptak. Ugyan sokan említették az orvosokat (26,0%) is, ám az ő anyagi megbecsültségükről alkotott kép már ellentmondásosabb, főképp, hogy nem tudhatjuk, a válaszadók csak a legális vagy a sokuk esetében igen jelentős hálapénzzel kiegészített jövedelmet és juttatásokat is figyelembe vették-e.

Foglakozások anyagi megbecsültsége

(A legjobban megbecsült foglalkozások említési aránya a válaszadók között – egy kérdezett két foglalkozást jelölhetett meg)

 
foglalkozás említések aránya (%)
jogász 45,7%
informatikus 41.6%
műszaki mérnök 39,9%
kögazdász 38,4%
orvos 26,0%
agrármérnök 3,8%
társadalomkutató  2,2%
természettudós 1,6%
középiskolai humán szakos tanár 0,5%
tanító (általános iskolában) 0,2%

N (válaszadók száma) =7.805

A többi felsorolt foglalkozás egészen elenyésző említést kapott, ami mutatja: a jelenlegi diákok közül szinte senki sem gondolja azt, hogy a tanítók, a középiskolai tanárok, a társadalomkutatók, a természettudósok és az agrármérnökök anyagi megbecsültsége nagy lenne. Figyelemreméltó azonban, hogy azok a diákok, akik ezeken a szakokon tanulnak, az általános vélekedésekhez képest valamelyest pozitívabban ítélik meg saját szakmájuk anyagi elismertségét, igaz, közöttük is döntő többségben vannak a pesszimisták. Sőt, hasonló jelenséggel találkozunk a "top szakmák esetében is", hiszen ha csak az adott szakterületen tanuló diákok válaszait vesszük figyelembe, akkor még pozitívabb kép rajzolódik ki a jogászok, a közgazdászok, a műszaki mérnökök és az informatikusok lehetőségeiről. Egyedüli kivételt az orvostanhallgatók képeznek, akik közül ugyan sokan kiemelkedően honorált területnek tekintik az orvosi pályát, de mégsem annyian, mint ahogy arról az általános vélekedés szól. Valószínűleg ezekben az eredményekben szerepet játszik az is, hogy az orvosok az anyagi megbecsültségnél kevésbé veszik számításba a hálapénzt.

Több tekintetben is változik a kép, ha az egyes foglalkozások társadalmi megbecsültségét, presztízsét vesszük figyelembe. Természetesen ez nem független az anyagi megbecsültségtől, ám a vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy az egyetemisták és főiskolások érdemi különbséget tettek a két szempont között.

A válaszadók közel háromnegyede (71,1%) az orvosi pályát a két legelismertebb, legmegbecsültebb foglalkozás közé sorolta, amely messze a legmagasabb értéket jelenti. Érdekesség viszont, hogy a második legtöbbször említett jogász szakma elsőre mégis többeknek eszébe jutott (40,4%), mint az orvosi (30,2%), ám összességében már kevesebben említették (53,5%). A hallgatók szerint tehát a két legtradicionálisabb foglalkozás, a tudományos fokozat nélkül is már doktori címmel járó pálya egyértelműen a társadalmilag legelismertebbnek diplomát jelenti.

Foglakozások társadalmi megbecsültsége
(A legjobban megbecsült foglalkozások említési aránya a válaszadók között – egy kérdezett két foglalkozást jelölhetett meg)

foglalkozás említések aránya (%)
orvos 71,1%
jogász 53,5%
műszaki mérnök 20,3%
közgazdász 20,2%
természettudós 10,2%
informatikus 7,9%
középiskolai humán szakos tanár 5,7%
tanító (általános iskolában) 4,6%
társadalomkutató 4,3%
agrármérnök 2,3%

N (válaszadók száma) =7.765

A műszaki mérnök (20,3%) és a közgazdász (20,2%) pálya megítélése a jövedelmekhez hasonlóan ebben az összevetésben is szinte teljesen megegyezik, ám érezhetően mindkettőt kevesebben sorolták már a legmegbecsültebb szakmák közé. Az igazán feltűnő eredményt az informatikusok megítélése kapcsán tapasztaltuk: amíg sokak szerint az egyik legjobban megfizetett diplomásoknak számítanak, addig társadalmi presztízsük már jóval alacsonyabb (7,9%). Nyilván ez összefügghet a szakterület újszerűségével, vagyis hogy a munkaerőpiacon általában jól megfizetett szakma ilyen rövid idő alatt nem tudott – legalábbis egyelőre – komoly presztízst kivívni magának. Ennél összességében többen (10,2%) jelölték a komoly presztízsű szakmák közé a természettudósokat, akik viszont a jól fizetett diplomások "versenyében" már elenyésző szavazatot kaptak (1,6%).

Valamelyest többen vélték úgy, hogy az alacsony anyagi juttatások ellenére a társadalmi presztízse némileg magasabb a középiskolai humán tanároknak (5,7%), az általános iskolai tanítóknak (4,6%) és a társadalomkutatóknak (4,3%), ám ezen humán területek diplomásainak elismertségéről is a válaszadók döntő többsége negatívan nyilatkozott. Ennél is rosszabbnak ítélik meg a hallgatók azonban az agrárpálya helyzetét: szerintük ugyanis az alacsony anyagi elismertség (3,8%) mellett az agrármérnökök társadalmi megbecsültsége is nagyon kicsi (2,3%).

Általában itt is megfigyelhető volt az a tendencia, hogy az adott szakon tanuló hallgatók saját szakterületük társadalmi presztízséről pozitívabban vélekedtek, mint más szakos társaik. Sőt, ez a fajta "szakmai öntudat" erősebben jelen volt ebben az összefüggésben, mint a jövedelmek esetében. Pl. a két általánosan is elismert szakma képviselői, az orvostanhallgatók és a jogászjelöltek közül még többen sorolták a társadalmilag legelismertebb hivatások közé a sajátjukat (86,4%, illetve 71,1%). De ugyancsak egyértelműen pozitívabb kép él saját szakjukkal kapcsolatban a műszaki mérnökök (33,1%) és a társadalomkutatók (8,0%) körében is. Az általános vélekedésekhez képest pedig a legnagyobb különbséget a természettudósok esetében tapasztaltuk, ahol a válaszadók közel egyötöde (17,2%) a kifejezetten magas társadalmi presztízsű pályák közé sorolta a természettudósokét.

 
A Diplomás pályakövetés 2009. című kutatási program részeként elsőként a hallgatók körében került sor országos vizsgálatra 2009. május-június hónapokban. Az első országos vizsgálatban összesen 7.837 nappali alap- és osztatlan képzéses hallgató lekérdezését folytattuk le. A második országos vizsgálat 2009 őszén indul, amikor 5.500, két éve diplomát szerzett fiatalt keresnek fel személyesen a kérdezőbiztosok, a hallgatói vizsgálathoz hasonlóan képzésterületek és nemek szerint országos reprezentatív mintán. Az országos kutatások mellett 2009-2010-ben több kapcsolódó vizsgálat is zajlik majd, melynek során az oktatók és a munkaadók tapasztalatait összegzik a kutatók, továbbá a végzettek kompetenciáinak felmérésére kerül sor.

A Diplomás pályakövetés 2009. kutatás a TÁMOP 4.1.3 Központi Diplomás Pályakövető Rendszer kiemelt projekt keretében valósul meg. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg.

 


Sajtókapcsolat:
Rábai Cecília
tel.: 06-1/477-3127
mobil: 06-30/71 99 348
e-mail: rabai.cecilia@educatio.hu

Az EDUCATIO Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. az Oktatási és Kulturális Minisztérium által alapított közhasznú társaságként a magyar köz- és felsőoktatás tartalmi, módszertani megújításával, központi oktatásügyi szolgáltatások fejlesztésével és üzemeltetésével foglalkozik. A Társaság a szakmapolitika szereplőinek, illetve a magyar köz- és felsőoktatási rendszer minden érintettjének nyújtja szolgáltatásait, tevékenységeit elsősorban állami és európai uniós források hatékony felhasználásával végzi. Az EDUCATIO kiemelten fontosnak tekinti az oktatási esélyegyenlőség, a fejlesztések eredményeihez való egyenlő hozzáférés biztosítását. További információk: www.educatio.hu





Ha... Ha? (feb. 2-3.->)
Hülyítődoboz
2015. 02. 02 17:10
Hankiss professzor
Adalbert
2015. 01. 24 09:12
Jó gyakorlat Bemutató
felkarolo
2015. 01. 21 14:05
Ionangyal
Én, ellenem
2015. 01. 20 02:22
Budapest Kupa
Dami
2015. 01. 17 08:05