Nem teremti meg a tényleges egyenjogúságot, ha a fogyatékossággal élő embert csak formálisan kezelik egyenlőként. A valódi egyenlőség érdekében pozitív intézkedések kellenek, hogy kiegyenlítsék a fogyatékos emberek jogérvényesítését korlátozó tényezőket – jelentette ki az állampolgári jogok országgyűlési biztosa egy diák panaszügyének vizsgálatában.

A diák az utóbbi évben többször is sikertelenül próbálta letenni a középfokú nyelvvizsgát, mert a beszédértés felmérésére szolgáló résznél - évek óta fennálló hallásproblémája miatt, a megfelelő tájékoztatás, valamint a speciális vizsgázási mód hiányában – nem értette a magnóról lejátszott szöveget.

Az ügyben különös jelentősége van annak, hogy egyes személyek esetében már megállapítható a fogyatékosság, azonban az nem olyan mértékű, hogy jogosultságot adna a jogszabályban biztosított kedvezményekre. Ilyen kedvezmény a nyelvvizsga alóli mentesülés lehetősége. A fogyatékossággal élő emberek vonatkozásában a nyelvvizsgáztatási eljárások módszertana nem egységes, a vizsgákról szóló tájékoztatók nem megfelelőek, nem hozzáférhetőek és nem teljesítik a könnyen érthetőség kritériumát, ezzel pedig sérül a jogbiztonság – derült ki a biztos vizsgálata során.

Az ombudsman jelentésében hangsúlyozta, hogy a hátrányos helyzetben lévő embereket, közöttük a fogyatékossággal élőket csak formálisan kezelik egyenlőként, az nem teremti meg a tényleges egyenjogúságukat. A valódi egyenlőség érdekében pozitív intézkedésre van szükség. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerint az állam nem teljesíti az Alkotmányban, az ENSZ Egyezményben és a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben meghatározott kötelezettségét, amennyiben nem teremti meg a fogyatékossággal élők objektív jogérvényesítési korlátozottságát oldó feltételeket.

Az ombudsman megkeresésének hatására a Nyelvvizsga Akkreditációs Központ vezetője felkérte az akkreditált vizsgaközpontokat, hogy belső működési rendjükben fogalmazzák meg, tájékoztató anyagaikban hirdessék ki, miként segítenek a fogyatékossággal élő vizsgázóknak annak érdekében, hogy egyenlő esélyeik lehessenek a nyelvvizsgán. Az intézkedés előremutató, hiszen az esélyegyenlőség követelménye azt jelenti, hogy függetlenül a speciális eljárást igénybevevők számától, adott esetben egy már kidolgozott, gyakorlott módszer álljon a fogyatékossággal élő vizsgázó rendelkezésére – vonta le a következtetést az ombudsman.

A módszer folyamatos monitorozása pedig garanciális jelentőséggel bír – állapította meg jelentésében Szabó Máté. Felhívta az Oktatási Hivatal vezetőjének figyelmét arra, hogy a nyelvvizsgaközpontok akkreditációs felülvizsgálatai során fordítson fokozott figyelmet a fogyatékossággal élők vizsgaeljárásában alkalmazott alternatív módszertani megoldásokra, valamint az azokról adott tájékoztatás betartására.