Jubileumi ünnepség és szakmai konferencia



2009. november 20-án alakulásának húsz éves jubileumát ünnepelte iskolánk, a soproni Kozmutza Flóra Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola és Speciális Szakiskola. Intézményünk 1989. szeptember 1-jével általános iskolaként kezdte meg működését, majd 1991-től már feladatköre bővülésével Általános Iskola és Speciális Szakiskolaként folytatta tevékenységét. (Alább olvasható Horváth Lászlóné intézményvezető ünnepi beszéde.)
2010. 02. 15. 08:29

Mára feladata, a tanulásban és értelmileg akadályozott tanulók általános iskolai, speciális szakiskolai oktatása-nevelése a halmozottan sérült gyermekek fejlesztő iskolai felkészítése és módszertani intézményként a város többségi iskoláinak segítése, támogatása valósul meg.

1998. november 20-tól viseli az intézmény a gyógypedagógiai magyar nagyasszonyának, Kozmutza Flórának a nevét. Az Ő nevéhez, értékrendjéhez, szakmai elhivatottságához méltón végzi a nevelőközösségünk vállalt nevelő oktató fejlesztő munkáját.

Ünnepségünk mottójául Pestalozzi szavait választottuk:

Hivatásod legyen
élni másokért.
Mások boldogságában
keresni a magadét.


E néhány sor tükrözi nevelőtestületünk szemléletét, az iskola 20 év alatt kialakult szellemiségét. Gyógypedagógusaink tudása, hozzáállása, személyes példája a sérült emberek leghitelesebb tanulási forrása. A nevelőközösségünkben erő van, melyet a fogyatékos emberek fejlesztéséhez, életminőségük javításához használunk fel.

Hatos Gyula szavaival élve: "Itt csak hivatástudatból lehet dolgozni. Itt elfogadni és szeretni kell minden embertársunkat, akkor eredményes, sikeres lesz munkánk, és úgy gondolhatunk vissza, megtettünk mindent, ami tőlünk telt."

Az elmúlt két évtizedben ennek jegyében munkálkodtunk, és tesszük ezt a továbbiakban is hittel, odaadással, tanulóink érdekében, hogy a fogyatékkal élő embertársaink is értékes polgárai lehessenek társadalmunknak.

A rövid ünnepi megemlékezést, és az emlékgyertya meggyújtását követően kezdetét vette az ünnepi műsor, tanulók, pedagógusok részvételével. A színvonalas műsorban külső, meghívott vendégek is közreműködtek, és iskolánk diákjai is művészi produkcióval lepték meg a közönséget. Alsós kisdiákjaink népi gyermekjátékokkal, népdalkörünk citerajátékkal kísért népdalcsokorral bűvölte el a hallgatóságot.

A műsort követően került sor a Jubileumi filmünk levetítésére, mely iskolánk történetét, fejlődésének főbb állomásait összegezte:

Iskolánk az egykori Pataki Ferenc Általános Iskola tagiskolájaként kezdte működését 1981-ben három tanulócsoporttal. Az 1989-es évre létszámunk már majdnem meghaladta az anyaiskola létszámát, 101 fővel, ezért igény volt egy önálló intézményre.

Az ódon Petőfi téri épület régebben is iskolaként működött, így ez látszott a legalkalmasabbnak célunkra. Az igazgató, sikeres pályázat útján dr. Magas Lászlóné lett. Fiatalos lendülete, elhivatottsága és szakértelme jó példa volt nekünk, kollégáinak.

A beköltözést lázas munka előzte meg, szorgos kezű kollégák takarítottak, pakoltak, szépítették az épületet a gyerekek érkezésére.

1989. szeptember 1-jén megnyitotta kapuit a Petőfi téri Általános Iskola. Egy összevont foglalkoztató csoport, 8 kisegítő iskolás osztály és 9 napközis csoport kezdte meg önálló életét. A 80-90 nm-es alapterületű, közel négy méter belmagasságú és cserépkályhával fűthető tantermek hatalmasak voltak a kicsi osztálylétszámokhoz.

Hosszú éveken keresztül küszködtünk: fagyos, téli napokon életveszélyesek voltak a folyosók, hiszen felmosás után, a gyönyörű kerámiakövön azonnal vékony jégréteg képződött. Így a tanulókat még szünetekben sem engedhettük ki osztálytermeikből. A pedagógiailag indokolt osztálybontást sem tudtuk végrehajtani. Terem híján a logopédiai fejlesztés és terápia a porta helyiségében működött. A tanári aprócska helyiségébe az összes pedagógus be sem fért egyszerre. Az iskolatitkári, gazdasági "iroda" is csak aprócska lyuk volt, itt kellett minőségi ügyviteli munkát folytatnia kollégáinknak. A mosdók illetve az ebédlő állapota a századelőt idézte. Tornatermünk a szénfűtés és a korhadó parketta miatt egészségtelen volt, mivel sűrű porfelhő képződött az első bemelegítő kör után. A mozgó parketták pedig balesetveszélyesek. Az udvar barátságtalan, aszfaltos volt.

Persze a hangulat, az élet ennek ellenére nem volt fagyos, hisz családias, szeretetteljes légkört, még ilyen áldatlan körülmények között is ki lehet alakítani, csak akarat, szakmai tudás és hit kellett a tantestületben. És nekünk volt. Pályázatok és támogatók segítségével kezdődtek a változások.

Az indulás évétől fokozatosan emelkedett a létszám. Növekedett a részképesség zavarral, magatartászavarral, figyelemzavarral küszködő gyerekek száma.

Az "elnéző" nevelés, a késői beavatkozás eredményeként folyamatosan érkeztek a nem csupán értelmileg és tanulásban akadályozott, hanem a már pszichésen is sérült, nehezen motiválható, a sorozatos kudarcoktól elfásult, zárkózott vagy hiperaktív kisdiákok. Egyre markánsabb igényként jelentkezett a korai felismerés és a korai fejlesztés társadalmi elvárása. A korai gondozás tulajdonképpen egy óvodai csoport beindítását jelentette. A többségi óvodában a fogyatékos gyerekek háttérbe szorultak, nagyon sok kudarcban volt részük. A városban ilyen jellegű óvodai csoport nem működött. E csoport bevezetését, társadalmi, szülői igény, szakmai indíttatás és megalapozott szakmai felkészültség is indokolta. Így 1991-ben, a Művelődési és Közoktatási Minisztériumhoz írt kérvényében, iskolánk igazgatója, "Iskolaszerkezetet módosító program" felterjesztésével, sikeresen kiharcolta ezen óvodai csoport bevezetésének lehetőségét, mely az 1991/92–es tanévben,- a megyében elsőként a mi intézményünkben,- be is indult. A munka a középsúlyos értelmi fogyatékos gyerekeket foglalkoztató óvodák nevelési programja alapján kezdődött meg. A korai fejlesztés megvalósulásával biztosítottá vált az iskolán belüli átjárhatóság, egy folyamatos felmenő rendszer.

Hiába voltak azonban meg a szakmailag megbízható feltételek és a pozitív szellemiség, az egyre súlyosbodó helyhiány miatt, hosszútávon, felelősséggel, nem vállalhattuk fel e tevékenységet.

Iskolánk programja már az indulásnál tartalmazta az igényt, hogy az iskolánkból 8. osztály után nem engedhetjük szélnek védenceinket. Ez ideig városunkban megoldatlan volt a kisegítő iskolát és foglalkoztató iskolát végzett tanulók továbbtanulása, foglalkoztatása. Mivel a piacgazdaság, a teljesítményorientált termelés, a privát szféra nem érdekelt az ő foglalkoztatásukban, nincs idő, türelem és empátia, ami segítené ezeket a gyengébb, támaszra szoruló fiatalokat, akik amúgy is hátránnyal indulnak az életben, hiszen többségük szociálisan, morálisan is perifériára szorult családban nőtt fel. Az általános iskolával egyenértékű, de korántsem egyenlő bizonyítvánnyal nincs esélyük a gyerekeinknek a város középiskoláiba való elhelyezkedésre, továbbtanulásra. Ezt a problémát nekünk kellett felvállalni. Az aggódó szülőkkel mélységesen együtt érző gyógypedagógus tanári testület meggyőződése az volt, hogy nekünk kell megalapítanunk egy olyan speciális szakiskolát, ahol a mi tanulóink is továbbtanulhatnak, és a mi irányításunkkal készülhetnek fel a családi életre, önálló életvezetésre.

Ehhez tulajdonképpen már 1990-ben meg is kaptuk az engedélyt, úgy a fenntartótól, mint a minisztériumtól. Hiányzott azonban az anyagi forrás, mely segített volna tantermeink, műhelyeink felszerelésében. A szülőkkel való együttgondolkodás után létrejött 1991-ben a Fogyatékos Gyerekek Oktatásáért Alapítvány, amely napjainkban is támogatja az iskolát. Szülői felajánlással, majd az iskola dolgozóinak a támogatásával olyan pénzösszegek kerültek az alapítvány számlájára, amiből tanulóink szakmai képzését beindíthattuk. Alapítványi segítséggel varróműhelyt, szövőműhelyt, kosárfonó műhelyt tudtunk felszerelni. Biztosítottuk gyermekeinknek a munkaruhát, az eszközöket és a gyakorló anyagot. Az alapítvány támogatásával ösztöndíjat is tudtunk fizetni a gyerekeknek. Az alapítvány magára vállalta a tankönyvek beszerzését is, így ma is az újonnan induló szakmákhoz megvásárolja a szükséges szakkönyveket. A tanulók azután évről-évre az iskolakönyvtáron keresztül kölcsönözhetik ki őket. A lányok korszerű varróműhelyben tanulhattak, szerezhettek betanított varrónői bizonyítványt.

1996-tól megkezdtük kéziszövő, kosárfonó mesterség tanítását is. Ettől az évtől indult be a ma is kedvelt sütőipari munkás képzés. 1996-tól Működik a nyújtott első osztályunk, amelyben komplex fejlesztő munka folyik. 1998/99-es tanévtől vezettük be a 9. és 10. osztályt, ezen évfolyamok szakmai orientációt biztosítanak tanulóinknak. 1998-ban kreatív kollégák névválasztásával megjelent a Cseppek című évkönyvünk, ami megjelenésétől kezdve nagyon sikeres. Még ebben a tanévben indult a nagysikerű Erdei iskolai program.. Volt tábor Egerváron, Ravazdon és Balatonfüreden is, de mára már a legkedveltebb Göbösmajor lett. Tavasszal a 7. évfolyamos tanulók mellett néhányan jutalomként is eljuthatnak e kedvelt programunkra.

1998. november 20-án ünnepélyes keretek között vette fel az iskola Kozmutza Flóra nevét. A kiváló szakemberrel munkatársaink közül néhányan még találkoztak is. A névadót megtisztelte jelenlétével Kozmutza Flóra lánya .

A 1999/2000 tanévben beindult a bőrtárgy készítő szakma. Megkezdődött az informatika oktatás, korszerű tankonyhát kaptak a diákok, ahol a sütés-főzés rejtelmeivel ismerkedhettek. Képzési kötelezett tanulóink számára fejlesztő felkészítést szerveztünk, mely konduktív fejlesztéssel és gyógymasszázzsal egészült ki.Az év végén megrendeztük az első Országos Kulturális Fesztivált , majd ennek folytatásaként

2002 májusában a brennbergi Ifjúsági Táborban az Országos Kulturális Diáktalálkozót. Szakkörökön a tanítványaink a jelen pillanatig is nagy lelkesedéssel készülnek, sikereket halmoznak évről-évre.

2003 novemberében a Kozmutza Napon teljesedhetett be az álmunk. Átadásra került a vadonatúj tornaterem és az egész iskolát behálózó központi fűtés. Végre elbontásra kerültek a cserépkályhák és kellemes meleg fogadott minket. Tanulóink ajándék-műsorral köszönték meg mindazok munkáját, akik hozzájárultak intézményünk megújulásához.

2004/2005 tanévtől új pedagógiai program szerint a marcali Hétszínvirág Általános Iskola Hétszíntan tantervének adaptációjaként az első osztályban féléves intenzív fejlesztéssel kezdünk.

2005 szeptember 1-től nyárbúcsúztatóval indítjuk az új tanévet, ahol játékos illetve sport feladatokkal, meghívott "hírességekkel" csinálunk kedvet tanulóinknak az iskolához.

2006 május 10-14-ig Kempteni testvérvárosunk hasonló típusú speciális iskolájának diákcsoportját láttuk vendégül, ekkor vette kezdetét partnerkapcsolatunk.

2006 júniusától az iskola Egységes Gyógypedagógiai, Módszertani Intézmény szerepét is betölti, segítve a város többségi iskolájának integrált nevelést felvállaló pedagógusait.

2006 őszén megalakult a KÓPÉ Szabadidő és Sport Egyesület, aminek célja tanulóink versenyekre való felkészítése, sportversenyek és találkozók rendezése, az egészséges életmódra nevelés, illetve a szabadidő hasznos eltöltésének segítése.

2007/ 2008-as év a kirándulások éve volt. Még 2006 augusztusában Járóka Lívia meghívására Brüsszelbe utaztak az iskola tanulói. Ennek folytatásaként 2008 augusztusában újra Brüsszelből kapott meghívást az iskola: Járóka Lívia EU parlamenti képviselő gondoskodott arról, hogy az iskolánk diákjai újra egy csodálatos kiránduláson vehessenek részt.

2008 szeptemberében került sor Kemptemben a testvériskolai szerződés aláírására. 2008/2009 tanévtől iskolánk, a Térségi Integrált Szakképző Központ partneriskolájaként működik. 2008 decemberében Krakkóból érkeztek egy hasonló típusú iskolából lengyel vendégek, az adventi időszakban. Gyümölcsöző együttműködés kezdetét jelentette ez, hisz azóta több alkalommal utazhattak tanulóink Lengyelországba, különböző versenyek, fesztiválok apropójából.

2009 tanév vége sokunknak volt a közelgő nyári szünet ellenére is kissé szomorúbb. 20 éves közös munka után a pihenő éveket választotta igazgatónk, dr. Magas Lászlóné, aki az iskola alapításának pillanatától, egy magas értékrenddel, reális elvárásokkal működő, szakmailag fejlődni képes tantestületet és általuk működő gyógypedagógiai iskolát hozott létre.

2009/2010 tanévtől az újonnan bevezetésre kerülő tevékenységek sora az Utazó Gyógypedagógiai Hálózattal bővült és megalakult a Szakmai Szolgáltató Munkaközösségünk, aminek célja, hogy fejlesztő pedagógusokkal a városban működő iskolákban nyújtson segítséget. Az idei tanévtől kezdődött meg iskolánkban a Moduláris Szakmai Oktatási Rendszerre való áttérés. Fejlesztő iskolai csoportunk, az idei tanévtől, a hét minden napján várja fejlesztésre szoruló növendékeinket.

A film után Dr. Magas Lászlóné, Enikő szólíttatott az emelvényre, kinek személye szorosan összefonódik iskolánk életének történetével. Dr. Magas Lászlóné a kezdeti nehézségek vázolása után kedves történeteivel végigkövette fejlődésünk állomásait, egy-egy emlékezetes pillanatot felidézve mutatta be, az elért eredményeket.

Iskolánk sokat köszönhet Neki: Nagy szolgálatot tett a gyógypedagógia szakmának, mikor a főiskolai terepgyakorlatot behozta iskolánkba, s ezzel elősegítette szakmai munkánk fejlődését, módszertani felkészültségünk megújítását. Az EGYMI feladatának felvállalásával segítséget nyújtott a város többségi iskoláinak, pedagógusainak.

A 20 év munkájáért érdemei elismeréseként a Pedagógus szolgálati emlékérem mellett, a magas színvonalú nevelő-oktató munkáért odaítélhető, Flóra díj első, "tiszteletbeli példányát" vehette át a tantestülettől.

A jubileumi műsort követően kezdődtek a szakmai előadások, melynek résztvevői:
  • Rajtáné Szabó Zsuzsanna: Győr-Moson-Sopron Megyei Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ vezetője. Téma: "Sajátos" SNI
  • Dr. Bánfalvy Csaba: ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Tanszékvezetője. Téma: Integráció
  • Dr. Bagdi Emőke: Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Tanszékvezetője. Téma: Erőszak az iskolában, mit tehetünk ellene?
A szakmai előadások befejeztével, az ünnepség záróakkordjaként került sor iskolánk szakmai dísztermében megrendezett állófogadásra. A magyar konyha remekeinek kóstolgatása közben további személyes ismeretségek köttethettek, és alkalmunk volt további beszélgetésekre, tapasztalatcserére a megye hasonló típusú intézményeiből illetve a város többségi intézményeiből érkező pedagógusokkal.

Üdvözlünk minden olyan alkalmat, mely munkánk összehangolására ad lehetőséget. A továbbiakban is igyekszünk megragadni névadónk apropóját arra, hogy összehozva a szakmát, konzultációs lehetőséget biztosítsunk a pedagógusok számára, s ennek hasznát tanulóink érdekében, mindennapi munkánk során kamatoztathassuk.
Horváth Lászlóné
intézményvezető


Az intézmény honlapja: http://www.kozmutza.hu/





Ha... Ha? (feb. 2-3.->)
Hülyítődoboz
2015. 02. 02 17:10
Hankiss professzor
Adalbert
2015. 01. 24 09:12
Jó gyakorlat Bemutató
felkarolo
2015. 01. 21 14:05
Ionangyal
Én, ellenem
2015. 01. 20 02:22
Budapest Kupa
Dami
2015. 01. 17 08:05