Nem tudnak vagy nem akarnak sérülteket foglalkoztatni



Hiába változtatták meg a jogszabályt, hogy kötelező legyen sérült embereket foglalkoztatni, a munkáltatók többsége inkább a drága rehabilitációs járulékot fizeti ki. A problémához hozzájárul az is, hogy eleve kevés munkakört képesek betölteni - veti fel a Heol.
2010. 05. 27. 10:02

A munkaadóknak üzleti lehetőséget kellene látniuk abban, ha megváltozott munkaképességűeket foglalkoztatnak, hiszen így mentesülhetnek a rehabilitációs hozzájárulás megfizetése alól. Ezt azoknak a vállalkozásoknak kell befizetniük, akik húsznál több embert alkalmaznak, s köztük nincs megváltozott munkaképességű. A járulék mértéke januártól a többszörösére – 177 ezerről 964 ezer forintra – emelkedett. A drasztikus emelés mellett gyakori kifogás az is, hogy sok cégnél kevés vagy nincs olyan munkakör, ahol sérült ember is dolgozhatna.

Erős Mária, az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ osztályvezetője elmondta, amikor tudomást szereztek a jogszabályi változásról, a kirendeltségeken tájékoztatták a munkáltatókat, és minden segítséget megadtak nekik. Többek között beszámoltak arról, hogy a megváltozott munkaképességűek alkalmazása esetén a bér- és járulékfizetéshez, valamint épületek akadálymentesítéséhez pályázatokon támogatást is kérhetnek a munkaadók. A lehetőségek iránt leginkább a kereskedelemben és a közigazgatás területén foglalkoztatók érdeklődtek, ám arról a regionális munkaügyi központnak sem adata, sem nyilvántartása nincs, hogy végül hol mennyi sérült ember talált munkára. Tapasztalataik szerint nem jellemző, hogy a rehabilitációs hozzájárulás megfizetése helyett a foglalkoztatást választanák a munkaadók. A legtöbb bejelentett munkaerő-igény Gyöngyösről érkezett, itt tavaly novemberben 29, idén februárban pedig 11 megváltozott munkaképességű embert szerettek volna alkalmazni.

Egerben, Hatvanban, Pétervásárán, Füzesabonyban és Hevesen havonta csupán 1–2 sérült embert keresnek a munkaadók. Az osztályvezető elmondta: a sérült munkaerő iránt nincs tömeges érdeklődés még a törvénymódosítás után sem. Talán a munkáltatók kivárnak, hátha egyszer csak újra, számukra kedvezőbben változik a törvény.

A befizetett rehabilitációs hozzájárulás alapján az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak lesz információja arról, hogy mennyire vált be a törvénymódosításhoz fűzött remény. Ám ez csak akkor derül ki, amikor a foglalkoztatók a 2010. évi végleges kötelezettségükről 2011. február 25-ig bevallásban számot adnak.

A gyöngyösi Kistérségi Humán Szolgáltató Központ (KHSZK) igazgatója, Maka Piroska tapasztalata szerint a sérültek és az épek közös munkáját elsősorban nem a környezeti feltételek akadályozzák, hanem a mentális felkészülés hiánya. – Egy megváltozott munkaképességű embert nemcsak azért nehezebb a munka világába visszavezetni, mert nem úgy terhelhető, mint az ép társai, hanem azért is, mert nekik lelkileg is meg kell erősödniük a változáshoz. Az önbizalomhiány leküzdésére segítségre lenne szükségük, hogy ne frusztráltan menjenek dolgozni – vélekedett az igazgató. – A munkával mindenképpen megváltozik a sérült emberek élete. Az már önmagában önérzetjavító komfortérzést adhat, ha nap mint nap szépen fel kell öltözniük, hogy munkába menjenek.

Forrás: Heol.hu és Zipp.hu





Ha... Ha? (feb. 2-3.->)
Hülyítődoboz
2015. 02. 02 17:10
Hankiss professzor
Adalbert
2015. 01. 24 09:12
Jó gyakorlat Bemutató
felkarolo
2015. 01. 21 14:05
Ionangyal
Én, ellenem
2015. 01. 20 02:22
Budapest Kupa
Dami
2015. 01. 17 08:05