Óperencián innen és túl
Egyéves a paloznaki Meseterápia Központ
Boczán Bea

A Tündérkertből kanyargós lépcső visz fel az Óperenciás-házig, melynek ajtajában Boldizsár Ildikó várja tárt karokkal az érkezőket. Mindenkihez van egy jó szava. A földkerekség első Meseterápia Központja tavaly szeptember 30-án nyílt meg Paloznakon. Az elmúlt egy év tapasztalatait szakmai nap keretében összegezték a Központ munkatársai.
2011. 10. 16. 08:44

Mielőtt elkezdődne a hivatalos program, van még annyi időnk, hogy szétnézzünk a birtokon, megcsodáljuk a balatoni panorámát, bekukucskáljunk az immár lakatlan szobákba. Bár most nagy a nyüzsgés, mégis üresnek tűnik a ház, hiányoznak belőle azok a gyerekek, akik miatt a Wirtz-házaspár Boldizsár Ildikóval együttműködve egy éve létrehozta a Meseterápia Központot. Az Óperenciás-ház alagsorába érve mégis megpillantjuk őket – a kiállított fotók magukért beszélnek. A lenyűgöző képeken kisebb-nagyobb gyerekek láthatók, többnyire madarak társaságában és mindig boldogan. Van, ahol ez a boldogság éppen eksztatikus formában tör elő, máshol békésen csillog a szemekben, vagy megbújik egy-egy mosolyban. A fényképek hitelesen és őszintén dokumentálják annak a munkának az eredményét, melyről Boldizsár Ildikó meseterapeuta, a Központ szakmai vezetője később részletesen beszámol.



Hamarosan megtudjuk, hogy a nyár folyamán öt turnusban érkeztek állami gondozott gyerekek az ország különböző pontjairól, hogy részt vehessenek a karitatív alapon működő intézmény tíznapos meseterápiás foglalkozásán. Boldizsár Ildikó hangsúlyozza, hogy semmiképpen nem táborról, táboroztatásról van szó; tevékenységük nem csupán tíz napról szól. A mesék és a madarak segítségével olyan életvezetési mintákat szerettek volna megmutatni az odaérkező, traumákkal megterhelt gyerekeknek, melyeket később is használni tudnak, melynek segítségével " újra megtanulnak kapcsolódni a környzetükhöz, és önmagukhoz"- fogalmazott a mesék elismert szakértője.

Boldizsár Ildikó szerint ugyanis – ahogyan azt az egy évvel ezelőtt megjelent Meseterápia című könyvében is írja - a mesék olyan bölcsességet közvetítenek alapvető szimbólumok segítségével, amelyek saját életünkre, sorsunkra vonatkoztatva utat mutathatnak, megoldást kínálnak minden egyensúlyvesztett, problémás helyzetben. " … a mese nem más, mint egy olyan történet, amely képes összerendezni a káoszt, és a helyére állítani egyfajta teljességet. Gyógyító erejének épp ez az egyik titka. … A mesék, történetek legerősebb hatása a tudatmódosító erő, amely egy váratlan felismerés kísérőjeként először belátásokra, majd ezt követően változásra hívja meg a mesehallgatót." – írja a szerző az általa kidolgozott és évek óta alkalmazott Metamorphoses Meseterápiás Módszer bemutatásakor a könyvben. A paloznaki Központban is ezt a módszert alkalmazzák.

De nem csak a mesékre, hanem - a bennük gyakran szimbólumként megjelenő - madarakra is számítanak a terapeuták. A Központ ornitológusa (és egyben egyik terapeutája), Madár hosszasan beszél szárnyas munkatársairól, mindig a nevükön említve őket. Párhuzamot von a madarak és a mesehősök között, úgy véli, mindkettőről elmondható, hogy latolgatás, tervezgetés helyett inkább mindig cselekszenek. "A nyár folyamán is minden megnyilvánulásukkal példaként szolgáltak a gyerekek számára, egy nevelőotthonból érkezett kisfiú például itt kapott először hiteles apa-mintát az egyik - fiókáit odaadóan nevelő hímtől" – meséli lelkesen Madár, majd felajánlja, hogy az előadások után szívesen körbevezeti az érdeklődőket a Madárkertben.



A madarak kivételesen fontos szerepét jelzi az is, hogy a Madárkert a létesítmény közepén foglal helyet. Ők a "lélek létrái"- ahogy az egyik vendég fogalmazott, ismerik a láthatóból a láthatatlanba vezető utat. "De nem csak a madárháznak, itt minden egyes fűszálnak megvan a maga helye" – mondja Boldizsár Ildikó, miközben egy tervrajzot mutat. Megtudjuk, hogy a paloznaki Központ kialakításakor a mesékben megjelenő világot vették alapul. Egészen Németországig kellett menni, hogy olyan szakembert találjanak, aki megértette ezt az elképzelést, és kész volt arra, hogy a valóságba átültesse. Így jött létre többek között a Tündérkert, az Óperenciás-ház, a Madárkert, a hosszan kanyargó patak, és mindez olyan térbeli elrendezésben, amely "segíteni hivatott az odaérkezők kapcsolódását, az elveszített kontaktus helyreállítását a természettel, a világmindenséggel".



A húszfős csoportok napjai meghatározott napirend szerint zajlottak. A otthonként szolgáló Óperenciás-háztól nem messze fekvő amfiteátrumban kezdődtek a komplex foglalkozások, melyek mindig egy – az előző este felolvasott meséből kiemelt mondat köré szerveződtek. A gyerekeket minden alkalommal Boldizsár Ildikó indította aznapi vándorútjukra, akik a kiválasztott mondat mellé kaptak valamilyen apróságot is a tarisznyájukba, ami szintén kapcsolódott valahogyan a mese bölcsességéhez. A következő állomás a madárházban volt, ahol az ornitológus-terapeuta (és legfőbb archivátor, aki a nyár folyamán összesen 7400 fotót és 11 órányi videófelvételt készített) a madarak viselkedésével támasztotta alá, vagy világította meg a mesei mondat lényegét. Végül egy kis műhelybe, a Fabrikába vándoroltak a gyerekek, ahol a szabad alkotás örömén keresztül közelítették meg a mese üzenetét, vagy ahogy Boldizsár Ildikó fogalmazott :"láthatóvá tették a láthatatlant". Készültek itt a gyerekek lelkiállapotát tükröző mag-mandalák, ékköves királyi koronák, táltos-festmények és szárnyak is, melyekből néhányat kiállítottak a szervezők. A Fabrikában Bajzáth Mária és Wirtz Ágnes vezetésével zajlottak a foglalkozások.

A szakmai nap legérdekesebb része az volt, amikor konkrét tartalommal telítődött meg mindaz, amiről addig csak hallottunk: fotókkal illusztrált előadás keretében bepillantást nyerhettünk az egyik csoport tíznapos terápiájába. Megtudhattuk, hogy milyen mesék hangzottak el esténként, és miért, és hogy abból mely mondatok lettek kiválasztva másnapra (a harmadik-negyedik naptól a gyerekek jó eséllyel maguk is kitalálták, hogy mi ez a mondat). Láthattuk, hogyan épült be a mese üzenete a madarakkal folytatott párbeszédbe, és hogy milyen – az aktuális mese bölcsességéhez kapcsolódó alkotó tevékenységek zajlottak a Fabrikában, vagy a szabad ég alatt. De volt vitorlázás, Ki mit tud és balatoni strandolás is, persze mindig összhangban a mesei mondandóval. Az utolsó mondatot a gyerekek csak akkor nézhették meg, amikor az őket szállító busszal elhagyták a települést jelző táblát. Ez állt rajta: Most te következel.

Az egy év tapasztalatait bemutató program Wirtz Ágnes szavaival zárul, aki visszautal a kezdetekre: "egy éve azt gondoltuk, hogy ha csupán egyetlen gyerek sorsán is javítani tudunk, már megérte megnyitni ezt a Központot." Az elmúlt nyár – bár volt benne sok megrázó és nehéz pillanat - meggyőzte az alapítókat arról, hogy a meseterápia az extrém körülmények közül érkező, súlyosan traumatizált gyerekek esetében is működik. Hiszen Paloznakon a legtöbben közülük úgy döntöttek, hogy elfogadják a mesék által felkínált utat.



Kérdés, hogy a - szó szoros és átvitt értelmében is - mesés környezetből a gyermekotthonokba visszatérve tudják-e majd a gyerekek alkalmazni azt a módszert, amit a meseterápia során megismertek, képesek lesznek-e továbbmenni azon az úton, amin elindultak? A Központ munkatársai ezentúl ugyan nem lesznek minden nap mellettük, de továbbra is figyelemmel kísérik őket , és utánkövetés végett mind az öt csoportot visszavárják hosszú hétvégékre Paloznakra.

A Központban az év többi napján  egyéni terápiák zajlanak, valamint saját élményű mesecsoportok és meseterápia tanfolyamok indulnak. Megtanulható-e az a módszer, amit a Központ terapeutái alkalmaznak?  Többek között ez is kiderül a hamarosan érkező interjúnkból, amit Boldizsár Ildikóval készítettünk Paloznakon.

Fotók: Lehotka Gábor, meseutca.hu, és Schneider Gabriella
Forrás: prae.hu





Ha... Ha? (feb. 2-3.->)
Hülyítődoboz
2015. 02. 02 17:10
Hankiss professzor
Adalbert
2015. 01. 24 09:12
Jó gyakorlat Bemutató
felkarolo
2015. 01. 21 14:05
Ionangyal
Én, ellenem
2015. 01. 20 02:22
Budapest Kupa
Dami
2015. 01. 17 08:05