Mikor lesz sztenderdizált diagnosztika Magyarországon?

Ónodi Csilla

GEKKOA tanulási zavar korunk népbetegsége. Gyakoriságát hazai és nemzetközi statisztikák 15-30% közé teszik. Gyógypedagógusnak aligha kell ecsetelni a szűrés jelentőségét a tanulási zavar arányának csökkentésében. Ugyanakkor példátlan, hogy ekkora gyermekpopulációt érintő, ilyen súlyos probléma szűrésében Magyarország nem alkalmaz sztenderdizált vizsgálóeljárást.
2011. 07. 13. 12:52

Legyen szó bármilyen egyéb, a BNO-ban szereplő betegségről, magától értetődő módon országosan egységes mérőeljárásokkal történik a szűrés és a probléma kezelése. Kiváló példa erre a tüdőszűrés, ami mindenütt pontosan ugyanúgy történik. Ha allergiás tünetekkel fordulunk orvoshoz, mindenütt azonos, sztenderdizált teszteket végeznek el. A gyógypedagógia kompetenciájába tartozó problémák esetén azonban érthetetlenül kaotikus állapotok uralkodnak. E probléma hallatlan fontosságára Lányiné Engelmayer Ágnes már 1989-ben felhívta a szakma figyelmét, 2008-ban Herzog Mária a Zöld Könyvben az egyik legfontosabb célkitűzésként jelöli meg, 2009-ben Kereki Judit és Lannert Judit A korai intervenciós intézményrendszer hazai működése című kutatási zárójelentése sem rögzít mást: 28 szakértői bizottság 80-nál is több vizsgálóeljárást alkalmaz. Megállapítást nyert továbbá, hogy ezen diagnosztikus módszerek csaknem mindegyike korszerűtlen, elavult, gyakorlatilag egyiknek sincs engedélye, standardja vagy a standard már régen lejárt, alkalmazása nem vagy nem kellően ellenőrzött. Ez az állapot szakmai és jogi okokból egyaránt botrányos és tarthatatlan.

Jogi értelemben botrányos azért, mert egy európai ország gyakorlatához és az egész pedagógiai szakmához méltatlan, hogy e tudományos munkák engedély nélkül, jogosulatlanul kerülnek alkalmazásra. Másrészt szakmai értelemben is tarthatatlan, mert országosan egységes, sztenderdizált tesztek, tesztkézikönyvnek megfelelően alkalmazott és ellenőrzött rendszer hiányában a problémák kezelésének legalapvetőbb feltétele hiányzik. Ez a hiányosság kirívó, hiszen a minden gyermekre kiterjedő, országosan egységes diagnosztika az egész fejlett világban – évtizedek óta – gyakorlat, amelynek szükségessége vitán felül áll. Kirívó azért is, mert a magyar egészségügy és oktatás minden egyéb tekintetben megfelel egy fejlett országtól elvárható normáknak. Sőt, a világszerte elismert, magasan kvalifikált szakembergárdára alapozva igazán lehetnénk akár kiemelkedő mintaország is.

A káoszért ugyanakkor nem lehet, nem elég csak az oktatáspolitikát, rossz szabályozást okolni. A megoldáshoz vezető úton a nulladik lépés, hogy az egész gyógypedagógiai szakma pontosan értse meg, mit is jelent a sztenderdizálás, mit nem jelent, melyek az előnyei és miért feltétlenül szükségszerű egységes módszerekkel, más szakmákkal is együttmûködésben végezni a munkánkat.
A GEKKO játszóházakban 1999 óta egységesen alkalmazott diagnosztikai szoftver
A GEKKO játszóházakban 1999 óta egységesen alkalmazott diagnosztikai szoftver

A magunk részéről teljesen elképzelhetetlennek tartottuk, hogy egységes mérőeljárás nélkül végezzük tevékenységünket. Mielőtt az elsõ GEKKO játszóházat megnyitottuk volna 1999-ben, kidolgoztuk a saját sztenderdizált diagnosztikai rendszerünket. Enélkül elképzelhetetlen lenne az a pedagógiai munka, ami azóta is számos intézményünkben, soksok kollégámmal hatékony együttműködésben zajlik. A GEKKO belső diagnosztikai rendszere azonban csak maximum egy üde színfoltnak, 12 éve eredményesen alkalmazott jó gyakorlati példának tekinthető.

Az országos helyzetben érdemi javulás csak akkor várható, ha a gyógypedagógus szakmában eloszlanak a sztenderdizálással kapcsolatos alapvető félreértések. Ilyen tévhit például, hogy a sztenderdizálás egy mesterségesen kialakított, idealizált gyermekképhez való mindenáron igazodást jelent. Tapasztalataim szerint sok gyógypedagógus nem pontosan érti, mit jelent és mit nem jelent a sztenderdizálás, ezért – tévesen – módszertani szabadságának korlátozásaként éli meg. Jobb szabályozásra, reformra feltétlenül szükség van. Ám ez aligha képzelhetõ el addig, amíg a magyar gyógypedagógiai szakma sem lép fel tömegesen és egységesen ilyen igénnyel.

Örömteli előrelépés lenne, ha a napirenden lévő oktatási reformokhoz igazodva egyeztetések kezdődnének el a gyógypedagógiai szakmán belül, amelyhez a GEKKO 12 év gyakorlati tapasztalatával szívesen járulna hozzá.
 
a szerző gyógypedagógus, a GEKKO pedagógiai igazgatója

 





Ha... Ha? (feb. 2-3.->)
Hülyítődoboz
2015. 02. 02 17:10
Hankiss professzor
Adalbert
2015. 01. 24 09:12
Jó gyakorlat Bemutató
felkarolo
2015. 01. 21 14:05
Ionangyal
Én, ellenem
2015. 01. 20 02:22
Budapest Kupa
Dami
2015. 01. 17 08:05