A Magyar Tudomány Ünnepe



Évek óta hagyomány a Bárczi Karon, hogy a Magyar Tudomány Ünnepét egész napos tudományos konferenciával köszöntjük. A 2012-es évben a konferenciát a Hallássérültek Pedagógiája Tanszék rendezte, azzal a szándékkal, hogy a színvonalas szakmai program mellett egy születésnapi évfordulót is megünnepelhessünk. Baranyi Ildikó és dr. Perlusz Andrea (Hallássérültek Pedagógiája Tanszék) cikke.
2013. 03. 23. 11:48

"A jelen kérdései – A jövő válaszai – elméleti megközelítések és eljárások a sajátos nevelési igényű gyermekek inklúziójának elősegítésére" című konferencia ünnepeltje Dr. Csányi Yvonne volt, aki egész munkásságát a hallássérült gyermekek oktatásának, a speciális szükségleteik kielégítésére irányuló módszertan kidolgozásának szentelte.

Csányi professzor asszony – a Tanszék korábbi vezetője – mindannyiunk örömére, ma is aktív részese a Hallássérültek Pedagógiája Tanszék mindennapjainak. Ezért is készültünk köszöntésére közel egy évig titokban, neki ajánlva a tudományos konferenciát és a tanítványai és alkotótársai által írt kötetet.

A konferenciára 2012. november 13-án került sor. A rendezvény fővédnöke: Dr. Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa volt. A konferenciát dr. Stefanik Krisztina, az ELTE BGGYK tudományos és nemzetközi ügyekért felelős dékán helyettese nyitotta meg. Ezt követően Zászkaliczky Péter, az ELTE BGGYK dékánja köszöntötte a meglepett születésnapost, majd átadásra került az "…Aki olvassa, értse meg…" – Csányi Yvonne köszöntése címet viselő születésnapi kötet első, a szerzők által dedikált példánya. Látva az Ünnepelt meghatottságát, nagyon örültünk, hogy tervünk sikeresen valóra vált.

A konferencia tudományos programjának délelőtti részében az inklúzió nemzetközi majd hazai kutatásairól, tapasztalatairól hallhattunk külföldi és magyar előadóktól.

Mel Ainscow professzor "Making schools more inclusive: lessons from international research. (Hogyan tehetők az iskolák inkluzívabbá? – nemzetközi kutatási tapasztalatok)" című előadását filmrészletek gazdagították, melyeken keresztül betekintést nyertünk a világ különböző országaiban sikeresen megvalósuló inkluzív iskolai programokba. Az előadás zárógondolata útravalója lehet mindazoknak, akik az inklúzió területén dolgoznak: "Használjuk fel a már meglévő készségeket és tudást, lássuk a különbözőségekben a tanulás forrását, foglalkozzunk a tanulás akadályaival, hatékonyan használjuk fel a humán erőforrásokat, alakítsuk ki a gyakorlat közös nyelvét és a kísérletezés kultúráját,és legyen meg a közös akarat, hogy mindez megvalósuljon."

Következő előadónk professzor Maria Kron volt, aki "Heterogeneity and Inclusion" ("Heterogenitás és iklúzió") címmel tartott előadást. Előadásában Theodor Adorno gondolataihoz nyúlt vissza, miszerint az a társadalom tekinthető érettnek, amelyben az egyén félelem nélkül lehet más. Hangsúlyozta, hogy a sikeres inklúzió azon alapul, hogy tiszteletben tartjuk az egyéni különbségeket, és kerüljük közöttük a hierarchikus viszonyok felállítását. Figyelemmel vagyunk sérült embertársaink különböző szükségleteire, befogadó képességére, és mindezt az együttműködésen és a közös szocializáción alapuló nevelés keretében próbáljuk biztosítani számukra.

Csányi Yvonne professzor "Az inklúzió/integráció és a szakvéleményezés összefüggései" című előadásában az elmúlt évtizedben, a többségi közoktatási intézményekbe integrált SNI tanulók számát hasonlította össze két évenkénti bontásban. Az előadó áttekintette a hazai és a nemzetközi szakértői véleményezés kérdéskörét, és kiemelte, hogy a nemzetközi adatok alapján a szakvéleményezés célja elsődlegesen a segítségnyújtás biztosítása, nem pedig a tipizálás. Ezt szolgálja, hogy a különtámogatás kizárólag a gyermek szükségleteire fordítható, és a szakvéleményt kiállítók között van a gyermeket közvetlenül jól ismerő személy (pedagógus, gyógypedagógus, szülő) is.

Karunkon hagyomány, hogy a Tudomány Ünnepe, a szakdolgozatával Bachmann díjat nyert hallgatóknak is lehetőséget ad a bemutatkozásra. .Az idei díjazott, Sándor Anikó "Támogatott döntéshozatal a gyakorlatban – egy németországi vizsgálat tapasztalatai" címmel mutatta be munkáját.

A konferencia szünetében szponzoraink (Phonak, Victofon, Siemens, Extrém szendvicc) jóvoltából büféebéddel kedveskedtünk vendégeinknek.

A délutáni program során már szakspecifikusabb, a hallássérült személyeket érintő témákban hallhatunk előadásokat.

Először professzor Heidi és Christian Heldstab: "To hear and understand words, to grasp the meaning behind the words and to develop more profound language qualities." (A szavak meghallásának és megértésének, a szavak mögötti jelentések felfogásának és a magasabb nyelvi minőség elemeinek fejlesztése)című előadását hallottuk. Az előadók Svájcból, egy Nemzetközi Tanácsadó Központból érkeztek. Tapasztalatuk a nyelvfejlődés terén problémákat mutató gyermekek körében több évtizedes múltra tekint vissza. Nézetük szerint fontos, hogy a gyermek felfedezze a környezet és saját maga közötti aktív kölcsönhatást. Ha zavart ez a terület, akkor a legkorábbi időszaktól kezdve érzékelési-észlelési tapasztalatokat kell számára biztosítani. A sikeres terápia Affolter vezetéses terápiájának alapkoncepciójára épül, és minden esetben igazodik a gyermek szintjéhez, szükségleteihez.

Dr. Zsoldos Márta és Tóth Ágnes a "Hallássérült tanulók diszfáziáját magyarázó újabb gyógypedagógiai pszichodiagnosztikai kutatási tapasztalatok" című előadásukban egy nemverbális és egy verbális képességterület – a vizuális percepció és a szóemlékezet –közelmúltbeli vizsgálati eredményeinek diszfázia szempontú elemzésére vállalkoztak. Adataik értelmezése során áttekinthető képet vázoltak a hallássérüléshez társuló neurogén tanulási zavar (diszfázia) ellentmondásos tüneti mintázatáról és a nehezen megválaszolható differenciáldiagnosztikai kérdésekről. Konklúziójukban a terápiában,ill. az egyéni anyanyelvi fejlesztésben hasznosítható tapasztalataikat foglalták össze.

A konferencia záró előadói dr. Küstel Marianna - Baranyi Ildikó voltak, akik "Cochleáris implantáció, az utolsó fél évszázad legfontosabb új eljárása a halláscsökkenés/siketség rehabilitációjában" címmel tartottak előadást. Mindkét előadó hangsúlyozta, hogy a műtétre való kiválasztás során a sikeres habilitációhoz/rehabilitációhoz elengedhetetlen a szakemberek közötti együttműködés. Előadásukban, egy éveken át tartó terápia különböző életszakaszait felölelő filmrészletet mutattak be, illusztrálva, hogy a CI műtét után, a terapeuta és szülők szoros munkájának köszönhetően, hogyan válhat egy siketen született kisfiúból, halló, beszélő, a halló társadalomban otthonra találó céltudatos, boldog fiatalember.

A konferencia dr.Stefanik Krisztina és dr. Perlusz Andrea zárógondolataival ért véget.

Az "…Aki olvassa, értse meg…" – Csányi Yvonne köszöntése című kötet az ELTE BGGYK gondozásában jelent meg 2012-ben, 156 oldal terjedelemben. A kötetet dr. Szabó Ákosné magyar, Susanne Schmid-Giovannini német és Morag Clark angol nyelvű köszöntője nyitja meg, akik Csányi Yvonne professzorasszony pályatársai. A három nyelven írt köszöntők tükrözik Yvonne nemzetközi aktivitását és szerteágazó szakmai kapcsolatrendszerét. A kötet következő két tanulmánya az inkluzív oktatás problémakörét járja körül. Mel Ainscow az inkluzív oktatás terén szerzett nemzetközi tapasztalatok feldolgozása révén arra mutat rá, hogy a tanulók nehézségeit az iskolák jelenlegi szervezeti keretei, a tantervi jellemzők és az alkalmazott oktatási módszerek eredményezik, vagyis az iskoláknak meg kell újulniuk ahhoz, hogy pozitív válaszokat tudjanak adni a tanulók között különbségek okozta kihívásokra. A szerző kifejti az intézmények "inkluzívabbá válásának" alapelveit, és hangsúlyozza, hogy az inkluzív iskola nem jön létre a speciális oktatás filozófiájának és gyakorlatának többségi környezetbe történő puszta átültetésével.

Kereszty Zsuzsa és Lányi Marietta tanulmányukban felidézik a kilencvenes években, éppen Csányi Yvonne által kezdeményezett iskolafejlesztési együttműködés állomásait, a Gyermekek Háza útját az integrált oktatás bevezetésétől az inkluzív iskolává váláson át, egészen az új gondolatok hatásáról a tanítóképzésben.

Küstell Mariann és Répássy Gábor tanulmánya a súlyos hallássérülés műtéti úton történő javításának egyik legeredményesebb eljárásáról, a cochleáris implantációról szól. Tanulmányuk konklúziója, hogy az időben végzett eljárás segítségével a súlyos hallássérült gyermek a hallók között folytathatja tanulmányait, s esélye nyílik a teljes beilleszkedésre a hallók társadalmába.

Keresztessy Éva tanulmányának címe magáért beszél: "A hallássérülés felfedezése, diagnosztizálása és ellátásának folyamata ahogyan történnie kellene – és ahogy valójában történik". A szerző a hallásszűrés, a diagnózis felállításának folyamata illetve a hallókészülék kiválasztása és illesztése területén veti össze a nemzetközi és hazai gyakorlatot, kiemelve a hazai helyzet visszásságait.
Baranyi Ildikó és Fejes Gabriella tanulmánya a hallássérült kisgyermekek korai fejlesztéséről szól. A szerzők – maguk is gyakorlati szakemberek – a szakemberek és szülők együttműködésének szükségességét valamint a civil szerveződések szerepét hangsúlyozzák. Tanulmányukat egy sikeres eset bemutatásával zárják.

Heidi és Christian Heldstab tanulmánya – összhangban a szerzők előadásával – a hallás – látás – érzékelés szerepét mutatják be a nyelvelsajátítás során. Kiemelik, hogy a terápia során fokozott hangsúlyt kell helyezni az "önfelfedező tanulásra", vagyis optimális inputot kell biztosítani az output trenírozása helyett.

Tóth Ágnes és Zsoldos Márta írása a hallássérült tanulók szóemlékezetének vizsgálatáról szól. Eredményeik alapján – többek között – rámutatnak, hogy a kiválasztott anyanyelvi–tanulási tényezők és a szóemlékezeti teljesítmény között szignifikáns összefüggés tapasztalható, a köznapi szavak és számok kategóriájában a hallássérült tanulók átlagosnál jobb szintű teljesítményt mutattak.

Bodorné Németh Tünde és Perlusz Andrea tanulmánya a hallássérült gyermekeket ellátó intézményrendszerben zajló változásokat tekinti át az elmúlt 14 évben. A hazai változások egybecsengenek a nemzetközi tendenciákkal, mind a csökkenő gyermekszám, mind a speciális szükségletek komplexitása és az integráció arányának növekedése tekintetében.

Angyalné Várszegi Éda a gyakorló szakember szemszögéből mutatja be az auditív-verbális anyanyelvtanítás módszertanát és a módszer használata során szerzett tapasztalatait. Kiemeli, hogy az ún. "Csányi –módszer" a megváltozott populáció oktatásához is kiinduló pontot jelent, annak továbbgondolása, a differenciált egyéni fejlesztés fókuszba állítása jelentheti a továbblépés útját.

A kötetet Mikesy György "Aki teljes embert lát bennünk" című tanulmánya zárja. A szerző többszörös érintettsége okán, személyes hangvételtől sem mentesen köti össze a szakterület fontos kérdéseit és dr. Csányi Yvonne munkásságának állomásait.

A kötetet Csányi Yvonne 304 tételből álló bibliográfiája zárja.

Bízunk benne, hogy akik velünk voltak, hasznosnak érezték ezt az együtt töltött napot, és jó érzéssel gondolnak majd vissza a nap eseményeire , előadásaira, előadóira.
 
Baranyi Ildikó – dr. Perlusz Andrea
Hallássérültek Pedagógiája Tanszék
 





Ha... Ha? (feb. 2-3.->)
Hülyítődoboz
2015. 02. 02 17:10
Hankiss professzor
Adalbert
2015. 01. 24 09:12
Jó gyakorlat Bemutató
felkarolo
2015. 01. 21 14:05
Ionangyal
Én, ellenem
2015. 01. 20 02:22
Budapest Kupa
Dami
2015. 01. 17 08:05