prae.hu

 


Interjú Boris Fausto brazil történetéről Pál Zsomborral

Lazarillo de Tormes

faustoNéhány hónapon belül Portugália, majd Brazília rövid történetéről is kézhez kaphattunk-kaphatunk egy-egy magyar nyelvű kötetet az Equinter Kiadó gondozásában, ami tekintetbe véve, hogy a pleisztocén beköszönte óta mindösszesen egy, szakmai körökben példás egységben bírált portugál történettel dolgozhatott a luzofil közönség, épp kétszáz százalékos növekedés. A miértekről és hogyanokról a mindkét kötet fordításában tevékeny részt vállaló Pál Zsombor Szabolcsot kérdeztük.

2011. 12. 12. 23:13

Két, eddigi "fogyasztási adatait" tekintve történész-bestseller érkezett hazánkba, José Hermano Saraiva huszonnégy kiadással büszkélkedő rövid portugál története mellett ugyanis Boris Fausto brazil históriája is megélt újrakiadást és fordítást is – Angliában például a Cambridge University Press jelentette meg. De vajon evidens volt-e, hogy a most megjelenő sorozat kötetei nem magyar szerző(k)től származnak majd, hanem – a ’98-ban megjelent, David Birmingham által jegyzett portugál történelemhez hasonlóan – fordítások lesznek?

A kiindulási alapot a könyvek megjelentetése során a Brazil Nemzeti Könyvtár Alapítvány, illetve a Camões Intézet fordításra adható támogatása jelentette, így már a kezdetektől világos volt, hogy külföldi művek magyarra történő átültetésében érdemes gondolkodnunk. Ehhez támogatást adott a Magyar Könyv Alapítvány és a Nemzeti Kulturális Alap is.

Miért pont Boris Fausto kötetére esett a választás?

A cél az volt, hogy egy olyan könyvet fordítsunk le, amelynek szakmai színvonala magas, ugyanakkor jó kiindulási alapot jelent nem csak az ország történetét már behatóbban ismerő, elhivatott olvasóközönség, hanem a témával először szembetalálkozó, ugyanakkor érdeklődő olvasók számára is. Fontos szempont volt ugyanakkor a kiválasztott mű hossza is, mivel nem akartunk túl hosszú könyvet választani, hiszen a Brazil Nemzeti Könyvtár Alapítvány által biztosított egy éves időkeretbe bele kellett férnie a kötet körüli összes munkálatnak.

A Saraiva-könyv kapcsán is felvetődött, ami az ilyen "Brief history of…" történeteknél örök kérdés: a hangsúlyok problémája. Ott a huszadik század második felének részletező elemzését hiányolták a kritikusok; Brazília esetében milyenek a súlypontok?


Fausto kutatási területét – elsősorban a harmincas évekkel foglalkozik – és a közönség érdeklődését tekintve talán nem meglepő, hogy a huszadik század terjedelme és kidolgozottsága a leghosszabb, legrészletezőbb.

A kötetek fordítóin végignézve általános tendencia, hogy fiatal luzitanisták és történészek dolgoztak mindkét kötet magyarításán. Hogyan lesz egy négyfordítós kötetből homogén egész?


Az elkészült fordításokat mindkét kötet esetében egy több szakemberből álló, a szöveg lektorálásával foglalkozó csapat vette kézbe. Ennek megfelelően a végső szöveg megalkotásában elévülhetetlen érdemei vannak Dr. Szilágyi Ágnes Judit történésznek, aki a szövegek terminológiáját igyekezett összecsiszolni, Dr. Pál Ferencnek, aki nyelvileg próbálta azonos szintre hozni a különböző fordításokat, valamint Urbán Bálintnak, aki Brazília rövid történeté-nek szöveggondozási munkálatait vállalta magára.

Milyen kötetek megjelenése várható a következőkben a sorozat keretein belül?


Az Equinter kiadó, amely a Luzo-brazil könyvtárat útjára indította, két újabb kötetet megjelentetésére adott be pályázatot a Brazil Könyvalaphoz. Az egyik Sérgio Buarque de Holanda Raízes do Brasil (’Brazília gyökerei’) című könyve, amely elsősorban a brazil kultúr- és társadalomtörténet bizonyos aspektusait vizsgálja, a másik könyv pedig Paulo Prado O Retrato do Brasil (’Brazília arcképe’) című műve, amely a brazil nemzettudat kialakulását veszi górcső alá.

 


Ha... Ha? (feb. 2-3.->)
Hülyítődoboz
2015. 02. 02 17:10
Hankiss professzor
Adalbert
2015. 01. 24 09:12
Jó gyakorlat Bemutató
felkarolo
2015. 01. 21 14:05
Ionangyal
Én, ellenem
2015. 01. 20 02:22
Budapest Kupa
Dami
2015. 01. 17 08:05