Mi történt a Millenárison? I. rész

Zelei Dávid

 cardosoFélix J. Palma és Rui Cardoso Martins, hispanisták és luzitanisták, kiadók, szerkesztők, írók, fordítók, no meg elsősorban és mindenekfelett olvasók és könyvek közelében tölteni egy napot szórakoztatóbb, mint megszoktuk/gondoltuk. Hajtás után beszámolunk, ígérgetünk, értékelünk.

2011. 04. 20. 00:24

A reggeli tea és kakaós csiga még keresi a helyét az ember gyomrában, mikor mi már az Európa-matinén várjuk M. Nagy Miklósék spanyol és portugál íróit, Félix J. Palmát és Rui Cardoso Martinst, akiket a roppant szórakoztató lengyel Krisztof Varga és a svéd sztárvendég, Per Olov Enquist társaságában faggat a láthatóan ideges Barna Imre. Az elsőként színpadra szólított Rui Cardoso Martinsról (1967) hamar kiderül, regényvilága nem vidámpark, legfeljebb csáthi látószögből: első könyvében a dél-portugáliai Alentejo kiemelkedően magas öngyilkossági statisztikáinak miértjeit keresi, ami, ahogy sokak leírták már, nálunk, Kelet-Szuicídiában, nem érdektelen olvasmány. Gyorsan váltunk ugyanakkor, s máris megtudjuk, Cardoso Martins nem henyélt a legutóbbi elsőkönyves látogatása (2007) óta: legújabb kötetének (Deixem Passar o Homem Invisível – Engedjék át a láthatatlan embert - képünkön a portugál címlap) szomorú aktualitást ad a japán katasztrófa, a történet ugyanis egy lisszaboni cunamit elevenít meg (még néhány részlet kiderül a Cardoso Martinsszal készített interjúnkból, mely hamarosan olvasható lesz lapunk virtuális hasábjain) egyéni látószögből – mint azt később Bense Mónikától, Cardoso Martins fordítójától megtudjuk, a regény hamarosan magyarul is olvasható lesz a fordításában az Európánál.
 

cardoso

Cardoso Martinst nemzedéktársa, Félix J. Palma (1968) követi, akinek nálunk megjelenő kötetéről sok mindent leírtunk már, itt és most leginkább arról esett szó, mennyire nehéz (vagy optimistább szemszögből, mekkora kaland) az átjárás múlt és jövő között egy olyan regényben, ahol az olvasó számára már elmúlt jövőt (jelen esetben a 2000-es évet) a régmúlt (Hasfelmetsző Jack századfordulós Londonja) szemszögéből kell láttatni. (Az elmúlt mondatban körülírtakra megfelelő angol/spanyol igeidőt találó olvasónkat vendégül látjuk egy nyelvészeti Nobelre, ugyanakkor a kérdésben megrendezett nyelvészeti konferenciák után jogdíjat szedünk. – a szerk.) Palma regényében ugyanis az író egyik nagy kedvencének, H. G. Wellsnek az ötlete, az időgép olyannyira megvalósul, hogy egy időugrásra specializálódott utazási iroda turnusokat szervez a 2000. évbe, ahol vad háború dúl ember és gép között – szigorúan a XIX. század végi képzelet határain belül. Palma később lapunknak elárulta, Az idő térképe egy trilógia első része, a második, Az ég térképe (El mapa del cielo) egy még vadabb ötletet papírra vetve marslakótámadást uszít a viktoriánus Angliára – a harmadik címe és tartalma egyelőre még titok. Palmával kitűnő beszélgetés olvasható a Literán Pávai Patak Márta tollából, de mi is foglalkozunk még vele, beszámolónk hamarosan megjelenő, következő részében, ahol a XX. századi spanyol novellaantológia kerül a középpontba.       





Ha... Ha? (feb. 2-3.->)
Hülyítődoboz
2015. 02. 02 17:10
Hankiss professzor
Adalbert
2015. 01. 24 09:12
Jó gyakorlat Bemutató
felkarolo
2015. 01. 21 14:05
Ionangyal
Én, ellenem
2015. 01. 20 02:22
Budapest Kupa
Dami
2015. 01. 17 08:05