Argentin nyertes az Oscar-gálán

Lazarillo de Tormes

secretoArgentin film nyerte a legjobb külföldi alakításnak járó Oscart. Az Eduardo Sacheri regénye alapján készült El secreto de sus ojos (Szemekbe zárt titkok) minden idők második latin-amerikai filmje, mely elnyerte a kitüntetést.

2010. 03. 09. 11:22

Az Alejandro Amenábar rendezésében, Javier Bardem főszereplésével készült Belső tenger (Mar adentro) 2005-ös sikere óta először köszönthetünk spanyol nyelven született alkotást a legjobb külföldi filmnek kijáró Oscar átadásán: az Eduardo Sacheri 2005-ös regényén (eredeti címén La pregunta de sus ojos [Kérdő tekintet]) alapuló El secreto de sus ojos a második argentin, s egyben latin-amerikai film, mely a vonatkozó szobrot besöpri. A debütáns Luis Puenzo Hivatalos változat című drámája volt 1986-ban, mely a Videla-rendszer végnapjait, a rendszert átszövő korrupciót, az ellenzékiek brutális megsemmisítését és eltüntetését ("Piszkos háború") fedi fel fokozatosan – főszereplőnője, a középiskolai történelemtanárt alakító Norma Aleandro Cannes-ban a legjobb női főszereplő díját is elnyerte, rendezőjét, Luis Puenzót Arany Pálmára jelölték és a legjobb rendezés kategóriában is jelölték Oscarra.

 

Az idei, 82. díjátadón minden eddiginél nagyobb, 40%-os esély mutatkozott a latin-amerikai győzelemre a kategóriában, lévén a Juan José Campanella által rendezett végső győztes mellett a perui Fausta éneke (La teta asustada) is az öt jelölt között volt. Végül azonban nem a perui dráma, hanem a spanyol-argentin koprodukcióban született krimi vitte el az aranyszobrot. Pedig Claudia Llosa filmje is erős hátteret vonultatott fel: Berlinben, Guadalajarában és Havannában egyaránt elnyerte a legjobb filmnek kijáró díjat.

 

Az Oscart mégis az a Szemekbe zárt titkok nyerte, mely (a meglehetősen kifacsart és tompított című Fausta énekével ellentétben) itthon még nem látható a mozikban, mégis megelőzte esélyesebbnek tartott francia (a nagy sikerrel vetített, Cannes-ban zsűri nagydíjas A proféta), és német (az Arany Pálmát nyert A fehér szalag) riválisát. Juan José Campanella e filmje egy 1974-es gyilkosság 1999-es nyomozásának kalandos történetét meséli el (a sok író és rendező számára vonzó "huszonöt évvel később" formulát felhasználva) – aki ismeri az eredeti regényt író Eduardo Sacherit, nem csodálkozik rajta, hogy a gyilkost a Racing szurkolói között kell keresnünk – lévén a futballnovelláival befutott író a rivális Independiente fanatikusa. A film rendezője, a sokáig Amerikában dolgozó Juan José Campanella nem először kap Oscar-díj jelölést, 2002-ben Az örömfiúval már nyerhetett volna – talán nem véletlen, hogy akkor is, most is barátja, Ricardo Darín vállalta a főszerepet a filmben (előbbiben az a Norma Aleandro játszotta idős, Alzheimer-kóros édesanyját, aki már a Hivatalos változatban is szerepelt!). Campanella a díjátadón remek humorérzékről tett tanúbizonyságot: "Meg akarom köszönni az Akadémiának, hogy a Na'vit nem tekintette idegen nyelvnek" – utalt az Avatarra beszédében.

                                                                                                           





Ha... Ha? (feb. 2-3.->)
Hülyítődoboz
2015. 02. 02 17:10
Hankiss professzor
Adalbert
2015. 01. 24 09:12
Jó gyakorlat Bemutató
felkarolo
2015. 01. 21 14:05
Ionangyal
Én, ellenem
2015. 01. 20 02:22
Budapest Kupa
Dami
2015. 01. 17 08:05