prae.hu

 

Smiló Dávid
talán...

Meglét

A szív harangvirágkivonat egy nagy petricsészében,
- A lélek helyén fejetlen ampulla van,
A test kiborult ágytál egy korház folyosóján,
Az elme nyikorogó járókeret, -
S beteg csontok remegése: az erő.
S nincs látogató rokon
S ágyban nincs naplemente
S a csepegés is monoton
S csak sajnálat marad majd,
Ha összegyűltek szelíden a csillagok.

Legyek fa, melyen villám fut keresztül,
Vagy melyet szélvész csavar ki tövestül.



Kritika

Péczely Dóra
2007. 02. 08. 15:15

Tisztelt Szerző!

Jobb lett a vers. Talán csak az egykori mottó vesztette értelmét a végére kerüléssel. Lehet, hogy el kellene hagyni.

Továbbra is zavar a sok S a sorkezdeteken, az első kivételével törölném mindet. És a nagy kezdőbetűket mindenhonnan, meg az összes pontot, vesszőt, minden írásjelet, kivéve a kettős pontot az erő előtt.

Két szakaszra szedném, a felénél. Ágyban helyett ágyból. És az utolsó előtti sort átgondolni újra, nagyon erőtlen.



Kommentek:
talán...
nyomtatásnyomtatható változat
cikk ajánlásakötelező ajánlása
szólj hozzászólj hozzá!
Megosztásmegosztás  Megosztás
írok a szerzőnekírok a szerzőnek

feltöltés ideje: 2007. 02. 07. 21:17
keletkezés ideje: 2007. 01. 01.

_

Ha... Ha? (feb. 2-3.->)
Hülyítődoboz
2015. 02. 02 17:10
Hankiss professzor
Adalbert
2015. 01. 24 09:12
Jó gyakorlat Bemutató
felkarolo
2015. 01. 21 14:05
Ionangyal
Én, ellenem
2015. 01. 20 02:22
Budapest Kupa
Dami
2015. 01. 17 08:05