prae.hu

 

Kiss Melinda
Tánc

Csend ül az asztalon,
a székeken, a polcokon;
Átrohan a borzalom,
A szőnyegen, az agyamon.

Megérint a Fájdalom,
a kezemen, a vállamon;
Könny gördül az arcomon,
A lelkemen, a falakon.

S belép a Magány,
Hosszú, szikár, alak talán,
Rámvillantja üres mosolyát,
S táncolni kezd egy fénykör nyomán.

Gúnyol, vigyorog és felkéri a Csendet,
De az fintorogva arrébbül egy régi kredencre.
Táncra hívná, a Fájdalom aszzonyát,
De az tovaillant a friss szellővel az ablakon át.

Maradtam hát Én neki,
Különös és egyedi,
Táncra kér hát engem is,
A könnyeimet letörli,
Dúdolni kezd valamit,
S kihúz a fényre táncolni.



Kritika

Balogh Endre
2007. 09. 21. 22:05

Nagyon-nagyon bocsánatot, sőt, elnézést kérek előre, de nekem ez vers a szépelgő giccs egyik megnyilvánulása. Ilyesmire gondolok: "Könny gördül az arcomon, / A lelkemen, a falakon"…
Ezen kívül formailag zavar, hogy sok az a ragrím egy versbe, amit itt olvasok: asztalon-polcokon, vállamon-arcomon.



Kommentek:
Tánc
nyomtatásnyomtatható változat
cikk ajánlásakötelező ajánlása
szólj hozzákommentek száma: 1
Megosztásmegosztás  Megosztás
írok a szerzőnekírok a szerzőnek

feltöltés ideje: 2007. 04. 14. 15:03
keletkezés ideje: 2001. 11. 10.

_

Ha... Ha? (feb. 2-3.->)
Hülyítődoboz
2015. 02. 02 17:10
Hankiss professzor
Adalbert
2015. 01. 24 09:12
Jó gyakorlat Bemutató
felkarolo
2015. 01. 21 14:05
Ionangyal
Én, ellenem
2015. 01. 20 02:22
Budapest Kupa
Dami
2015. 01. 17 08:05