prae.hu

 

Janik Zoltán
Christine visszaemlékezései – A krétakör belsejében

-Szaladj – kiáltott felém Suzan, és ő is futni kezdett.
Már feltűnt szemünk előtt a sötét rengeteg, amint a tisztás fölé emelkedik. Egy pillanatra sem álltunk meg, űzött a csőcselék kiáltozása, fáklyáinak fénye.
Befutottunk a fák közé, és elindultunk erdei házunk irányába, de bármilyen gyorsan is haladtunk, az ordítozó tömeg mind közelebb és közelebb ért hozzánk. Végül megpillantottuk a ház ablakain át kiszűrődő fényt. Egy kisebb, fátlan részen helyezkedett el.
Már nagyon fáradt voltam a hosszú futástól, de a félelem hajtott. Tudtam, ha lassítok meghalok. Suzan sietve benyitott az ajtón, és felém kiáltott.
- Gyorsan, itt vannak! – érződött hangjában, hogy retteg.
Beszaladtam a nyitott ajtón, és megfordultam, hogy bezárjam magam után, ám a félelemtől egy pillanatra megdermedtem. A fák között, mint sok kis égő fénygömb tűntek fel az emberek fáklyái.
- Zárd már be! – hallottam barátném hangját, és szó nélkül engedelmeskedve becsaptam az ajtót, és elreteszeltem.
Mikor megfordultam láttam, amint Suzan lesöpri az asztalról a régi pergameneket, írótollakat, és gyertyacsonkokat.
Odaszaladt az egyik fiókhoz és elővett belőle egy vastag krétadarabot. Kört írt vele az asztalra, a krétakör
belsejébe egy pentagrammát rajzolt, majd imádkozni kezdett. Leültem mellé és hallgattam.
Már jól érhető volt a falusiak ordítása.
- Boszorkányok! Aljas, ocsmány férgek! Máglyára! – elmondhatatlanul féltem. Ekkor meghallottam Suzan hangját.
- Christine, szeretlek… - mondta elhaló hanggal.
- Én is Téged. – válaszoltam csendesen, és átöleltem.
Abban a pillanatban betört az ajtó, és beáradt a dühöngő, égett húsra éhes falka.



Kritika

Balogh Endre
2008. 02. 22. 10:31

Jó a szöveg eleje, az, hogy ilyen mozgalmas, és ez ráadásul azonnal megteremti a feszültséget. Aztán az olvasó azért olvassa folyamatosan a szöveget, mert kíváncsi, milyen módon nyer magyarázatot a futás. Mert az is a feszültséget tartja fenn, hogy nem tudjuk, kik, miért és mi elől futnak. Aztán sajnos kiderül, és az a pont lényeges, amikor kiderül. Ugyanis ott kellene kezdődnie a történetnek, ami sajnos nem kezdődik el, mert onnantól fogva elkapkodja a szerző. Kár, mert odáig, hogy "Odaszaladt az egyik fiókhoz…", a maga teremtette keretek közt jól oldja meg a problémákat.

A maga teremtette keret pedig zsánerirodalom, a peremről, mégpedig kriminovella vagy történelmi kriminovella csíráit vélem felfedezni benne.

Mindenképp félkész, sőt, negyedkész szöveg, de ujjgyakorlatnak nem rossz, különösen az eleje.




Kommentek:
Christine visszaemlékezései – A krétakör belsejében
nyomtatásnyomtatható változat
cikk ajánlásakötelező ajánlása
szólj hozzászólj hozzá!
Megosztásmegosztás  Megosztás
írok a szerzőnekírok a szerzőnek

feltöltés ideje: 2007. 08. 06. 08:38
keletkezés ideje: 2006. 11. 01.

_

Ha... Ha? (feb. 2-3.->)
Hülyítődoboz
2015. 02. 02 17:10
Hankiss professzor
Adalbert
2015. 01. 24 09:12
Jó gyakorlat Bemutató
felkarolo
2015. 01. 21 14:05
Ionangyal
Én, ellenem
2015. 01. 20 02:22
Budapest Kupa
Dami
2015. 01. 17 08:05