prae.hu

 

Novak
Hóhérok és patkányok

Jogász, tömeggyilkos, hóhérok...
(ez a valóság!?)

A jogász
,,Ez a valóság?’’- kérdezte önmagától. Másokat nem kérdezhetett, csakis önmagát, mert ő tudja a legjobban. ,,Mert én tudom a legjobban.’’ Fontos számára a barátai véleménye, de az mégsem az övé, az a barátaié. Meghallgatja, átgondolja, érti. ,,Felfogtam.’’ ,,Nem, nem érted?’’- ,,Felfogtam. Érzem.’’ A jogászokból néha tömeggyilkos lesz.

A tömeggyilkos
,,Ez a valóság.’’-kérdezte önmagától. A tömeggyilkos amikor megszületett, óvodába járt, leérettségizett még senki sem gondolta róla, hogy ő tömeggyilkos lesz. (Utólag róla: -Hallotad? –Mit? –Tömeggyilkos lett belőle.) Álmodozott róla, hogy egyszer vásárol egy bombát, vagy összerak, vagy kölcsön kér. (,,Van egy bombád? Csak egy napra kellenne.’’) Leviszi Belgrádba felül egy zsúfolt buszra, és az első kanyarban felrobbantja a pokolgépet. Vigyáz. Kész. Tűz. Hős lesz belőle, bekerül a híradókba, de még az is megtörténhet, hogy a tévék megszakítják műsorukat, és bemondják: ,, Felrobbant egy autóbusz. Ötvenen és hárman meghaltak. Hős lett belőle.’’ (Hős lettem.)

A hóhérok
Az a valóság, hogy a hóhérok teszik a jogászokat tömeggyilkosokká, a tömeggyilkosokat pedig halottá. Akasztják a hóhért, fejjel lefelé.

A történet
A hóhérok olvassák az ujságban a híreket, mintha közük lenne hozzá. Nincs semmi közöd hozzá, akkor meg minek olvasod. A saját halálhíredet jogod van elolvasni, vagy azt, hogy míg te a szeretőddel keféltél, a feleséged a fodrásznál volt, kigyulladt a házatok és a két fiad, a hároméves és az ötéves bennégett, meghaltak. Érted(?), a fiaid hálálhírét elovashatod, az a te ügyed. Miért nézel ilyen értetlen arcal? A házatok mellett sétált el egy őrült jogász, egy tömeggyilkos. ,,Milyen szép ház.’’-gondolta-,,Bedobok az ablakon egy kézigránátot.’’ Igen, a fiaidat cafatokra tépte egy kézigránát, ez a valóság.

Beült mellé egy kislány. Tízév körüli, de az is lehet öregebb, tizenkettő vagy tizenhárom. Letette a táskáját mellé, ránézett, rámosolyogott. Mit nézel? Mit gondolsz ki vagy te? Tízévesen bejössz ide, lerakod a táskád mellém, és mosolyogsz. Nem vagyok én az apád. Érted? Apa. ,,Te vagy az én apukám’’.

A pátkányok szeretik az emberek közelségét, szeretik az embert. Éjszaka, amikor már mindenki alszik, a patkányok előmásznak lyukaikból, befekszenek az emberek mellé az ágyba, együtt alszanak az emberekkel. Veled. Van szerelem patkány és ember között. Egyszer egy meleg nyári estén egy szép patkánynő egy fiatal asszony ágyába mászott. Végig mászott a testén, hosszú meztelen farkával cirógatta a nő arcát. Megrágta a fülét. Reggel mire a férje hazaért a feleségét sehol sem találta. Az asszony szerelmes lett egy nőstény patkányba, és beköltözött vele a lyukba. Mindketten lezbizkusok voltak.

Másnap a hóhér magával vitte a két fiát az ötévest és a háromévest. Felszáltak egy buszra, a második megállónál egy kislány ült le melléjük, lette a táskáját és rámosolygott. A buszon patkányok is voltak. A harmadik megállónál felszállt egy jogász. ,,Ma hős leszek – gondolta – benne leszek a híradókban.’’

Nowk,2oo7.



Kritika

Pollágh Péter
2008. 03. 07. 19:10

Mondatok halmaza

Fogalmam sincs, mi a valóság. Nem véletlen, hogy nem lettem jogász. Még ilyenfajta sem, mint aki ebben a szövegben botorkál. Bár nem tudom, nem tudhatom, hogy pontosan milyen fajta, hiszen itt valahogy minden de minden: pontatlan. Már az első bekezdést sem értettem. Bár vitathatatlan tény, hogy a jogászok néha tömeggyilkossá is válhatnak.

Próbáltam nem leragadni a helyesírási és nyelvhelyességi hibáknál, hanem megkeresni a lényeget. Aztán körbenyalni, mint egy éhes patkány. Viszont nem találtam sem a lényeget, sem a tápláló kohéziót. Lehet, hogy szerény határaim végére értem. Nem jártam sikerrel, számítok a prae.hu olvasóinak segítségére! Hátha ők tudják enyhíteni égő kudarcomat.

Ez a szakasz tűnt számomra a legizgalmasabbnak:

"A pátkányok szeretik az emberek közelségét, szeretik az embert. Éjszaka, amikor már mindenki alszik, a patkányok előmásznak lyukaikból, befekszenek az emberek mellé az ágyba, együtt alszanak az emberekkel. Veled. Van szerelem patkány és ember között. Egyszer egy meleg nyári estén egy szép patkánynő egy fiatal asszony ágyába mászott. Végig mászott a testén, hosszú meztelen farkával cirógatta a nő arcát. Megrágta a fülét. Reggel mire a férje hazaért a feleségét sehol sem találta. Az asszony szerelmes lett egy nőstény patkányba, és beköltözött vele a lyukba."

"Mindketten leszbikusok voltak": ezt már igazán nem indokolt hozzábiggyeszteni. Ennek ellenére úgy gondolom, ebből a bekezdésből egyszer lehetne írni egy tisztességes novellát. Akár egy fanyar egypercest.




Kommentek:
Hóhérok és patkányok
nyomtatásnyomtatható változat
cikk ajánlásakötelező ajánlása
szólj hozzászólj hozzá!
Megosztásmegosztás  Megosztás
írok a szerzőnekírok a szerzőnek

feltöltés ideje: 2007. 08. 12. 13:01
keletkezés ideje: 2007. 01. 01.

_

Ha... Ha? (feb. 2-3.->)
Hülyítődoboz
2015. 02. 02 17:10
Hankiss professzor
Adalbert
2015. 01. 24 09:12
Jó gyakorlat Bemutató
felkarolo
2015. 01. 21 14:05
Ionangyal
Én, ellenem
2015. 01. 20 02:22
Budapest Kupa
Dami
2015. 01. 17 08:05