prae.hu

 

Balázs Zoltán
Reggel

Reggelre szapult-üst fényű a hold
égboltba mártott köves puliszka:
maradék-ragyogás.
Egy csésze szűretlen tejjel
kezemben hallgatok.
Odafen kék-álomban fürdik a nap
zúg fénye hideg föld felett:
a felszín atmoszféráját legyezve.



Kritika

barta andrás
2008. 03. 01. 15:06

Gasztronómia a rakétasilóban

Bizonyos verseket meg kell kóstolni, másokat le kell nyelni, de vannak olyanok, amelyeket érdemes összerágni és megemészteni - mondhatnánk Francis Bacont nem is annyira parafrazeálva, ám nyilván kedveskedve a bátran népies-gasztronómiai lírai alanynak, aki négy sor leforgása olyan konyhai-fogyasztási komplex képpel örvendezteti meg a befogadóját, hogy Gyomor Palkó legyen a talpán, akinek az első négy sor alatt nem lesznek pavlovi reflexei.

Úgyannyira erős ez a kezdet, hogy az olvasó el is feledkezhet a költemény címéről és tulajdonképpeni témájáról, a Reggelről, én legalábbis elfeledkeztem, úgyhogy csak a zárlat kellemetlensége akolbólított ki az istenadta nép konyhakultúrájának részletei közül, hogy rájöjjek: a Letűnő bukolikus zsánér-Holdja van itten, kérem, szembeállítva a Megérkező és (ideiglenesen) Győző távoli, hideg Nap-kellemetlenségével.

Leszámítva az olyan modoros megoldásokat, mint a kötőjelek kényszeres, jelentéstelen használata, a helyenként megjelenő, helyenként eltűnő központozás semmire sem vonatkozó következetlensége, bizonyos képek (pl. "égboltba mártott köves puliszka") kongóan üres areferencialitása vagy azt a tényt - de, sietek leszögezni, ez csak az én egyéni problémám! -, hogy a beszélő épp a csontig lerágott, hátborzongatóan kiüresedett, parasztgasztró képekkel próbál valami rokonszenvet kelteni a távozó éjszaka iránt - szóval, leszámítva mindezt, egész ügyes ez a vers.

Felmerül azonban, mint szar a vízben, a kérdés, hogy nekem, olvasónak azon túl, hogy egy bizonytalan hangulatot közvetít, vajon jelenthet-e valamit ez a költemény. De nem ám úgy, ahogyan Kandinszkij Fehér alapon fehér négyzete, és nem is úgy, hogy a libatepertőről (ha már a népiességnél tartunk) akár a Mir-űrállomásra is asszociálhatok, hanem éppen keményen, egyenesen, direktben, akár egy jobbegyenes, egy Evangélium vagy egy napsütéses művészeti alkotás.

Ebben a tekintetben a Reggel azokra a klasszicizáló iskolai tanulmányokra emlékeztet, amelyeket még Csokonainak és osztálytársainak kellett a debreceni Kollégiumban megoldaniuk. Csak éppen 21. századi, zanzásított kiadásban. Úgyhogy lehet, hogy a nyelvecskémet beledugva megízlelem, ám hiába rágom meg, nincs nagyon mit megemésztenem.

A formai magabiztosság, a nyelvi lelemények azonban reményre adnak okot a szerző pályájának a tekintetében. Ha ténylegesen keresi, hogy költészetével mit is mondjon, akkor jó esélye van, hogy ennél az üres formalitásnál több jöjjön ki belőle. Belőle és költészetéből.




Kommentek:
Reggel
nyomtatásnyomtatható változat
cikk ajánlásakötelező ajánlása
szólj hozzákommentek száma: 2
Megosztásmegosztás  Megosztás
írok a szerzőnekírok a szerzőnek

feltöltés ideje: 2007. 11. 12. 19:41
keletkezés ideje: 2007. 09. 15.

_

Ha... Ha? (feb. 2-3.->)
Hülyítődoboz
2015. 02. 02 17:10
Hankiss professzor
Adalbert
2015. 01. 24 09:12
Jó gyakorlat Bemutató
felkarolo
2015. 01. 21 14:05
Ionangyal
Én, ellenem
2015. 01. 20 02:22
Budapest Kupa
Dami
2015. 01. 17 08:05