prae.hu

 

Vígh Róbert
Hommage

Mondd, mi a pálya, öreg, odaát,
mióta emennek vége szakadt?
Fél éve letudtad bár a halált,
ez nekem még most is túl nagy falat.

Hozod a formád mint rendes halott?
Ha már leléptél se szó, se beszéd.
Látszólag egészen jól megvagy ott.
Nem vágott haza a nemlét azért?

Nem válaszolsz. Akárha itt se lennék.
Vagy te volnál az, aki ott se vagy?
A fiad voltam. Ez mostantól emlék.
S én elfelejtlek, hogy apám maradj.



Kritika

Pollágh Péter
2008. 10. 13. 06:05

Nagyon laza az első sor (is), bár aztán ahhoz képest pláne megdöccen a második sor, a keresettség miatt. Életképesnek érzem, hogy a beszélő kijelenti, hogy túl nagy falat számára a vers témája (halál), s mégis végig viszi. Ha röviden, s kicsit pontatlanul, akkor is. Tehát a szöveg nem állít magáról túl sokat, önnön elvárásait így teljesíti is.

 

A cím eléggé ötlettelen, a nyelv nem túl gazdag, több állítás nincs kibontva, felépítve, feltérképezve, levezetve stb. A metafizikát az utolsó sorban viszont sikerült felmutatni. Az kárpótol.




Kommentek:
Hommage
nyomtatásnyomtatható változat
cikk ajánlásakötelező ajánlása
szólj hozzászólj hozzá!
Megosztásmegosztás  Megosztás
írok a szerzőnekírok a szerzőnek

feltöltés ideje: 2008. 09. 17. 13:38
keletkezés ideje: 2008. 01. 01.

_

Ha... Ha? (feb. 2-3.->)
Hülyítődoboz
2015. 02. 02 17:10
Hankiss professzor
Adalbert
2015. 01. 24 09:12
Jó gyakorlat Bemutató
felkarolo
2015. 01. 21 14:05
Ionangyal
Én, ellenem
2015. 01. 20 02:22
Budapest Kupa
Dami
2015. 01. 17 08:05