prae.hu

 

Zerza Béla Zoltán
Kölcsönhalott

Megfürödtem.
Megfürödtem az ő vízében.
Megfürödtem, és a sűrű
sár szívemről lepattogott.

A halott ott állt mellettem, de az
arcát nem fordította felém.
Az ő vizében fürödtem,
de én nem kérdeztem tőle
semmit, és ő sem kérdezte
miért jöttem.

Csak álltam a folyóban,
és a hullámok tornájára
figyeltem. Mint akinek
elkészült a szíve.

A folyót erdő ölelte körül.
A tájat, az öröklét csendjének
párálló mértana
megigézte.

Igen megfürödtem,
és az önáltatás sara,
mint elhasznált fogakról
a zománc lepattogott.

Én így készültem el.
És most helyettem beszél,
ami eddig belülről figyelt.






Kritika

Sopotnik Zoltán
2010. 04. 18. 09:15

A címért serény plusz pontok, az első megfürödtem szerintem nem kell ("há nem? De" – Besenyő Pista bácsi)

 

Ami sok:

 

"A tájat, az öröklét csendjének
párálló mértana
megigézte."

A metafizika fogaskereke itt elkapta a szerzőt, és a nagyot mondás, valamint a diszkrét hülyeség irányába terelte. Aki így tud verset írni, mint Zerza, az nekem ne írjon le ilyeneket. Mosoly.

 

 


És ezt is kihagynám:

 

"Igen megfürödtem,
és az önáltatás sara,
mint elhasznált fogakról
a zománc lepattogott."


A pátosz kényes dolog.

 

Kis türelem és pontosság még, és újra lesz egy kötetkész költőnk. Örülök.

 




Kommentek:
Kölcsönhalott
nyomtatásnyomtatható változat
cikk ajánlásakötelező ajánlása
szólj hozzászólj hozzá!
Megosztásmegosztás  Megosztás
írok a szerzőnekírok a szerzőnek

feltöltés ideje: 2010. 01. 28. 12:26
keletkezés ideje: 0000. 00. 00.

_

Ha... Ha? (feb. 2-3.->)
Hülyítődoboz
2015. 02. 02 17:10
Hankiss professzor
Adalbert
2015. 01. 24 09:12
Jó gyakorlat Bemutató
felkarolo
2015. 01. 21 14:05
Ionangyal
Én, ellenem
2015. 01. 20 02:22
Budapest Kupa
Dami
2015. 01. 17 08:05