prae.hu

 

Horváth Márk
háromezernégyszáznyolc

ma kint voltam
az ültetvény lustán terpeszkedett
leguggoltam
hogy vegyek földjéből egy keveset
jó zsíros rögöt

szétmorzsoltam
ujjaim közt peregtek a férgek
és futkostak
fekete hátú ganéjgurgató
mocskos kis dögök

lehetnék én
gondoltam a kegyetlen hűs végzet
s eltapostam
fekete hátú kis életkéket
egy sáros kövön

mint ahogyan
a munkásokat taposták széjjel
félbevágva
egy láncos sötét vonatkerékkel
múlt csütörtökön

Zalaegerszeg, 2009. november 11.



Kritika

Sopotnik Zoltán
2010. 02. 27. 17:52

Furcsa érzéseket keltett bennem ez a vers. Távoli tájra vitt el a beszélő, távoli külföldre, hogy úgy mondjam. Van benne valami a nem annyira látomásos beat költők hangjából, meg van egy kicsi Seamus Heaney lefojtott retorikájából.  A "zsíros rög" kifejezésnek a vers kontextusában kifejezetten örültem.  A "kegyetlen hűs végzet" pátosza nem illik a szinte eszköztelen költeménybe, elveszi a nehéz tónust, ami az utolsó versszakban teljesedhetne ki. Na és az " életkék" is pont ilyen. És ugyancsak az utolsó versszak egyeztetési problémáiról ne is beszéljünk.Vagyis nagyon is kell. Kik is voltak félbevágva? Természetesen a munkások, de nem úgy értődik itten. Dolgozni kell még rajta, úgy látom, megfogja érni.

 




Kommentek:
háromezernégyszáznyolc
nyomtatásnyomtatható változat
cikk ajánlásakötelező ajánlása
szólj hozzászólj hozzá!
Megosztásmegosztás  Megosztás
írok a szerzőnekírok a szerzőnek

feltöltés ideje: 2010. 02. 06. 10:36
keletkezés ideje: 2009. 11. 11.

_

Ha... Ha? (feb. 2-3.->)
Hülyítődoboz
2015. 02. 02 17:10
Hankiss professzor
Adalbert
2015. 01. 24 09:12
Jó gyakorlat Bemutató
felkarolo
2015. 01. 21 14:05
Ionangyal
Én, ellenem
2015. 01. 20 02:22
Budapest Kupa
Dami
2015. 01. 17 08:05