prae.hu

 

Balázs Zoltán
Esik


zárt koponya tetőtlen ég alatt,
ereszem sincs, ázik;
könnycsatornák elvezetetlen,
állam alatt ruhám fogja ki;
elfolyva testemen tapad a víz
és hónom alatt tisztán érzem,
hogy élek. lábamnál tócsa.
állok és nem elég,
hogy a fűszál egyenes.
én is legyek tanult,
szabott mint a rend.

és így vagyok üres, a forma mindegy is
ha van. üres akár egy szóköz,
vagy egy sorköz. szavak és
sorok között eljátszott.
vízszintes szalag.
lehet, ismerős.

és rendetlen idebent a lélek,
ezért is hiába élek nem tudom
megköszönni, a tanult dolgokat,
hisz ajándék lónak is van apja.
de felejthetetlen, tudom, hogy
nagy űr a tartalom. ezért kéne
mindent megköszönni, nehézkedve
és panaszkodva.



Kritika

Sopotnik Zoltán
2011. 11. 15. 08:49

" hisz ajándék lónak is van apja."

Nagyon szellemes, igazi mondat dobog és nyihog ebben a versben.
A baj csupán annyi, hogy nem lehet felfedezni többet. A költő felbukott a nagyotmondás filozofikus karámjában, igazán sajnálatos.

Nézzük:

"zárt koponya tetőtlen ég alatt,
ereszem sincs, ázik;
könnycsatornák elvezetetlen,
állam alatt ruhám fogja ki;
elfolyva testemen tapad a víz
és hónom alatt tisztán érzem,
hogy élek. lábamnál tócsa.
állok és nem elég,
hogy a fűszál egyenes.
én is legyek tanult,
szabott mint a rend.

Az ég ugyebár azért az ami, mert nincsen teteje, ez a bajom mindjárt az elején. Azt sem értem, hogy az a fránya ázik kire-mire vonatkozna. A harmadik sort meg csak úgy, mindenféle logikai kapcsolódás nélkül nyihogta oda a költő. A negyedik sorban ugyanúgy.
Az hogy miért nem elég, "hogy a fűszál egyenes" is mély kérdéseket vet fel, például, hogy jön az ide, és miért fontos ez, többek között persze. Az utolsó két sor tetszik, bár szerepeltetésének jogosságát itt sem látom.

"és így vagyok üres, a forma mindegy is
ha van. üres akár egy szóköz,
vagy egy sorköz. szavak és
sorok között eljátszott.
vízszintes szalag.
lehet, ismerős.


A második versszak indítása lényegesen jobb, én a harmadik sor közepénél be is fejezném.

"s rendetlen idebent a lélek,
ezért is hiába élek nem tudom
megköszönni, a tanult dolgokat,
hisz ajándék lónak is van apja.
de felejthetetlen, tudom, hogy
nagy űr a tartalom. ezért kéne
mindent megköszönni, nehézkedve
és panaszkodva.
"

És a harmadik: hát a lélek-élek rímpártól kieseik a reggeli tejeskávé a kezemből annyira bántja a fülem, plusz itt is működnek a logikai barikádok, ami nehezíti az olvasást, sőt elveszi a kedvet türelmet.
Az utolsó mondat megint tetszik.


Én ezeket menteném meg a versből:


lábamnál tócsa.
állok és nem elég,
én is legyek tanult,
szabott mint a rend.

és így vagyok üres, a forma mindegy is
ha van. üres akár egy szóköz,
vagy egy sorköz.

nem tudom
megköszönni, a tanult dolgokat,
hisz ajándék lónak is van apja.
de felejthetetlen,
ezért kéne
mindent megköszönni, nehézkedve
és panaszkodva.


így ni: aztán egy kis munka, és kész egy jó költemény.




Kommentek:
Esik
nyomtatásnyomtatható változat
cikk ajánlásakötelező ajánlása
szólj hozzászólj hozzá!
Megosztásmegosztás  Megosztás
írok a szerzőnekírok a szerzőnek

feltöltés ideje: 2011. 10. 03. 11:53
keletkezés ideje: 0000. 00. 00.

_

Ha... Ha? (feb. 2-3.->)
Hülyítődoboz
2015. 02. 02 17:10
Hankiss professzor
Adalbert
2015. 01. 24 09:12
Jó gyakorlat Bemutató
felkarolo
2015. 01. 21 14:05
Ionangyal
Én, ellenem
2015. 01. 20 02:22
Budapest Kupa
Dami
2015. 01. 17 08:05