prae.hu

 

Gulyás Andrea
lilásfekete fény játszik csecsemőarcomon



teljes méretű kép letöltése






Kritika

djurmano
2008. 04. 21. 18:56


Mindenki nézze meg Gulyás Andrea portfólióját! Van benne profi színházplakát, Barbie-baba törött villanykörtében, remek tehénke, és szuper fotó elfordított szemgolyóról, ahol az összefutó kis hajszálerek lemenő nappá változnak a szemsarokban. Rögtön továbbítjuk is ezt a portfóliót a főszerkesztőnek, ajánlja a legközelebbi körlevélben, jó? (Bár látom, már ismeri, kommentelt is.)

Igazából egyetlen munkával van egy kis problémám, és éppen azzal, amelyikről a kritikát kérte Andi. (Persze lehet, hogy éppen ezért kérte a kritikát) Mielőtt azonban végigolvasnátok, amit írok, nézzétek meg a fent említett műhöz készült ceruzarajzot. Egy szépen, korrektül kidolgozott fej, amelynek egyik fele csecsemő, a másik fele öregasszony. Régi téma: születünk-elmúlunk, igazából semmi eredeti, dehát nem attól mű a mű, hogy mit, hanem attól, hogyan. És ez a fej igazán szépen mondja el a mondandóját. A ceruza pedig igen szikár eszköz, ami visszafogja ezt a szentimentális-gyanús témát.

A bökkenő ott jön, mikor android átülteti ezt a témát - mibe is? - én pasztellt tippelek. (Miért nem írtok technikát?) És látom, van egy olaj-vászon verzió is. A színeknek megvan az a képességük, hogy érzelmeket hordozzanak, és itt talán kissé sokat is. A ceruzarajz azért működik, mert egy problémára koncentrál: a fiatal és az öreg arc közötti szerkezeti különbségre: popsisima csecsemő kontra sűrűsödő ráncok. Ez clear. De ha már hirtelen egy arc öregedett 70 évet az egyik oldalon, miért kell még ráadásul, hogy éjszaka is legyen? Ezt komolyan kérdezem. Ez a lilás fény nagyon szép, mikor a holdvilág megvilágítja az andalgó szerelmespárt, és a hölgy arcára túloldalról rávetül a gázlámpa fénye, de mennyiben viszi előre a választott témát? Tragikus felhangot ad a babaarcnak, amit nem tudom, akarunk-e, és elfedi a ceruzarajz olyan szép, tiszta szerkezetét. Ez utóbbin tisztán dekódolható az arc szürreális struktúrája, de mikor színeket kap, csak azt látjuk, hogy valami nagyon furcsát látunk, és az egész fej kissé zombiszerű lesz. Érzésem szerint egy érzelemdús témát jobb racionálisan tárgyalni, miközben egy semmi kis téma (egy fél szemgolyó vagy egy gitárhúr akár - lásd többi mű a portfólióban) festésénél vagy fotózásánál tobzódhatunk bátran az érzelmekben. Amúgy az érzelmek ábrázolása csodálatos Andinál, tesztelhetitek. Ha letakarjuk a kép jobb felét, az idős, megfáradt szemben tükröződni látjuk egy teljes élet fájdalmát (hogy a lehető legnagyobb közhellyel éljek), igazán szép, ahogy képes az alkotó ennek érzékeltetésére. De ha ezt az oldalt takarjuk le, szembeötlő, hogy a kis boci csecsemő is átvette ezt az életérzést. Miért? Szegénynek ezt még nem kéne.

Szóljatok hozzá, hátha más másképp látja. Mikor megkezdtem a rovat vezetését, sajnáltam azokat, akik ilyen sokat vártak a kritikára, most meg én kezdem magamat hülyén érezni, hogy itt egyedül osztom az észt.

Üdv,
Anna



Kommentek:
lilásfekete fény játszik csecsemőarcomon
nyomtatásnyomtatható változat
cikk ajánlásakötelező ajánlása
szólj hozzákommentek száma: 2
Megosztásmegosztás  Megosztás
írok a szerzőnekírok a szerzőnek

feltöltés ideje: 2008. 04. 15. 18:22
keletkezés ideje: 2008. 02. 01.

_

Ha... Ha? (feb. 2-3.->)
Hülyítődoboz
2015. 02. 02 17:10
Hankiss professzor
Adalbert
2015. 01. 24 09:12
Jó gyakorlat Bemutató
felkarolo
2015. 01. 21 14:05
Ionangyal
Én, ellenem
2015. 01. 20 02:22
Budapest Kupa
Dami
2015. 01. 17 08:05