prae.hu

 

zsákai lilian
most



zene letöltése



Kritika

Danczi Csaba László
2007. 08. 28. 20:24

Zsákai Lilian: most

Zongoraszerű intróval kezdődik a szám, amelyből kibontakozik az az egyszerű ritmikai képlet és harmóniai váz - fokozatosan felépülő szintetikus kiegészitéssel -, amely meghatározza a műfajt: magyar diszkó (csak ne állna olyan távol tőlem!).

A repetitiv dallamfordulatra épülő ének kromatikus lépésekben halad lefelé, ereszkedő repetitiv lépésekben.

A refrén hirtelen jön: váratlan fölfelé ugrás, ritmikai és kiséretbeli váltás (orgona). Olyan, mintha az uralkodó ereszkedő mozgással küzdene - szemléltetve a darab szimmetrikus felépitését: verse - refrén, költői(eskedő) elmúlásképek - "carpe diem".

A refrén után orgonaszólót hallunk, majd ismétlődik a verse (új hangszerelésben). A darab a refrénnel ér véget, amely váratlanul elhalkul. A darab mindvégig ereszkedő hangvételű marad: a refrén is ugyanarra a(z egyetlen) zenei gondolatra épül (mint a verse).

A szinkopált ritmus megneheziti a deklamációt, ellentétes az elmúlás (csacska) filozofikus képeivel, mélyen átélt éneklésről ezért sem beszélhetünk: mindenesetre szép, kissé jazzes (a műfajba teljesen beleillő) énekhangot hallok.

Mind a darab jazzes hangvételéből (és hangszereléséből), mind az énekesnő hangjából és az igényesen felépitett zenéből azt sejtem, hogy Lilian jobb sorsra érdemes, és még hallani fogunk róla. Csak ne ebben a műfajban - mert ahhoz rengeteg marketingtevékenységre lesz szüksége;-)



Kommentek:
most
nyomtatásnyomtatható változat
cikk ajánlásakötelező ajánlása
szólj hozzákommentek száma: 3
Megosztásmegosztás  Megosztás
írok a szerzőnekírok a szerzőnek

feltöltés ideje: 2007. 07. 15. 17:27
keletkezés ideje: 2007. 07. 15.

_

Ha... Ha? (feb. 2-3.->)
Hülyítődoboz
2015. 02. 02 17:10
Hankiss professzor
Adalbert
2015. 01. 24 09:12
Jó gyakorlat Bemutató
felkarolo
2015. 01. 21 14:05
Ionangyal
Én, ellenem
2015. 01. 20 02:22
Budapest Kupa
Dami
2015. 01. 17 08:05