prae

"Három költő előtt borul le hálám... bár a homokban lábnyomuk lehetnék"

Smiló Dávid
2007. 01. 01. 00:00


Egy gondolat bánt engemet

"Legyek fa, melyen villám fut keresztül,
Vagy melyet szélvész csavar ki tövestül"
(Petőfi Sándor)

A szívem harangvirágkivonat egy nagy petricsészében,
- Lelkem helyén fejetlen ampulla van,
Lényem kiborult ágytál egy korház folyosóján,
Elmém nyikorogó járókeret, -
S beteg csontok remegése: az erőm.
S engem nem látogat rokon
S ágyamból nem látom a naplementét
S a csepegés is milyen monoton
S tán megsajnál valaki majd,
Ha körém gyűlnek szelíden a csillagok.

A cikket a következő címen találhatja meg: http://www.prae.hu/reviews.php?rid=1596