prae

Kutyámhoz

Titok Péter
0000. 00. 00. 00:00


 Szeretlek: Te angyal vagy!
Az, a fényes, a játékos jószág
Kinek szárnyakat, az akarat ad!
Ki itt él velem, mégis fent kószál!

Őszinte vagy: te aranyos, te csalfa.
(el vagy te ördögnek is mondva)
Szaladsz, vágtatsz elémbe
akarod, legyek olyan mint Te!

De én eb vagyok, az a szolgafajta,
(rúgják, verik s viseli, mert ez a dolga)
s ha pislákol is egy szabad láng
idehúz, egy nehéz, korcs váz.

Taníts, te apró dolgok mestere!
Te vagy az, a Minden ismerője.
Mérged: ó édes tudatlanság
(csak egy cseppet, s enyém a világ…)

Csendben, boldogan hal kit mérgez.
De kit az átkos gyógyír éltet:
üvöltve ordít, és hiába kérdez,
a válasz ugyanaz: a Végzet!

Hiába küzd, ki tudni akar!
boldogan csak a tudatlan hal
Ezért segíts, te édes Angyal!
(kit az ember, ostobának vall...)

Nemere Sámuel

A cikket a következő címen találhatja meg: http://www.prae.hu/reviews.php?rid=5894