Portfóliók
Aki a fenekével is kacsintani tudott
Aki a fenekével is kacsintani tudott
Marilyn Monroe: a XX. század legszánandóbb vampja
Nem először rugaszkodik neki amerikai biográfus, hogy az amerikai szexbomba neurózisba, majd halálba torkolló életútját megidézze. Számomra a legemlékezetesebb Norman Mailer Monroe életrajza (még egy teniszlabdát is át tudott szívni egy locsolótömlőn), aztán a magyar származású Joe Esterhas- nak is volt néhány keresetlen mondata. Igazi unikum egy magyar szerző sírontúli beszélgetése Monroe-val( a copy right azt hiszem Müller Péter nevéhez fűződik, hisz ő írt először a magyar verbális kultúrában sírontúli beszélgetést Latinovits Zoltánnal. Bradányi, azt hiszem így hívják a könnyed tollú skriblert. Mindenesetre jó ötletet adott, hisz kiadók tucatjai várnak majd az efféle könyvekre. Sírontúli beszélgetéseim Ali Ahmeddel, Kun Bélával, Arisztotelésszel,(ja, igen, mit is mondott volna Arisztotelész, ha dakota lett volna?), aztán Max Weberrel, Timur Linkkel, Newtonnal, stb. De azt hiszem az ilyen nagyigényű sorozat majd a szintén szárnyaló Nemere Istvánra vár, akinek már nemcsak a könyveit felejtjük el szép lassan, de még a címüket is. Az életrajzokkal aztán csínján kell bánnunk, nemcsak a történelmet írják a győztesek, s még azt is tudomásul kellett vennünk, hogy a sziklaarc, Charles Bronson kilenc évet letagadott életkorából. Ja, ez még akkor volt, amikor Lee Marvin kóristafiúskodott, és Marlon Brando díszletmunkásokkal boxolt a szünetekben, el is törték az orrát rendesen.
Feledés aztán nem vár az amerikai szexbombára, aki a „szájával nézte a férfiakat”, s meggyulladt alatta a táncparkett, s egyszerre tudta meghódítani az USA két nagyágyúját Di Maggiót, a baseball sztárt, és az amerikai drámairodalom fenegyerekét, Arthur Millert, akinek a kedvéért egyébként felvette a zsidó ortodox hitet.(Ezt a tárgyalt könyv nem jegyzi). Egy valamiben markánsan eltér az eddig tárgyalt megközelítésektől: méghozzá a végjátékban. Dokumentarista ridegséggel elemzi a halálba rohanó szőke, a saját vamp mivoltába belekeseredő, szenvedő, szeretéhes szexidol halálhoz vezető életútját. Eddig a könyv hozza azt, amit egy színes életrajztól elvárunk. Ám a befejezésben esküszik, hogy a szexbomba gyilkosság áldozata lett, sőt furfangos módon a mérget beöntés révén juttatták a testébe. Tessék most a fantáziát kissé elszabadítani. Mi van? És hogy és ki és miért?
Talárban ülésezik a kórbonctani bizottság. A pulpitus előtt, fiatal, szőke, szemüveges, vörhenyes fiatalember szorongatja a gyűrött, izzadt jegyzőkönyvet. Az ülést levezető elnök kissé unottan kéri föl, hogy adja elő következtetéseit.
A fiú elhaló hangon kezdi. A halott két hete, három napja, két órája, és tizennégy perce halt meg, s lesüti szemét.
A sokat próbált puskaporszagú esküdtek, bírák, orvostani és bűnügyi szakértők összenéznek.
A bíró hirtelen feltámadt érdeklődéssel kérdi: Honnan tudja Ön, fiatalember ezt ilyen pontosan.
A fiú becsukja a jegyzőkönyvet és lassan, megadóan válaszol: bevallotta.
Én nem felmenteni akarom az egyébként sem patyolattiszta Kennedy klánt, kinek feje Joseph Kennedy azzal a Bonnanno-val ápolt mély, intenzív barátságot, akiről a Keresztapa figuráját mintázta Mario Puzo( marlonbrandy személyes közlése), de mindenekelőtt tudatom, hogy Monroe anyai ágon ír volt. Ha ez számít valamit…
Di Maggio temeti, sírjában először láthatja féltestvére, 200 000 dollár maradt utána, amit egy B kategóriás ukrán bérgyilkos Brooklynban naponta kasszíroz.
Az egyébként biográfiákra szakosodott szerző (Bertrand Meyer Stabley) tizenhat szakaszra osztja a színésznő életpályáját. A kötet pontos, már amennyire lehet, szemtanúkat szólaltat meg, tárgyilagosan elemez és nagyon színesen ír. Képanyaga gazdag, alátámasztja a szerző elemzéseit. Gondosan összeszerkesztett munka. Elsősorban az lepett meg, ami a Norman Mailer életrajzból nem derült ki, hogy micsoda hihetetlen munka, fegyelem, szorgalom, odaadás vezetett ennek a nem is különösen jó adottságokkal rendelkező, dadogó kislánynak az USA szex-szimbólumává válni. Az árván felnőtt kislány egész életében apát keresett, másfél évtizedig él állami gondozásban, ahol megtapasztalja az árvaság minden kínját és gyötrelmét, nem utolsósorban a szegénységét is. Van pletyka bőven, színes bulvár, de nekem az tetszett, ahogy beillesztette a szerző Monroe életpályájának szerencsés alakulását az amerikai gazdaságban, társadalomban, mozi-iparban bekövetkezett változásokba.
Ne hagyják ki!
Egy élő legenda, halála után is az örök nő szimbóluma Marilyn Monroe. A szerző dokumentumokra építve, tárgyilagosságra törekedve mutatja be a színésznő élettörténetét, szomorú gyermekkorával kezdődően a pályakezdés és a siker éveit. Az ismertségben mindvégig magányos Monroe neves alkotók, vezető politikusok társa volt, a siker és a vagyon nem tette boldoggá, magánéletét a válságok jellemezték. Tragikus halála napjainkban is számtalan megválaszolatlan kérdést vet fel rajongói körében. A kötetben fekete-fehér fotók idézik az olvasók elé a színésznő alakításait, törékeny szépségét
Bertrand Meyer-Stabler: Az igazi Marilyn Monroe
Jószöveg Kiadó, Budapest
[a]http://www.joszoveg.hu[text]www.joszoveg.hu[/a]
info@joszoveg.hu
Kerekes Tamás
timurlink@vipmail.hu
[a]http://www.transycan.net/cafe[text]www.transycan.net/cafe[/a]
Marilyn Monroe: a XX. század legszánandóbb vampja
Nem először rugaszkodik neki amerikai biográfus, hogy az amerikai szexbomba neurózisba, majd halálba torkolló életútját megidézze. Számomra a legemlékezetesebb Norman Mailer Monroe életrajza (még egy teniszlabdát is át tudott szívni egy locsolótömlőn), aztán a magyar származású Joe Esterhas- nak is volt néhány keresetlen mondata. Igazi unikum egy magyar szerző sírontúli beszélgetése Monroe-val( a copy right azt hiszem Müller Péter nevéhez fűződik, hisz ő írt először a magyar verbális kultúrában sírontúli beszélgetést Latinovits Zoltánnal. Bradányi, azt hiszem így hívják a könnyed tollú skriblert. Mindenesetre jó ötletet adott, hisz kiadók tucatjai várnak majd az efféle könyvekre. Sírontúli beszélgetéseim Ali Ahmeddel, Kun Bélával, Arisztotelésszel,(ja, igen, mit is mondott volna Arisztotelész, ha dakota lett volna?), aztán Max Weberrel, Timur Linkkel, Newtonnal, stb. De azt hiszem az ilyen nagyigényű sorozat majd a szintén szárnyaló Nemere Istvánra vár, akinek már nemcsak a könyveit felejtjük el szép lassan, de még a címüket is. Az életrajzokkal aztán csínján kell bánnunk, nemcsak a történelmet írják a győztesek, s még azt is tudomásul kellett vennünk, hogy a sziklaarc, Charles Bronson kilenc évet letagadott életkorából. Ja, ez még akkor volt, amikor Lee Marvin kóristafiúskodott, és Marlon Brando díszletmunkásokkal boxolt a szünetekben, el is törték az orrát rendesen.
Feledés aztán nem vár az amerikai szexbombára, aki a „szájával nézte a férfiakat”, s meggyulladt alatta a táncparkett, s egyszerre tudta meghódítani az USA két nagyágyúját Di Maggiót, a baseball sztárt, és az amerikai drámairodalom fenegyerekét, Arthur Millert, akinek a kedvéért egyébként felvette a zsidó ortodox hitet.(Ezt a tárgyalt könyv nem jegyzi). Egy valamiben markánsan eltér az eddig tárgyalt megközelítésektől: méghozzá a végjátékban. Dokumentarista ridegséggel elemzi a halálba rohanó szőke, a saját vamp mivoltába belekeseredő, szenvedő, szeretéhes szexidol halálhoz vezető életútját. Eddig a könyv hozza azt, amit egy színes életrajztól elvárunk. Ám a befejezésben esküszik, hogy a szexbomba gyilkosság áldozata lett, sőt furfangos módon a mérget beöntés révén juttatták a testébe. Tessék most a fantáziát kissé elszabadítani. Mi van? És hogy és ki és miért?
Talárban ülésezik a kórbonctani bizottság. A pulpitus előtt, fiatal, szőke, szemüveges, vörhenyes fiatalember szorongatja a gyűrött, izzadt jegyzőkönyvet. Az ülést levezető elnök kissé unottan kéri föl, hogy adja elő következtetéseit.
A fiú elhaló hangon kezdi. A halott két hete, három napja, két órája, és tizennégy perce halt meg, s lesüti szemét.
A sokat próbált puskaporszagú esküdtek, bírák, orvostani és bűnügyi szakértők összenéznek.
A bíró hirtelen feltámadt érdeklődéssel kérdi: Honnan tudja Ön, fiatalember ezt ilyen pontosan.
A fiú becsukja a jegyzőkönyvet és lassan, megadóan válaszol: bevallotta.
Én nem felmenteni akarom az egyébként sem patyolattiszta Kennedy klánt, kinek feje Joseph Kennedy azzal a Bonnanno-val ápolt mély, intenzív barátságot, akiről a Keresztapa figuráját mintázta Mario Puzo( marlonbrandy személyes közlése), de mindenekelőtt tudatom, hogy Monroe anyai ágon ír volt. Ha ez számít valamit…
Di Maggio temeti, sírjában először láthatja féltestvére, 200 000 dollár maradt utána, amit egy B kategóriás ukrán bérgyilkos Brooklynban naponta kasszíroz.
Az egyébként biográfiákra szakosodott szerző (Bertrand Meyer Stabley) tizenhat szakaszra osztja a színésznő életpályáját. A kötet pontos, már amennyire lehet, szemtanúkat szólaltat meg, tárgyilagosan elemez és nagyon színesen ír. Képanyaga gazdag, alátámasztja a szerző elemzéseit. Gondosan összeszerkesztett munka. Elsősorban az lepett meg, ami a Norman Mailer életrajzból nem derült ki, hogy micsoda hihetetlen munka, fegyelem, szorgalom, odaadás vezetett ennek a nem is különösen jó adottságokkal rendelkező, dadogó kislánynak az USA szex-szimbólumává válni. Az árván felnőtt kislány egész életében apát keresett, másfél évtizedig él állami gondozásban, ahol megtapasztalja az árvaság minden kínját és gyötrelmét, nem utolsósorban a szegénységét is. Van pletyka bőven, színes bulvár, de nekem az tetszett, ahogy beillesztette a szerző Monroe életpályájának szerencsés alakulását az amerikai gazdaságban, társadalomban, mozi-iparban bekövetkezett változásokba.
Ne hagyják ki!
Egy élő legenda, halála után is az örök nő szimbóluma Marilyn Monroe. A szerző dokumentumokra építve, tárgyilagosságra törekedve mutatja be a színésznő élettörténetét, szomorú gyermekkorával kezdődően a pályakezdés és a siker éveit. Az ismertségben mindvégig magányos Monroe neves alkotók, vezető politikusok társa volt, a siker és a vagyon nem tette boldoggá, magánéletét a válságok jellemezték. Tragikus halála napjainkban is számtalan megválaszolatlan kérdést vet fel rajongói körében. A kötetben fekete-fehér fotók idézik az olvasók elé a színésznő alakításait, törékeny szépségét
Bertrand Meyer-Stabler: Az igazi Marilyn Monroe
Jószöveg Kiadó, Budapest
[a]http://www.joszoveg.hu[text]www.joszoveg.hu[/a]
info@joszoveg.hu
Kerekes Tamás
timurlink@vipmail.hu
[a]http://www.transycan.net/cafe[text]www.transycan.net/cafe[/a]
