bezár
 

gyerek / interjú

Az illusztráció nehéz műfaj
Az illusztráció nehéz műfaj
„Művészettörténészként a képek története érdekel” – írja honlapján Révész Emese, aki többek között az ELTE Művészettörténeti Tanszékének oktatója. Rengeteget tett és tesz azért, hogy az illusztrátorok és a gyerekkönyvek illusztrációi nagyobb figyelmet és elismerést kapjanak. A Budapesti Illusztrációs Fesztivált is ezért álmodta meg Herbszt Lászlóval közösen.
Izgalmas kihívás egy világ továbbépítése
Izgalmas kihívás egy világ továbbépítése
„Kutatás, utánagondolás, millió jegyzet és logikai bukfencek kivédése” – számol be mindennapjairól Ruff Orsolya író, műfordító, újságíró, akinek A zöld macska trilógia és a Volt egy ház rejtélye után, íróként jelenleg főként Orczy Mimi kalandjairól szól az élete. 
Hagyjuk, hogy a rajzaik meséljenek
Hagyjuk, hogy a rajzaik meséljenek
Az Igazgyöngy Alapítvány mottója: „Olyan világot szeretnénk, ahol minden gyermek azzá válhat, ami lehetne.” Vajon mennyire látja megvalósíthatónak ma ezt a célt L. Ritók Nóra? Többek között erről is beszélgettünk az Alapítvány  létrehozójával és szakmai vezetőjével a Savaria University Pressnél megjelent két könyv, a Gyöngyhalászok és Boldog Zoltán Hagyma és levendula című verseskötete kapcsán.
Nagyon hasonló nyelvet beszélünk
Nagyon hasonló nyelvet beszélünk
Húsvét előtt jelent meg Trogmayer Éva író és Egervölgyi Lilla illusztrátor harmadik közös mesekönyve, az Ervin és az őrtündérek. Éva szövegíróként, Lilla középiskolai tanárként dolgozott, amikor a pandémia ideje alatt elkezdtek közösen alkotni, aminek a Medvemese lett az első gyümölcse. A Szegeden élő alkotópárosról többek között az is kiderült, hogy még számos megvalósításra váró ötletük hever a fiókban.
A bajkeverőket is nagyon szeretem
A bajkeverőket is nagyon szeretem
Louie Stowell Londonban él, szeret istenekről, varázslatos dolgokról és szörnyekről írni. Szinte teljesen biztos abban, hogy olyan könyvet sosem fog írni, ami emberekről szól, akik egy asztalt körbeülve az érzéseikről társalognak. Gyerekkori kedvence A Gyűrűk Ura, de imádja az űrrel kapcsolatos ismeretterjesztő könyveket és a képregényeket is. Magyar fordítója, Iglódi Brúnó Boldizsár és a kötet szerkesztője, Csapody Kinga kérdezték a nemrég megjelent Loki – Egy büntibe küldött isten naplója kapcsán. Nem csak a regényt, az interjút is a 14 éves fordító ültette át magyarra.
Amit viszünk magunkkal mindenhova
Amit viszünk magunkkal mindenhova
Rofusz Kinga Otthon című silent bookja 2019-ben megkapta Az Év Leginnovatívabb Könyve díját a HUBBY-tól, valamint Európa legjobb huszonhét mesekönyve közé is beválasztották. Majd megszületett a könyv alapján készült animációs film, amely a 2020-as komlói Hét Domb Filmfesztiválon az animációs kategóriában első lett, illetve a 2021-es Kecskeméti Animációs Filmfesztivál megosztott fődíját kapta. Idén februárban pedig a kötet és a film együtt elnyerte a BolognaRagazzi Crossmedia Award-ot, a Bolognai Gyerekkönyvvásár rangos, nemzetközi elismerését. Ennek kapcsán beszélgettünk az alkotóval, Rofusz Kingával, a könyvet kiadó Vivandra vezetőjével, Ágoston Alexandrával, és az animációs film producerével, Klingl Bélával.
Petőfi olyan volt, mint egy influencer
Petőfi olyan volt, mint egy influencer
Nem a kényelmetlen ünneplőben töltött iskolai megemlékezés az egyetlen módja a Petőfi-bicentenárium ünneplésének: március 3-án jelent meg a Tilos az Á Könyvek új, Petőfi tematikájú young adult kötete. A Költővel nem járnék elrugaszkodva az iskolai ünnepségek világától, sokszínűen, tizenöt szerző segítségével, és így tizenöt-féle szemszögből, aktualitásokkal tűzdelve és iróniával kelti életre Petőfi figuráját. Az antológia szerkesztőjét, Grancsa Gergelyt kérdeztük, többek között a saját Petőfii-evolúciójáról, az iskolai megemlékezések kultúrájáról és az ifjúsági irodalom népszerűsítéséről.
Nagy lehetőség egy kis dobozban
Nagy lehetőség egy kis dobozban
A Japánból származó papírszínház műfajának hazai története 2009-ig nyúlik vissza. A Csillaghegyi Mozgásjavító Általános Iskola egyik tanára fordult a Csimota Kiadóhoz, hogy tanulóik speciális igényeihez tervezzenek mesekönyvet. A kiadó egyik tulajdonosa, Csányi Dóra, aki részben Franciaországban él, ahol már régóta ismert, sőt az oktatásban is alkalmazott a papírszínház, ebben a japán műfajban, a kamishibaiban találta meg a megoldást. A kezdetben csak gyógypedagógiai célokra szánt eszköz használata időközben az óvodai gyakorlatban is mindennapossá vált, sőt az oktatásban is egyre nagyobb teret hódít. Tasi Katalin ösztöndíjasként hosszabb időt töltött Japánban, mégis csak hazaérkezése után ismerkedett meg a papírszínházzal, és lelkes támogatója is lett ennek a műfajnak. Elmesélte nekünk, hogy miért.
Könnyű kis konfúz inercia
Könnyű kis konfúz inercia
Szabó Tibor Benjáminról annyit biztosan tudni, hogy könyves. Több évig volt lapszerkesztő, kiadóigazgató, ügyvezető ‒ és emellett író is. Írt „szépirodalom, science fiction, thriller” műfajmegjelenésű bűnügyi regényt (47, Noran, 2004), rövidprózákat (A lányos apák puskája. Kisprózák, Szerelmek, Loliták, Pont, 2007), apafigurás feljegyzéseket a fiának (Kamufelhő. Hűtlen apák könyve, Scolar, 2012), és 2014-ben egy merész ifjúsági regényt, az E.P.I.C. Az első küldetést, amelyiknek tavaly, nyolc év után jelent meg a folytatása.
Csoda, ami velem megesett
Csoda, ami velem megesett
Ahogy betoppan, mintha varázslat érkezne vele – megtelik a kávézó élettel és vidámsággal. Marék Veronika megkerülhetetlen alakja a gyerekirodalomnak, generációk nőttek fel a történetein. Népszerű mesehősei bábszínházakban, filmeken is életre kelnek. De hogyan is kezdődött a meseírás? A december 19-én éppen 85 éves írónővel beszélgettünk.
1   2   3   4   5   6   7   8   9 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés