színház / előadás

2025. 03. 17.
A Lutte of Birds Frenák Pál legújabb, erőteljes produkciója, amely a kontroll és a szabadság viszonyát, valamint az alávetettség kérdését vizsgálja a tánc formanyelvén keresztül.

2025. 03. 01.
Ki volt Lőw Immanuel? Miért utálta Jászai Mari Márkus Emíliát? Milyen színigazgató volt Somló János? Hogyan birkózzunk meg szerettünk elvesztésével? Lehetséges-e a kapcsolat élők és holtak között? A Trafó Pincéjében az összes kérdésre választ kapunk Kárpáti Péter Térkép a túlvilágról című darabjából. Eközben Tóth Ildikó és Zsótér Sándor lírai szomorúsággal átitatott játéka egy olyan „itt és most” pillanat részesévé tesz, amelyhez hasonlót a szorgos színházlátogató is csak ritkán él meg.

2025. 02. 25.
Mekkorát változott a világ! Molière hőse a 17. században még ironikusnak is fanyar, sötétragyogású kisbolygó a francia társadalom univerzumában. Napjainkban szinte normális, ha azzal kelünk: „Két seb a két szemem. Ez a világ rohad. Nem merek szétnézni, mert elhányom magamat”, és néha bizony gyűlöljük embertársainkat. A rendező, címszerepet játszó, egyben díszlet- és jelmeztervező Menszátor Héresz Attila által színpadra vitt előadás áthallások mentén szól napjainkról, ráérezve a társadalmi romlással járó erkölcsi amortizációra.

2025. 02. 14.
Csehov-dráma északi fekete humorba pácolva? A bizarr párosítás létezik, és be is mutatták a Vígszínházban Bodó Viktor rendezésében.

2025. 02. 04.
A kortárs művészeti életnek a független színház mindig izgalmas, dinamikusan fejlődő területe. Formanek Csaba még e különleges világnak is rendhagyó résztvevője. A Kettőspont Színház vezetőjének évek óta élvezhetjük formabontó előadásait, amelyekben az emberi lét mibenlétét kutatja, már-már filozófiai mélységgel. Január második felében Kiborult fantázianévvel utószilveszteri vacsorára invitálta közönségét, és teszi ezt a következő hónapokban is havonta egyszer, maximum harminc nézőt invitálva rá.

2025. 02. 02.
Derűs operai hétköznap a Bécsi Állami Operaház januári Ariadné Naxos szigetén-szériája. Nem hétköznapi eseménynek indult ugyan: Anna Nyetrebko címszerepbeli debütálásának volt hivatott helyet adni. Nyetrebko a várakozásoknak megfelelően még decemberben lemondta a fellépését, az Operaház pedig – a mundér becsületét mentendő – nem kisebb „nevet” állított ki helyette, mint a drámai szoprán-repertoár ragyogó csillagát, Lise Davidsent. (Az operaház homlokzatán az adott előadást beharangozó neonfények ennek megfelelően hirdetik az eseményt: Lise auf Naxos.) A végeredmény: egy jól működő, szórakoztató, egészében örvendetes színvonalú előadás, néhány kiváló alakítással.

2025. 01. 30.
A Radnóti Színház 2024 októberében mutatta be Lev Birinszkij Bolondok tánca című darabját, melynek ősbemutatója ugyan több mint száz éve volt, de Sebestyén Aba mostani rendezése humorral, áthallásokkal és kikacsintásokkal párhuzamot von a színpadon látott feudális Oroszország és jelenünk között. Ezt a szembesítést bár nagyon finoman oldja meg a rendező, sosem feledteti velünk, hogy magunkon nevetünk.

2025. 01. 05.
A nő azt mondja: Megerőszakolt. A férfi: Nem. A nő szeretője volt a férfinak, az erőszakos cselekmény délutánján is önként bújt vele ágyba. A darab a szexuális bűncselekmények összetettségét boncolgatja, hol végződik a beleegyezésen alapuló szex és hol kezdődik a nemi erőszak. A férfit alakító Fekete Ernő két órán át teljes csendben ül a színpadon, minden érzelmét testtartásán, szeme villanásán keresztül kell érzékeltetnie. A Katona Nyílt tárgyalás című előadásában pályája egyik legemlékezetesebb alakítását nyújtja.

2024. 12. 23.
Spiró György Major Tamásnak írta Boguslawski szerepét Az imposztor című darabjában, ez volt a színész utolsó, méltó színpadi megmutatkozása. Kern András minden, de nem Major és nem is Boguslawski-karakter. Javára írom, még csak nem is akar egyik sem lenni. Messze van már 1983, amikor az ősbemutatóra sor került, és talán nem véletlen, hogy negyven év alatt alig egy tucat bemutatója volt ennek a kiváló dramaturgiájú színműnek. Vajon lehet-e ma érvénnyel színre vinni Spiró darabját?

2024. 12. 19.
A hagyomány és a modernitás feszültséggel teli harmóniája az SZFE színpadán. Csáki Benedek, ötödéves rendező-koreográfus hallgató nem kisebb feladatra vállalkozott, mint Pintér Béla klasszikusának színpadra állítására. Ez különösen nagy kihívást jelent, hiszen a több mint 20 évvel ezelőtt bemutatott darab nemcsak töretlen sikernek örvend, de ez az a Pintér-mű, amelyből talán a legtöbb feldolgozás készült különböző színházaknál.