színház / előadás
2020. 09. 25.
Telihay Péter egy totális Hamletet álmodott a gyulai Várszínház színpadára, amely magába sűríti a Hamletet, és a Hamlet befogadástörténetét is, és mindezt különböző színházi hagyományok és médiumok ötvözetével fogalmazza a színpadra.
2020. 08. 29.
Talán sosem volt aktuálisabb e témakör, mint most, a koronavírus időszakában: a határok. Az emberi és fizikai határok figyelembevétele. A személyes tér és a kordonok jelenléte. Másfél méteres távolságok és lassan megnyíló országhatárok világa. Dömötör András remekül látta meg a járványhelyzet kínálta színházi lehetőséget, hiszen mikor, ha nem most érdemes határainkról diskurzust folytatni, amikor megtapasztaltuk a bezártságból és az érintésmentességből fakadó korlátozottságot? A Határátlépések című előadásban reflektorfénybe került az online világ határtalansága is.
2020. 08. 24.
„Gorcsev Iván, a Rangoon teherhajó matróza még huszonegy éves sem volt, midőn elnyerte a fizikai Nobel-díjat." Ez a mondat ismerősen cseng sokaknak, a negyven feletti magyar népesség nagy részének mindenképp, akik az Albatrosz-ponyvák sárga kötetein nőttek fel. Nekik az agyonlapozott Rejtő-könyvek és Korcsmáros Pál Rejtő-képregényei jelentették a szabadság, humor és kaland ritka egyvelegét a rendszerváltás előtt. De az is elmosolyodik, aki még életében nem olvasott „Rejtőt", hiszen a mondat magáért beszél, stilisztikai bravúr. A Rejtő-regények elsősorban nyelvi humorát azonban nem egyszerű színpadra (vagy filmre) vinni. Keresztes Tamás rendezésében azonban megtörténik a csoda: a Budapest Bár és a Várai Artúr grafikus, valamint a remek vizuális- és színészgárda közreműködésével igazi, hamisítatlan Rejtő-élményt kap a néző.
2020. 08. 12.
Nincs próba, nincs díszlet, nincs jelmez, nincs rendező. Ami van: az előadó, Hajós András és Nassim Soleimanpour iráni szerző nyomtatott drámájának példánya a kezében. Ketten vannak, egymásra hagyatva. Ez az első és egyetlen találkozásuk. A dramaturg, Ugrai István mutatja be őket egymásnak az előadás felkonferálásával.
2020. 07. 29.
Az Egykutya olyan előadás, ahol négy színésszel arra keressük a választ, miért érdemes reggel nekiindulni a napnak, hogy miért érdemesebb élni, mint meghalni. Ha akarjuk, a hamleti kérdést fogalmazzuk újra éppen most egy kolitali keretében.
2020. 07. 22.
A poznani sportarénában vagyunk. A küzdőtéren lézengenek az emberek, kezükben legyező vagy legalább egy újság a nagy meleg ellen. Elsőre nem könnyű eldönteni, hogy vajon a közönséget mutatják, vagy a szereplőket. Másodikra sem… Stanisław Moniuszko Paria című operáját a zeneszerző születésének századik évfordulóján különleges környezetben és formában mutatták be.
2020. 07. 16.
A kényszerű víruskarantén utáni első igazi, hús-vér előadás valódi élményt jelentett a színházzal most ismerkedőknek és a rutinos beavatottaknak egyaránt. A Gyulai Várszínház szervezésében, Elek Tibornak köszönhetően William Shakespeare korai darabját, a Tévedések vígjátékát láthatta az élő színházat nagy örömmel fogadó, igen vegyes nézőközönség. A meghívott szociális és egészségügyi dolgozók Shakespeare-rel először találkozó gyerekekkel, kamaszokkal és megszállott színházrajongókkal együtt élvezték a Tószínpadon zajló, egyszerre elgondolkodtató és végtelenül szórakoztató bohózatot.
2020. 07. 09.
Hajnali 4:39-kor fenomenális ötletem támadt: lefekvés előtt ma én sem mosok fogat. Hátha reggel feltámadok.
2020. 07. 04.
A járvány megváltoztatta világunkat, és egyben színházi élményeinket is: újra kell gondolnunk, mire is való a színház, mit tud (és nem tud) egy akármennyire is professzionálisan felvett valamikori előadás átadni mindabból, amit az alkotói el akartak érni, és amit a felvételen láthatóan elvarázsolt közönség átélt. A Bridge Theatre bátor újításokkal és képlékeny, mozgékony színházi térrel gondolta újra Shakespeare egyik legnépszerűbb drámáját – a képernyő előtt ülve mégis inkább hiányérzet és kérdések maradnak a nézőben.
2020. 07. 02.
Boccaccio híres, főként pajzán történetekből álló gyűjteménye, annak keletkezéstörténete talán sosem volt annyira aktuális, mint az idei karanténhelyzetben. Csak akkor a pestis, idén pedig a koronavírus tombolt világszerte. Az igény a nevetésre, az iróniára, az önmagunk, az emberek és a világ kiröhögésére ráadásul ma is ugyanakkora, mint amekkora volt a XVI. században. A többi közt ezt ismerte fel a Trojka Színházi Társulás akkor, amikor elkészítette színházi kísérletét, a Dekameron2020 – Karanténtörténeteket, amely másfél órás válogatásban mutatja be a humoros, erotikus, az emberi hiúság és naivság következményeivel játszó sztorikat.
