bezár
 

színház / előadás

Szentivánéji könnyedén
Szentivánéji könnyedén
A Thália Színház Székely Csaba új fordításában és Csizmadia Péter rendezésével állította színpadra Shakespeare legnépszerűbb vígjátékát, a Szentivánéji álmot. Molnár Piroskával Pukk szerepében szórakoztató és kellemes előadás született, mely azonban nem segít a nézőnek abban, hogy megérezze a komikus szituációk mélyén rejlő tragikumot, és nem ösztönöz arra, hogy elgondolkodjunk kicsit a felhőtlen kacagás szüneteiben szerelem és szexualitás sötétebb vonásairól.
Identitásválságunk makettje
Identitásválságunk makettje
Közhely, hogy végletesen polarizált világunkban, a cancel culture korában, egyre nehezebb, ha nem lehetetlen, közösen beszélni bizonyos fogalmakról, témákról, eseményekről. Arról azonban kevesebb szó esik, hogy mindnyájan, akik (önként vagy kényszerűen) a verbális-virtuális lövészárkok mélyén gubbasztunk, mit veszítünk el mindabból, aminek okán – vagy ürügyén – harcolunk. Ebben a nagyszínpadra nagyított diorámában, más szóval kiállítási makettben, az alkotók a nézőkkel együtt épp egy ilyen kényes kérdést járnak körül.
Menekülés a ködbe, utazás az éjszakába
Menekülés a ködbe, utazás az éjszakába
Január 20-án mutatták be a Stúdió K Színházban Eugene O’Neill Utazás az éjszakába című darabját Fehér Balázs Benő rendezésében. A drámában központi szerepet játszó morfiumfüggőség az előadásban másodlagossá válik az előítéletek, a hibáztatás, a függőségektől és gyanakvástól terhes családi légkör ábrázolása mellett, amelyből nincs más kiút, csak a menekülés a ködbe, az utazás az éjszakába.
Rémálommeséink erdejében
Rémálommeséink erdejében
Mindenkinek vannak álmai és rémálmai. Mindannyiunk közös élménye a Grimm-mesékben megbúvó szelídítetlen vadság, és egyben a tisztaságra, igaz szerelemre, a jóra való áhítozás. Az Örkény Színház csapata ezt álmodja színpadra nekünk egy olyan előadásban, mely egyszerre szórakoztatóan színes-tarka és borzongatóan sötét-taszító. Egy dolog kell csak az előadás teljes élvezetéhez: az a nyitottság, amellyel gyermekkorunk meséit hallgattuk.
Most reburn, később talán rebuilt
Most reburn, később talán rebuilt
Báb és kortárstánc keveredik Kovács Domokos Staféta-nyertes előadásában. A reburn a catedral újítóan hat nemcsak az előbb említett műfajok egyvelege, hanem a tartalma miatt is. A rendezés ugyanis nem vagy csak nehezen meghatározható jeleneteken, eseményeken nyugszik, hanem sokkal inkább a ma intenzív létélményét fejezi ki, absztrakt és költői módon.
Itt a kereszt, hol a kereszt?
Itt a kereszt, hol a kereszt?
Rudolf Péter rendezésében mutatták be Shakespeare Szeget szeggel című darabját a Vígszínház nagyszínpadán. Rudolf egy olyan önmagából kifordult világot állít színpadra, amelyben a politikai hatalom a legintimebb testi-lelki szférába is be akar hatolni, amelyben az ember és a szerelem tárgyiasul, amelyben a hatalom szorításából nincs menekvés.
Vagyunk mi, és vannak ők
Vagyunk mi, és vannak ők
Rasszizmus, gyűlölet, agresszió. Dennis Kelly kamaradrámája Horváth János Antal rendezésében olyan aktuális társadalmi problémákat visz színre a Marczibányi Téri Művelődési Központban, amelyekről – bármilyen megrázóak is – gondolkodni, beszélni kell.
„Vanni” vagy nem „vanni”?
„Vanni” vagy nem „vanni”?
A létbiztonság megteremtése, a működésképtelen emberi kapcsolatokból fakadó sérelmek, és a generációkon átívelő társadalmi normák gyakran fullasztó, sötét ponyvaként terülnek a mindennapjainkra. Ebben a lelkiállapotban óhatatlanul égető válik a kérdés, mi értelme így a földi tartózkodásunknak. Van-e kiút a megpróbáltatásokból? Hogyan fogadjuk azt a tényt, hogy testünknek mindenképpen távoznia kell abból a valóságból, amelyet érzékszerveinkkel, tanult és örökölt tudásunkkal megismertünk? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Borbély Szilárd Akár Akárki című darabja a Forte Társulat előadásában.
Csokorba kötött művészeti ágak a Nemzeti Galériában
Csokorba kötött művészeti ágak a Nemzeti Galériában
Két és fél óra alatt nyolc képzőművészeti alkotás elevenedik meg, nyolc irodalmi szövegen és nyolc színházi jeleneten keresztül. Minden alkotást más festett, formázott, írt és adott elő, de mind egyetlen programnak, a Textúra 2022-nek volt része, a Magyar Nemzeti Galériában.
Családi kelepce ír-magyar módra
Családi kelepce ír-magyar módra
Martin McDonagh alig 27 évesen robbant be az angol színházi életbe, amikor az úgynevezett Leenane-trilógiájának első darabját, a Leenane szépét bemutatta a kortárs dráma és színház elismert központja, a londoni Royal Court Theatre. Azóta fekete humorú drámái nem bírnak kikopni a színpadról, angol, nemzetközi és magyar előadások, amatőr és profi társulatok egyaránt szívesen és gyakran vesznek elő „egy McDonagh”-t, és rengetegen ismerik népszerű, díjakkal jutalmazott filmjei révén (legutóbbiak a Három óriásplakát Ebbing határában és a nemsokára nálunk is látható Banshees of Inisherin). Mit kezd egy kis budai színház ezzel a népszerűséggel?
1   2   3   4   5   6   7   8   9 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés