bezár
 

art&design / alkotás

Fókuszban a közép-kelet-európai régiók
Fókuszban a közép-kelet-európai régiók
Petrica Mogoş és Laura Naum, a bukaresti KAJET Journal lap szerkesztői, az ISBN könyv+galériában új lapszámukon kívül átfogóan mutatták be eddigi projektjeiket és kiadványaikat.
Mizújs, magyar design?
Mizújs, magyar design?
A Fészek Galériában november 2-án nyílt az 1972-es, hatásában ma is jelentős Magyar design (10 kísérlet) című kiállítás kortárs adaptációja, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatóinak projektje.* Amellett hogy a kiállítás felidézi a magyar design – és főleg az arról szóló diskurzus – egyik fontos állomását, parafrázisként felállít egy saját válogatást a kortárs magyar designból az egykori elvek mentén.
Kölcsönös kontamináció
Kölcsönös kontamináció
A költészet a nyelv megformált folyama, hangok hordozzák és képek sorában bontakozik ki. A költők mégsem érdeklődnek különösebben a képzőművészet iránt, ritkán látni megnyitókon vagy kiállítótermekben a nyelv művészeit. Ahogy a művészek sem nagyon forgatnak versesköteteket, nem járnak felolvasóestekre, inkább másfajta könyveket olvasnak. A szó képei persze a festés, faragás és egyéb módon megformáltakhoz képest másként mutatkoznak; a szavak szövedékéből kirajzolódó alakzatok képletesek.
Elcsomagolták Christonak Csengery Antalt
Elcsomagolták Christonak Csengery Antalt
Egyetemisták emlékeztek meg a híres bolgár csomagolóművész házaspárra, Christora és Jeanne-Claudera Erzsébetvárosban.
Otthonka most
Otthonka most
Idén tavasszal új fogalmakat kellett megtanulnunk és egyik napról a másikra szinte mindannyiunk számára ezek mentén kezdett szerveződni az élet: önkéntes karantén, home office, közösségi távolságtartás. Sokaknak közös emberi tapasztalatot hozott magával a világszinten egyre terjedő járvány: lecsökkent életteret és produktivitást, gazdasági problémákat, a megszokottnál jóval lassabb életet, valamint a társas érintkezések néhol teljes hiányát, többeknek az utóbbiból fakadó előnyök szinte teljes elvesztését. Az új „normális” időszakát az első sokk után mindenki máshogy igyekezett átvészelni. Hiszen milyen otthon lenni, amikor otthon kell lenni? Milyen megélni, hogy a biztonság a szabad választás elvesztésével jár, és a mindennapi bezártság otthonunkba, ebbe az intim börtönbe, lesz a normális?
A nosztalgia megreped, mint a beton
A nosztalgia megreped, mint a beton
Darabos Éva Pá kis panelom! című animációs rövidfilmje nem a megszokott nagyvárosi szorongásról, inkább az ahhoz való kötődésről szól. A készítő egy különös létösszegzést tár elénk hol gondosan, hol kissé homályosan. A lélek személyes dimenziója helyett egy kollektív térben – a lakáson és az énen kívül – zajlanak az események, így a rövidfilm a panellakótelepek általános életérzését ragadja meg. De milyen ez az életérzés?
A designcsászár felemelkedése és bukása
A designcsászár felemelkedése és bukása
Mint a klisékkel teli mesékben: főszereplőnk északolasz kisvárosból indult (de azért „Walter”), hogy a Fiat tervező irodájába érkezzen – ez csak a dobbantódeszka –, majd rövid intermezzo után meghódította az Alfát; először néhány emlékezetes ráncfelvarrás következett, aztán pedig egy komoly siker a kisautó szegmensben – ez a 147, amit az autós újságírók pampogva, összeráncolt homlokkal fogadtak.
Sziszifuszi munka, avagy a vonal a biztos pont
Sziszifuszi munka, avagy a vonal a biztos pont
Létezésünk közege, úgy tűnik, képtelen szabadulni a jelen zsarnokságától. Az információ-technológia és a hálózati társadalom fejlődéséből adódóan a folyamatos készenlét állapotában vesztegelünk, és elönt bennünket a mindig bekapcsolt, élőben közvetített valóság, amit emberi lényünk, testünk és lelkünk szinte már képtelen feldolgozni.
Radikális sorsfordulat az élettörténetben
Radikális sorsfordulat az élettörténetben
Serge Bloch második magyarul kiadott könyvének megjelenése apropóján a Műcsarnok rendezett kiállítást. A Scolar Kiadónál, Biblia címmel megjelent, Frédéric Boyer-val közösen jegyzett illusztrált könyvhöz tartozó animációs filmek bemutatásával egyidejűleg Bloch a Műcsarnok oszlopait és két falszakaszát is illusztrálta. A Biblia nagyméretű és impozáns kötete az Ószövetségből 35 történetet dolgoz föl, az ebből készült animációs filmek közül jelenleg kilenc látható a Műcsarnokban (A teremtés, Bábel, Káin és Ábel, A kert, Ábrahám és Sára, Noé, Jerikó, Jónás, Ábrahám és Izsák). Ezekből kettő speciális, installatív animációs formában nézhető meg. A Biblia azonban „csak” egyike azoknak a meghatározó munkáknak, amelyek Serge Bloch nevéhez fűződnek.
A csúcsmodellek mítoszai
A csúcsmodellek mítoszai
A kilencvenes években, amikor a kétpólusú világ már csak távolról integető emlék, Európán is áthullámzik egy euforisztikus, fukuyamai világhangulat: „itt a történelem vége”!
1   2   3   4   5   6   7   8   9 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés