bezár
 

irodalom / könyv

„A haldoklás névtelen morajlása”
„A haldoklás névtelen morajlása”
Nem ígérem, hogy Rilkével foglalkozom most behatóbban, hanem az új Babiczky-kötet, a Félbehagyott költemények verseinek és a halál Bildung-szerű felfogásának a kötetben explicitté nem váló kapcsolata foglalkoztat. Továbbá azt szeretném megmutatni, hogy a halál értelmére és értelmetlenségére irányuló kérdések Babiczky könyvében hasonlóan fontos szerepet játszanak, mint a Rilke-költészetben.  
Megérint a mocsok
Megérint a mocsok
Daniel Kraus novellizációja nem változtat Guillermo del Toro művének lényegi mondanivalóján, mégsem ugyanazt az élményt kínálja, mint A víz érintése-film.
Fantáziálásra kijelölt hely
Fantáziálásra kijelölt hely
„Ma reggel te is láttad a hattyúkat? (...) Szerinted milyen alakja van a jóságnak? Milyen a színe? És hogyan kell megölni?” (58.)  
A szexuál-kapitalizmus vesztesei
A szexuál-kapitalizmus vesztesei
Michel Houellebecq első, 94-es keletkezésű regényét, amely magyarul nemrég jelent meg, most olvasni talán még izgalmasabb és aktuálisabb is, mint a mű készültekor lehetett, mivel a könyv olyan témákat és kérdéseket feszeget, amelyek jelenleg is épp a közbeszéd tárgyai úgy itthon, mint tőlünk nyugatabbra.
Posztmodern kígyó meg a farka
Posztmodern kígyó meg a farka
A Golden ház kísérlet egy nagy amerikai (poszt)posztmodern családregényre. Lenne monumentális tabló a Trump-éráról és az azt megelőző négy évről, bemutatná a jelen alapkrízisét: az identitás válságát-sokszínűségét, szólna egy húszéves dél-kelet ázsiai maffiaháborúról és annak látható következményeiről és mindezt át- meg átszőnék a filmtörténeti, mitológiai és irodalmi utalások. A Golden ház végül egy szép terv torzóvá vált megvalósításának története marad, mert ennyire sokmindent nem bír el Rushdie új regénye.
Mérhető-e a világ?
Mérhető-e a világ?
Az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége a 43 éves Daniel Kehlmann, a kortárs német irodalom egyik kiemelkedő alakja. Könyvei Magyarországon is nagy népszerűségnek örvendenek, ő sem először vendégeskedik a Könyvfesztiválon. Eddig több mint féltucat művét fordították le magyar nyelvre.
Tényleg ilyenek a mai fiatalok?
Tényleg ilyenek a mai fiatalok?
Nem hiszem, hogy a fiatalok (tizen-, huszonévesek) csak bandáznak, felületesek, egyik buliból a másikba, egyik helyszínről a másikra lézengenek, isznak, dohányoznak, füveznek és csak a balhét keresik. Azt sem, hogy fogalmuk sincs róla, milyen az igazi szerelem, csupán hangzatos és nagyzoló Facebook-posztok irányítják érzelmeiket. Mindezt akkor sem hiszem el, ha pont egy huszonéves írónő akarja ezt nekem, menőnek tűnő regényében bebizonyítani.
Feketelyuk Marosvásárhelytől Münchenig
Feketelyuk Marosvásárhelytől Münchenig
Miről is szólhat ez az izgalmas borítójú könyv? – kérdezi magában a nyájas olvasó, kézben tartva Király Kinga legújabb regényét. Tessék megvenni, s majd kiderül! Kinyílik - mint a szeméremajkak: „Az ismeretlen erő, bármennyire is résen akartam lenni, nem hagyott nyugodni, magába szippantotta az ujjamat.” Ahogy Keller Jázmin ujját szívta be vaginája, úgy vonzza magához a regény olvasóit: egy apahiányos lány/nő keserves életébe vezet be bennünket arcpirító részletességgel.
Mese és valóság az ötvenes években
Mese és valóság az ötvenes években
Az Omerta stílusbravúr. A Kali könyvével induló nagyregény az ötvenes évekbeli Kolozsvár és környéke életébe vezeti be az olvasót. Az első fejezetben Szabó Ződ Mesés Kali regéli el páratlan, szemléletes és ízes nyelven történetét: hogy menekül el egy negyvenes parasztasszony az őt bántalmazó, despota férjtől, kerül egy rendkívüli rózsanemesítő szolgálatába, majd pedig hogy éli meg kettejük különös kapcsolatát. A többi három fejezet ugyanennek a helynek és időszaknak a történetét mutatja be több szemszögből, más- más narrátorral: Vilmosnak, a rózsanemesítőnek, fiatal szeretőjének, Annuskának, és Annuska testvérének, a kommunisták által üldözött apácának, Eleonórának a hangján.
Rejtő Jenő esete a rákenrollal
Rejtő Jenő esete a rákenrollal
Lévai Balázs alighanem a magyar mainstream könnyűzene egyik legjelentősebb bennfentes ismerője, aki sok minden más mellett csinált már tv-sorozatot dalok születéséről (Dob+basszus), forgatott filmet WellHello számokhoz (#Sohavégetnemérős) és írt életrajzot alternatív-rocksztárnak is (Lovasi: Idáig tudom a történetet) - többek között. Ezúttal pedig egy regényre, pontosabban egy „rákenrol ponyvaregényre” vállalkozva egy fiktív hazai zenekar hullámhegyeken és -völgyeken át vezető kalandos útját írta meg a Beállással.
1   2   3   4   5   6   7   8   9 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés