bezár
 

irodalom / könyv

Posztmodern kígyó meg a farka
Posztmodern kígyó meg a farka
A Golden ház kísérlet egy nagy amerikai (poszt)posztmodern családregényre. Lenne monumentális tabló a Trump-éráról és az azt megelőző négy évről, bemutatná a jelen alapkrízisét: az identitás válságát-sokszínűségét, szólna egy húszéves dél-kelet ázsiai maffiaháborúról és annak látható következményeiről és mindezt át- meg átszőnék a filmtörténeti, mitológiai és irodalmi utalások. A Golden ház végül egy szép terv torzóvá vált megvalósításának története marad, mert ennyire sokmindent nem bír el Rushdie új regénye.
Mérhető-e a világ?
Mérhető-e a világ?
Az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége a 43 éves Daniel Kehlmann, a kortárs német irodalom egyik kiemelkedő alakja. Könyvei Magyarországon is nagy népszerűségnek örvendenek, ő sem először vendégeskedik a Könyvfesztiválon. Eddig több mint féltucat művét fordították le magyar nyelvre.
Tényleg ilyenek a mai fiatalok?
Tényleg ilyenek a mai fiatalok?
Nem hiszem, hogy a fiatalok (tizen-, huszonévesek) csak bandáznak, felületesek, egyik buliból a másikba, egyik helyszínről a másikra lézengenek, isznak, dohányoznak, füveznek és csak a balhét keresik. Azt sem, hogy fogalmuk sincs róla, milyen az igazi szerelem, csupán hangzatos és nagyzoló Facebook-posztok irányítják érzelmeiket. Mindezt akkor sem hiszem el, ha pont egy huszonéves írónő akarja ezt nekem, menőnek tűnő regényében bebizonyítani.
Feketelyuk Marosvásárhelytől Münchenig
Feketelyuk Marosvásárhelytől Münchenig
Miről is szólhat ez az izgalmas borítójú könyv? – kérdezi magában a nyájas olvasó, kézben tartva Király Kinga legújabb regényét. Tessék megvenni, s majd kiderül! Kinyílik - mint a szeméremajkak: „Az ismeretlen erő, bármennyire is résen akartam lenni, nem hagyott nyugodni, magába szippantotta az ujjamat.” Ahogy Keller Jázmin ujját szívta be vaginája, úgy vonzza magához a regény olvasóit: egy apahiányos lány/nő keserves életébe vezet be bennünket arcpirító részletességgel.
Mese és valóság az ötvenes években
Mese és valóság az ötvenes években
Az Omerta stílusbravúr. A Kali könyvével induló nagyregény az ötvenes évekbeli Kolozsvár és környéke életébe vezeti be az olvasót. Az első fejezetben Szabó Ződ Mesés Kali regéli el páratlan, szemléletes és ízes nyelven történetét: hogy menekül el egy negyvenes parasztasszony az őt bántalmazó, despota férjtől, kerül egy rendkívüli rózsanemesítő szolgálatába, majd pedig hogy éli meg kettejük különös kapcsolatát. A többi három fejezet ugyanennek a helynek és időszaknak a történetét mutatja be több szemszögből, más- más narrátorral: Vilmosnak, a rózsanemesítőnek, fiatal szeretőjének, Annuskának, és Annuska testvérének, a kommunisták által üldözött apácának, Eleonórának a hangján.
Rejtő Jenő esete a rákenrollal
Rejtő Jenő esete a rákenrollal
Lévai Balázs alighanem a magyar mainstream könnyűzene egyik legjelentősebb bennfentes ismerője, aki sok minden más mellett csinált már tv-sorozatot dalok születéséről (Dob+basszus), forgatott filmet WellHello számokhoz (#Sohavégetnemérős) és írt életrajzot alternatív-rocksztárnak is (Lovasi: Idáig tudom a történetet) - többek között. Ezúttal pedig egy regényre, pontosabban egy „rákenrol ponyvaregényre” vállalkozva egy fiktív hazai zenekar hullámhegyeken és -völgyeken át vezető kalandos útját írta meg a Beállással.
A Nő körül minden más csak kellék
A Nő körül minden más csak kellék
Az Ifjúkori barátnőm novelláiban Alice Munro ismét a női lélek legrejtettebb rezdüléseit térképezi fel – s bár a történetek közös eleme a veszteség, a kötet mégsem pesszimista.
Amikor felnő a magányos csecsemő
Amikor felnő a magányos csecsemő
„Úgy kezdődik, hogy egy magányos / csecsemő némán fekszik a tengerparton” – olvasom a hátlapon, hogy azonnal belenyilalljon a szívembe, ahogyan ez már leginkább lenni szokott, ha Áfra Jánostól olvasok. Pedig ez már a folytatás, a szerző harmadik kis könyvecskéje, de hiába írom kicsinyítő képzővel a szót, súlya van ennek mégis, és szépsége, kívül-belül – említésre érdemes a szerkesztő Vigh Levente neve és Hrapka Tiboré is, aki a borítótervet készítette Incze Mózes festményének felhasználásával.
Mese az életről
Mese az életről
Michael Chabon regényében, a Ragyog a holdban az író látszólag egy egyszerű memoárt rajzol: visszaemlékezéseket nagyapjáról és nagyapja saját visszaemlékezéseit. A mű azonban mintha sokkal több lenne ennél: a kollektív emlékezet gondolatszikrái elevenednek meg és állnak össze egy fiktív, ám mégis valóságos nagyapa élettörténetévé, aki éppen azzal vált a történelem részévé, hogy csak túlélni akarta a kort, amibe született.
Metrós Dante
Metrós Dante
Nem mindig jut eszébe az embernek (még annak sem, aki eleve tudja), hogy a versolvasás az élvezet egy formája. Varró Dani legutóbbi kötete, a Mi lett hova?, amely címével is Kosztolányit idézi, tesz róla, hogy ezt ne felejtsük el. Felfoghatjuk ezt a kötetet egy instant költészeti kalauznak is, melyből Villon, Balassi, József Attila, Petőfi (és még sorolhatnánk, ki mindenki) gondolatai, ritmusai, szóképei tükröződnek vissza.
1   2   3   4   5   6   7   8   9 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés