irodalom / könyv
2024. 08. 05.
Április 19-én két idősebb barátom ajánlása alapján belekezdtem a Nem olvasásába. Közülük az egyik irodalomtudós, a másik pedig párhuzamot vélt felfedezni a Nem és a tavaly megjelent Keringő című regényem között. Megrendeltem tehát a könyvet, a megérkezése előtt elolvastam a Jelenkorban megjelent előzetest, ami nem izgatott fel különösebben.
2024. 08. 01.
A regény alapján úgy látszik, hogy az elbeszélő Kemény Lili nem meggyőződésből nihilista, hanem mert Kemény Lili nem is létezik - önmaga felszámolása vagy fel nem építettsége rántja magával az egész hóbelevancot. A főszereplőnek nincsen személyisége, egyénisége, önállósága, mindig másokhoz képest határozza meg magát, másokat utánoz, másokra támaszkodik az élete minden területén. - Borsai Szandra kritikája.
2024. 07. 04.
Lapis József kritikust, irodalomtörténészt, könyvtárost, az Alföld, az Alföld Online és a Prae folyóirat szerkesztőjét első, Beszédtöredékek a halálról című, 2024 tavaszán a Szépirodalmi Figyelő Alapítvány gondozásában megjelent verseskötetéről Moklovsky Réka kérdezte.
2024. 06. 23.
Nagy Gabriella legújabb, megtörtént eseten alapuló regényében a cinkotai rém, Kiss Béla bádogosmester nyomába ered, aki a múlt század elején több tucat nő életének vetett véget brutális módon. Az Elviszlek Amerikába valódi tétje azonban nem az „asszonyirtó” személyének, a gyilkossá válás folyamatának megfejtése, sokkal inkább annak a témának a feldolgozása, hogy a szűkebb és tágabb környezet hatására hányféleképpen lehet egy nőből áldozat. Moklovsky Réka kritikája.
2024. 05. 31.
A tavalyi év végén több fiatal erdélyi szerző kötete is megjelent az Erdélyi Híradó Kiadó és Fiatal Írók Szövetsége gondozásában, ezek közül kettőről esik most szó. Sánta Miriám és Sárkány Tímea verseiből nem hiányzik a spiritualitás, a mágia, a konfrontáció, vagy épp a gyógyulás, ám hangjuk és mondanivalójuk ettől még teljes mértékben különbözik. Hermán Dániel duplarecenziója.
2024. 05. 23.
Kemény Lili Nem című kötetének miskolci bemutatóját 2024. május 9-én tartották a Műút szerkesztőségében, a MissionArt Galériában. A szerzővel Moklovsky Réka beszélgetett. Ennek a beszélgetésnek a szerkesztett leiratát közöljük.
2024. 05. 09.
Kovács Dominik és Kovács Viktor Lesz majd minden című regénye egyszerre mesei-mágikus és realista: szellemet idéz, több értelemben. Míg igazi kísértetek is megjelennek, ahogy a halott ősök visszajárnak az élőkkel lakomázni és kvaterkázni, a könyv főhősének és családjának története a magyar konokság, az összeszorított foggal való túlélés szellemét idézi meg, hol megértő, Mikszáth Kálmánéhoz hasonló humorral, hol Rideg Sándor-i, az Indul a bakterházból ismerős keresetlen szókimondással. „Lesz majd minden”, tartja a paraszti bölcsesség. Jó is, rossz is. De élni kell. Pikli Natália kritikája.
2024. 05. 05.
Krasznahorkai László újabb hamis prófétával vezeti meg szereplőit és olvasóit. A Sátántangó Irimiása, Az ellenállás melankóliájának hercege és a Báró Wenckheim hazatér címszereplője után megismerhetjük Kada Józsi bácsit, aki IV. Béla és Dzsingisz kán leszármazottjának, a magyar trón örökösének tartja magát. Abszurd elképzelés? Végül is, ha újra vannak vármegyék és főispánok, miért ne lehetne egy kilencvenegy éves villanyszerelőnek tanult király is? A Zsömle odavan látlelet jelenünkről, a bizonytalanságok korszakáról, melyben minden információ igazság és hazugság határmezsgyéjén billeg.
2024. 04. 28.
A kötet témái annak ellenére szerteágazók, hogy látszólag szoros a koncepció; szembeállítják a külső és belső világ, például a lakás és az utca közegét. Az anyák munkaerőpiacra való visszatérése, társadalmi megítélése ugyanolyan fontos szerepet kap, mint a várandósság, majd a szülés megrázó élményének hatása alatt álló lírai én belső világának bemutatása. Kállay Eszter Vérehulló fecskefű című verseskötetéről Nagy Benedek Máté írt kritikát.
2024. 04. 28.
A 2018-as Akik már nem leszünk sosem népszerűségét, szakmai elismertségét figyelembe véve komolyabb elvárásokkal fordulhat az olvasó a második kötet felé, az összehasonlítás szinte elkerülhetetlen. A Levelek nélkül című Krusovszky-regény mintha éppen az előző szöveg ellenében íródott volna, annak alapvető szerkezeti, cselekményalakítási és ezzel világnézeti konstrukcióját kifordítva, ellenpontozva. Fejérvári Katalin kritikája.
