bezár
 

irodalom / könyv

Elég jó anyák, elég rossz életek
Elég jó anyák, elég rossz életek
„Merjünk kicsik lenni!” – hallja Feuer Anna egy életen át. Hidas Judit novellafüzére útmutató a társadalmi nemek nőkre erőltetett sztereotípiáiról, melyeket követve száz százalékosan borítékolható egy nyomorúságos és keserű élet. Fontos hozzátenni, ha esetleg magunktól nem vennénk észre, bármelyik ponton dönthetünk úgy, más irányban folytatjuk tovább.
A semmi helyére gondolok valamit
A semmi helyére gondolok valamit
Szvoren Edina 2012-es, második novellás kötetének újrakiadásával teljessé vált a Magvetőnél gondozott eddigi életmű. A kötet nem sokat változott a 2012-es kiadáshoz képest. Az összegyűjtött elbeszélések közül az Izsák című kikerült, így összesen tizenegy novella található benne, amelyek, bár önálló rövid történetek, a szereplők vagy a motívumok ismétlődése mégis szervesebb egységgé fogja össze a szövegeket. Ez pedig még könnyebbé teszi, hogy a kötet egészéről is szó essék.
Két fél arc
Két fél arc
Nemes Anna író, újságíró, televíziós és rádiós műsorvezető, Junior Prima díjas alkotó első regénye az Előled. A regényben megjelenő erős térpoétikai hatások miatt akár utazásregényként is olvashatjuk, ugyanakkor nemcsak a terek, hanem a személyek szövevénye is meghatározza a cselekményt. A mű családregényként is értelmezhető, amelyben az apa személye és a hozzá kapcsolódó te önértelmezése bontakozik ki. Ugyanakkor a nagymama, és a hozzá kapcsolódó veszteségélmény feldolgozása egyúttal fejlődésregénnyé is teszi az Előled-et. Tar Lőrinc pokoljárásának története Bridget Jones naplójába dolgozva.
De ki ül a budin?
De ki ül a budin?
Meseszerű, diszharmonikus világ, a groteszk ismerős keserűségén átderengő valóság az, amelyet Darvasi László Magyar sellő című regényében tár elénk. Ismerős helyzetek, hátborzongató brutalitás, tragédia-szimfónia.
Nem nő árvalányhaj
Nem nő árvalányhaj
Fekete Vincének két egymást követő évben két kötete jelent meg a Magvetőnél. Az első a 2018-as Szárnyvonal volt, amely szerintem az elmúlt évtized legjobb verseskötetinek egyike, nagy könyv, ajánlott olvasmány. A második pedig az ősszel jelent meg Vargaváros címmel. Ez a szó Kézdivásárhelyt jelöli: a város régi beceneve kereskedői és céhes-iparos hagyományai miatt.
Egy szamosújvári polgár karikatúrája
Egy szamosújvári polgár karikatúrája
Az Áfgánistán Vártán levelei erdélyi örmény tematikájú kötet – a túlontúl fiatalon eltávozott, egykori szamosújvári-budapesti hírlap- és prózaíró, az örmény származású Törös Tivadar rövidebb írásait foglalja magába, anekdotikus hangvételű, humoros fiktív leveleinek java részét gyűjti egybe, amelyeket Áfgánistán Vártán szamosújvári polgár írói álneve alatt Bolond Istókhoz mint szerkesztő úrhoz címez. Szubtilis nyelvi leleménnyel megírt, sok mulatságos utalással csipkézett, furfangos kis írások ezek a levelek, kvázi-irodalmi alkotások, majdnem-novellák, korabeli életképek, melyek immár örmény oldalról is tükrözik a 19. század végi magyar irodalomban az örmény ember karakterét.
Boldogulós békeidők
Boldogulós békeidők
A rózsaméz bűvös dolog: minden betegséget meggyógyít, és aki eszik belőle, soha nem fog fázni. Csak nagyon magas és sima törzsű fák tetején tudják készíteni a méhek, mert félnek tőle, hogy ellopják tőlük a hörcsögök, a rókák és a feketerigók. Péter-páli almáért cserébe viszont szívesen adnak belőle, ha sikerül felmászni a fabalzsammal odáig.
Fantomsorsok
Fantomsorsok
A Fantomfájások a norvég Bjarte Breiteig két novelláskötetét tartalmazza: az 1998-ban megjelent, első sikereit meghozó Fantomfájásokat 15 novellával, és a 2000-ben kiadott Pótlékok című kötetet 7 novellával. A cím pedig többszörösen is illik a kötetre.
Néha már lehetetlen jóvátenni a jóvátehetetlent
Néha már lehetetlen jóvátenni a jóvátehetetlent
Heves vita bontakozott ki Norvégiában Vigdis Hjorth Örökség című regényének 2016-os megjelenését követően. A sajtó és a közvélemény egy része arra volt kíváncsi, hogy családon belüli erőszakról, gyermekmolesztálásról szóló könyvében az író a saját családja történetét írta-e meg. Karl Ove Knausgård saját életéről írt hatkötetes regényfolyamából kiindulva a kortárs norvég irodalmat olvasók közül sokan azt hihették, ezúttal is egy önéletírást tartanak a kezükben. 
A hétköznapok reménytelenségének bája
A hétköznapok reménytelenségének bája
Nem szerettem olvasni Az annyi mintet. Nyomasztott, taszított, szomorúvá tett és velem maradt egész napra. Olyasmi volt, mint a csirkeszárnyak a TGI-ban: mikor megszagolom, olyan erős, fűszeres és savanyú az illata, hogy egy pillanatig azt kell hinnem, meg fogok halni, ha beleharapok.
1   2   3   4   5   6   7   8   9 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés