bezár
 

irodalom / könyv

Kádártangó
Kádártangó
A Salgó blues című kötetben kötetben a szerző néhol mint szorgos és kíváncsi, háttérbe húzódó riporter jelenik meg, türelmesen gyűjtve megírni való anyagait forrásaitól, akik jórészt kisemmizett, kiégett, perspektívátlan salgótarjániak, néhol pedig egészen expliciten tárja fel magát és disszonanciáit – ez legkonkrétabban a kötetzáró novellában jelenik meg, ahol maga az írás aktusa is megrázó önreflexió tárgyává válik.
Őszinte gyöngyszemekről
Őszinte gyöngyszemekről
„Apuka, vegyél nekem tűzoltókocsit, igazit. / Hogy beszél ez a gyerek, pedig nem jár kocsmába.” Bada Tibike
Játékbaba a strandon
Játékbaba a strandon
Nyár van, mindenki fürdik. A Balatonban, a tengerben, a folyóban vagy medencében. Az is, aki a szabadság érzésére, függetlenségre vágyik, és az is, aki a fürdés állandó (rituális) ismétlésével szeretné magát a megszokás biztonságába ringatni. Együtt fürödnek, akik még jobban akarnak egymáshoz kötődni, és fürdenek, akik elválásra, magányra vágynak. A rejtélyes olasz sikerszerző, Elena Ferrante Nő a sötétben című regényének narrátora mindkettőt szeretné: a szoros összetartozást és az erős, mindenkitől független női létet is. Nagy dilemma.  
„A haldoklás névtelen morajlása”
„A haldoklás névtelen morajlása”
Nem ígérem, hogy Rilkével foglalkozom most behatóbban, hanem az új Babiczky-kötet, a Félbehagyott költemények verseinek és a halál Bildung-szerű felfogásának a kötetben explicitté nem váló kapcsolata foglalkoztat. Továbbá azt szeretném megmutatni, hogy a halál értelmére és értelmetlenségére irányuló kérdések Babiczky könyvében hasonlóan fontos szerepet játszanak, mint a Rilke-költészetben.  
Megérint a mocsok
Megérint a mocsok
Daniel Kraus novellizációja nem változtat Guillermo del Toro művének lényegi mondanivalóján, mégsem ugyanazt az élményt kínálja, mint A víz érintése-film.
Fantáziálásra kijelölt hely
Fantáziálásra kijelölt hely
„Ma reggel te is láttad a hattyúkat? (...) Szerinted milyen alakja van a jóságnak? Milyen a színe? És hogyan kell megölni?” (58.)  
A szexuál-kapitalizmus vesztesei
A szexuál-kapitalizmus vesztesei
Michel Houellebecq első, 94-es keletkezésű regényét, amely magyarul nemrég jelent meg, most olvasni talán még izgalmasabb és aktuálisabb is, mint a mű készültekor lehetett, mivel a könyv olyan témákat és kérdéseket feszeget, amelyek jelenleg is épp a közbeszéd tárgyai úgy itthon, mint tőlünk nyugatabbra.
Posztmodern kígyó meg a farka
Posztmodern kígyó meg a farka
A Golden ház kísérlet egy nagy amerikai (poszt)posztmodern családregényre. Lenne monumentális tabló a Trump-éráról és az azt megelőző négy évről, bemutatná a jelen alapkrízisét: az identitás válságát-sokszínűségét, szólna egy húszéves dél-kelet ázsiai maffiaháborúról és annak látható következményeiről és mindezt át- meg átszőnék a filmtörténeti, mitológiai és irodalmi utalások. A Golden ház végül egy szép terv torzóvá vált megvalósításának története marad, mert ennyire sokmindent nem bír el Rushdie új regénye.
Mérhető-e a világ?
Mérhető-e a világ?
Az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége a 43 éves Daniel Kehlmann, a kortárs német irodalom egyik kiemelkedő alakja. Könyvei Magyarországon is nagy népszerűségnek örvendenek, ő sem először vendégeskedik a Könyvfesztiválon. Eddig több mint féltucat művét fordították le magyar nyelvre.
Tényleg ilyenek a mai fiatalok?
Tényleg ilyenek a mai fiatalok?
Nem hiszem, hogy a fiatalok (tizen-, huszonévesek) csak bandáznak, felületesek, egyik buliból a másikba, egyik helyszínről a másikra lézengenek, isznak, dohányoznak, füveznek és csak a balhét keresik. Azt sem, hogy fogalmuk sincs róla, milyen az igazi szerelem, csupán hangzatos és nagyzoló Facebook-posztok irányítják érzelmeiket. Mindezt akkor sem hiszem el, ha pont egy huszonéves írónő akarja ezt nekem, menőnek tűnő regényében bebizonyítani.
1   2   3   4   5   6   7   8   9 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés