bezár
 

irodalom / könyv

Az identitástörténet válsága
Az identitástörténet válsága
Grecsó Krisztián Magamról többet című verseskötete tavaly jelent meg a Magvető Kiadó gondozásában. Nagy várakozás előzte meg, ugyanis a szerző az utóbbi években mellőzte a lírát, és inkább prózai művekkel jelentkezett. Hogy a visszatérés a pályakezdő műnemhez mennyire kifizetődő, az már a befogadókra van bízva.
Felokosított kapcsolatainkról
Felokosított kapcsolatainkról
Kapcsolati hibák minden szinten, és nem csak a wifikapcsolat akadozik, hibásan működik együtt ember és gép, ember és környezete és ember és ember is. Mécs Anna új kötete humoros és groteszk tárcanovellák sorozata, friss és dinamikus szövegek okosgyűrűkről, robotpapokról, okosvibrátorokról, de leginkább emberi kapcsolatokról.
Zárt perspektívák
Zárt perspektívák
2020 őszén megjelent Kiss Tibor Noé harmadik regénye. A Beláthatatlan táj négy narrátori hangon szólal meg: egy ötvenes éveiben járó történelemtanár, az ő lánya, Dorka, aki 28 évesen autóbalesetet szenved és kómába kerül; egy drogozó fiatal férfi és nővére, Zsófi, aki mentális zavarral küzd – az olvasó első feladata kibogozni, hogy a négy szólam mögött mely karakterek rejlenek. A szereplőket a baleset köti össze, ez az az esemény, amely mindegyikük életét összekapcsolja.
A figyelem térképe
A figyelem térképe
Láng Orsolya Pályamatricák című kötete 2020-ban jelent meg a marosvásárhelyi Lektor Kiadónál. Azokat az írásokat foglalja magában, amelyek a Prae Helyzetjel-sorozatában, valamint a kolozsvári Helikonban jelentek meg. A kötet kompozíciójának részei a szerző fotói. Ebben az évben, amikor az utazás, kirándulás lehetőségei beszűkülnek, igencsak üdítő élmény a szöveg és a fotográfia ösvényein tizenegy helyszínt bejáró könyvet lapozgatni.
Kölcsönös kontamináció
Kölcsönös kontamináció
A költészet a nyelv megformált folyama, hangok hordozzák és képek sorában bontakozik ki. A költők mégsem érdeklődnek különösebben a képzőművészet iránt, ritkán látni megnyitókon vagy kiállítótermekben a nyelv művészeit. Ahogy a művészek sem nagyon forgatnak versesköteteket, nem járnak felolvasóestekre, inkább másfajta könyveket olvasnak. A szó képei persze a festés, faragás és egyéb módon megformáltakhoz képest másként mutatkoznak; a szavak szövedékéből kirajzolódó alakzatok képletesek.
Micsoda útjaim
Micsoda útjaim
Bereményi Géza alámerült a saját emlékeibe, a mélyből felhozott kincseket pedig nemcsak hihetetlen aprólékossággal idézte fel, hanem értelmezte és rendszerezte is. Így született meg különleges életregénye, a Magyar Copperfield.
Élőnek tűnő, döglött rombuszhal
Élőnek tűnő, döglött rombuszhal
Mintha ismernénk azt a nevet, hogy Linda Boström Knausgard, már akik olvasták Karl Ove Knausgard nagyszabású, Harcom című regénysorozatát. K.O.K. regényéből körvonalazódott egy alak, aki egyszerre fantasztikus író, bizonytalan anya, hol kétségbeesett, hol erős nő, mindenesetre olyan hétköznapi figura, aki sokkal inkább egy közelebbi ismerős, mint egy regény karaktere. Linda Boström Knausgard K.O.K. volt felesége, akinek legújabb regényének megjelenése óhatatlanul összemosódott férje regényeivel, a könyvbéli karakterrel.
Meghalljuk-e a mieinket?
Meghalljuk-e a mieinket?
Miről is beszélnek ezek a valakik? Nekem ez a könyv leginkább az időn és téren átívelő emberi kapcsolatokról mesélt. Hogyan láthatjuk és érthetjük meg a szüleinket vagy akár a nagyszüleinket az idő távlatából, hogyan próbáljuk megérteni életünk velük közös szakaszát, s a süllyedő időben hogyan látjuk meg a már eltávozottakban az élő, lélegző embert, tökéletlenségeiket és dilemmáikat.
A lélek meghosszabbítása
A lélek meghosszabbítása
Ljudmila Ulickaja Booker-díjas szerző legújabb művében, a Magvető gondozásában megjelent A lélek testéről címet viselő kötetben a nőiség, a testbe írt sors és a halál közelségének alapélménye értelmeződik újjá a novellák sokszínű soraiban. Összeolvasva őket egy egészen átfogó „nő-történelmet” kapunk, melyben ük-, déd- vagy nagyanyáink mellett mi is helyünkre lelhetünk.
Idegenség a nyelvben
Idegenség a nyelvben
„Ennélfogva biztos forrásból tudom, hogy a Hős utcának nincs külön nyelve. Jelentem: egy nyelvet beszélünk. Úgyhogy nincs több kifogás, el lehet végre kezdeni: beszélgetni”– nyilatkozta Erdős Virág a Hősöm kapcsán készült interjújában. A Hős utcát feldolgozó szociokötet forgatása közben próbára tehetjük ezt az állítást: valóban azonos módon működik a nyelvünk a Hős utcai szegregáció és a Vörösmarty tér környékén? Képzeljünk el egy párbeszédet, amelyben a beszédpartnerünk a szavaink számával arányosan először kettőt előre, majd hármat hátralép: egyenlő-e az a kommunikáció, ahol a hatalmi viszony bekódolt és elkerülhetetlen? 
1   2   3   4   5   6   7   8   9 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés