bezár
 

színház / kulissza

Pirézek, kretének meg a Kannásboreasz partjai
Pirézek, kretének meg a Kannásboreasz partjai
Bár Plautus komédiáinak fordulatos cselekményei, humoros helyzetei, karakterei megindokolnák, mégis viszonylag ritkán játszott szerző, ráadásul, ha színpadra is állítják, szinte kizárólag csak a Hetvenkedő katona szövegéhez nyúlnak. A Hét komédia című, nagy nyelvi leleményességgel kidolgozott új fordításokat tartalmazó kötet viszont könnyedén változtathat ezen a helyzeten.
Plautus ne maradjon könyvbe zárva!
Plautus ne maradjon könyvbe zárva!
Egy több mint kétezer éve született drámából készülhet ma is érvényes és érdekes előadás. Akinek eddig kétségei lettek volna, az Eiler Tamás, Tordai Éva, Karsai György, Térey János és Ferenczi Attila által készített legújabb fordítású komédiákat tartalmazó Plautus-kötet bemutatóján feltétlen meggyőződhetett erről.
Ilyen volt a Desiré Fesztivál 2023-ban - 3. rész
Ilyen volt a Desiré Fesztivál 2023-ban - 3. rész
Noha csütörtökön lezajlott a fesztivál zárópartija, akadt még egy pótnap is, a vasárnap, amikor a szlovén Uroš Kaurin és Vito Weis produkciója, a Hős 4.0 – Business as Usual című előadása érkezett Szabadkára, de erre sajnos nem tudtam visszajönni. Így hát a szerdai és a csütörtöki nap előadásairól tartozom még beszámolóval, ám ezt bizonyos okoknál fogva ezúttal visszafelől kezdeném.
Ilyen volt a Desiré Fesztivál 2023-ban - 2. rész
Ilyen volt a Desiré Fesztivál 2023-ban - 2. rész
A negyedik és ötödik nap három teljesen eltérő karakterű darabot kínált: egy hagyományos és biztonságos keretek között maradó életrajzi játékot, egy minden hagyományos és biztonságos keretet érvénytelenítő produkciót, és egy egyetemista csapat előadását, amely a saját biztonságos kereteinek a határait igyekezett kitapogatni.
Ilyen volt a Desiré Fesztivál 2023-ban - 1. rész
Ilyen volt a Desiré Fesztivál 2023-ban - 1. rész
Tavaly óta történtek ugyan változások, de jobbára a folytonosság jegyében: Urbán András távozott a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház éléről, és az Újvidéki Színházat vezeti, míg a szabadkai színház igazgatója a társulat tagja, Mészáros Gábor lett. A Desiré Fesztivált továbbra is Urbán irányítja, és az első szabadkai napon is az ő premierje volt látható.
A szembenézés (mítosz)teremtő ereje
A szembenézés (mítosz)teremtő ereje
Zemlényi Attila – kabai lóránt szerzőpáros drámakötete, a Vasgyári eklógák – A Beteg Kisfiú legendája című könyv a Prae Kiadó gondozásában jelent meg idén szeptemberben. Néhány héttel később a Miskolci Nemzeti Színház is bemutatta az e szöveg alapján létrejött előadást, Fandl Ferenc rendezésében.
„Néha nincs alattam föld, néha nincs fölöttem ég”
„Néha nincs alattam föld, néha nincs fölöttem ég”
Autobiografikus elemeket is felmutató színházi estjén Horváth Florencia a Három hollóban kísérletet tesz arra, hogy hogyan lehet a veszteségből a művészet által teremteni, azt feldolgozva, hogy gyerekként elveszítette az édesanyját.
Kérnénk még repetát
Kérnénk még repetát
Grecsó Krisztián a kortárs magyar irodalom meghatározó alakja. Sokszínű történetmesélő. Énekel, zenél, önálló estje van. Alanyi író és közéleti szereplő. Radikális őszinteségére oda kell figyelni. A pilisvörösvári könyvtár közelében egy kerthelyiségben ülünk le, és kezdünk el beszélgetni. Ami elsőre szembetűnik, az a jelenléte és a figyelme. Ahogy képes egy pillanat alatt belemélyedni egy beszélgetésbe. Mindezt teszi a lehető legtermészetesebben, bizalommal felém, akit két perce ismert meg, és bizalommal a világ felé, hogy érdemes őszintén beszélni, illetve csak úgy érdemes. In medias res benne vagyunk a sűrűjében, és közben elbűvöl az a könnyedség, életigenlés, derű, ahogy még a nehéz helyzetekben is képes rátekinteni a világra.
Az archívum rejtelmei
Az archívum rejtelmei
Archiválható-e a színház szaga? Ki volt Pók Ödön? Mi az a divatszínház? Mit lehet tudni Travaglia 18. századi vázlatkönyvéről? Shaw hogyan viszonyult Shakespeare-hez? Csak néhány hívószó az ELTE-BTK-n rendezett színháztudományi konferencián előadott témákból.
„Szerelem, anyja gyűlöletnek”: Rómeó és Júlia újratöltve
„Szerelem, anyja gyűlöletnek”: Rómeó és Júlia újratöltve
Szeptemberben jelent meg Novák Erik drámája, a Rómeó és Júlia 2. – avagy a Gyönyörök Palotája, ami belekapaszkodik a „mi lett volna, ha…” lehetőségébe, és a reneszánsz Itália legvadabb valóságába veti bele a shakespeare-i szerelmeseket. Vajon működhet egy olyan szöveg, ami egy többszáz éves hagyományba kapaszkodik – és ugyanakkor erőteljesen meg is kérdőjelezi és alá is ássa ezt a hagyományt és a benne gyökerező históriát az első látásra megszülető, örökké – vagy csak sírig – tartó szerelemről? És vajon van-e esélye ennek az örök – vagy csak sírig… – tartó szerelemnek a kegyetlen világban?
1   2   3   4   5   6   7   8   9 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés