bezár
 

art&design / gondolat

Kísérletek a humanizmus fenyítőbotjának hatástalanítására
Kísérletek a humanizmus fenyítőbotjának hatástalanítására
A Poli-P és Prae Kiadó szervezésében május 4-én került sor Poszthumanizmus és... című beszélgetéssorozat második részére, amely a poszthumanizmus és a képzőművészet témáját járta körül a Kis Présházban. A beszélgetés résztvevői Széplaky Gerda filozófus és esztéta, Győrffy László képzőművész, Lak Róbert képzőművész és kurátor, illetve Miklósvölgyi Zsolt, az artportal főszerkesztője voltak, akik a poszthumanizmus és a posztantropocentrikus gondolkodási stratégiák esztétikai dimenzióit kísérelték meg kontextualizálni, valamint összefüggésbe hozni a kortárs művészet kódjaival és vizuális kultúrájával. 
Szoborbontás félhomályban
Szoborbontás félhomályban
A Fővárosi Önkormányzat megbízására készült tavaly novemberi kiállítás az utóbbi évek egyik fontos, mégis elszalasztott lehetősége volt: esély arra, hogy a köztéri műalkotásokról folyó beszéd a „szakmai” és döntéshozói körökből kiszabadulva végre demokratizálódhasson.
A magány misztikája
A magány misztikája
A fényképezés szublimált gyilkosság, írja Susan Sontag, hiszen fényképezni más embereket olyan, mintha erőszakot tenne rajtuk a fényképész. Sajátságos helyzetet eredményez; az alkotó – mint Neogrády-Kiss Barnabás teszi – akkor is befelé figyel, mikor kifelé tekint, így a gyilkos és áldozat egy és ugyanaz az aktus során. E metafizikai öngyilkosság szorosan összefügg az önismerettel, mivel így apránként minden külsődlegességtől megszabadulhat az ember. Kérdés, mennyire áll készen arra, ami a folyamat végén várja.
Alámerülés az abszurditás rejtelmeibe
Alámerülés az abszurditás rejtelmeibe
„Az abszurditás a kedvenc érzésem” – szerepelt a Viltin Galériában 2022. február 9. és március 5. között látható csoportos kiállítás címében, ami egyben az egyik kiállító művész, Koszorús Rita festményét is takarta. Vajon milyen érzésként detektálnánk az abszurditást, mikor fejezné így ki magát a belső világunk? Ha magára a szóra fókuszálunk, akkor első jelentése a képtelen. Ez pedig különösen a képzőművészetre vonatkoztatva meghatározó jelző, és az absztrakcióval összekötve pedig igazán izgalmas konnotációval bírhat. Mit jelent vajon a képzőművész számára az, hogy „képtelenül” érzi magát?
Keleti kényelem egy sosemvolt nyugaton
Keleti kényelem egy sosemvolt nyugaton
Az Édesapa Adidasban című egyéni kiállítást Tayler Patrick Nicholas nyitotta meg március 3-án, amit 2022. március 17-ig lehet megtekinteni a Birdhouse-ban. Az alábbiakban a megnyitóbeszédet közöljük.
A fürdő nem hazudik
A fürdő nem hazudik
A BATHROOM című kiállítást Boros Lilla muzeológus nyitotta meg, és 2022. február 24-ig lehet megtekinteni a Három Holló Galériájában. Az alábbiakban a  megnyitószöveg szerkesztett változatát közöljük.
A gyermekkor utópiája
A gyermekkor utópiája
A Vizuális játékok című kiállítást K. Horváth Zsolt nyitotta meg, és 2022. március 4-ig lehet megtekinteni a Deák Erika Galériában. Az alábbiakban a  megnyitószövegen keresztül lehet megismerkedni a tárlattal.
Viktoriánus avantgárdok
Viktoriánus avantgárdok
A preraffaeliták Magyarországon a tavaly szeptemberig látogatható „Vágyott szépség” című kiállítással mutatkoztak be, azonban ott a mozgalom mélyebb ismertetése és kontextusba helyezése csak részben valósult meg. Rossetti érzéki nőalakjai és Waterhouse „Shalott kisasszonya” mellett jóval többről van szó: realizmus és eszményi szépség, l’art pour l’art és iparművészet, középkori fantáziavilág és szocializmus. A cikksorozat első része a Preraffaelita Testvériség megalakulásának körülményeit és a művészcsoport kezdeti tevékenységét taglalja.
Közös pontok keresése
Közös pontok keresése
Az FKSE-ben ősszel megrendezett „Having no common past, let’s have a common future” című csoportos kiállítás azt a dilemmát járta körül, hogy hogyan valósulhat meg a jövő építése, egyáltalán, a jövőről való fantáziálás és közös gondolkodás egy olyan társadalomban, amely látszólag a múltat rekonstruáló és abból konstruálódó jelen foglya.  
Realista mágia és objektum-orientált művészet
Realista mágia és objektum-orientált művészet
A művészeti praxis mindig dolgok között jön létre, azonban a dolgok materialitását és valóságosságát gyakran figyelmen kívül hagyja. Halász Péter Tamás alkotásai a dolgokat és különösen a művészeti objektumok materialitását úgy állítja középpontba, hogy azok sajátos jelentéshorizontja nem sérül. A spekulatív realista ontológia alapján a dolgok mindörökké visszahúzódnak egymástól, mindig alapvető jellemzőjük a kölcsönös visszahúzódás. A visszahúzódás mint ontológiai adottság azt jelenti, hogy sohasem hatolhatunk a dolgok legmélyebb belsejébe. A spekulatív realizmus olyan realizmus, amely számol a mindennapi tapasztalatunk által is szavatolt hozzáférhetetlenséggel, átláthatatlansággal, a dolgok keménységével és rejtőzködésével.
1   2   3   4   5   6   7   8   9 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés