irodalom / gondolat

2021. 01. 16.
Apám szociológus. Karácsony után arról beszélgetünk, hogy a francba’ lehet az, hogy a főváros által biztosított 7500 ingyen gyorstesztből csak 6523-at vettünk igénybe mi, tudatos budapesti polgárok. Hogy vajon hány gyütt-ment vidéki volt köztünk, akik nem akarták hazavinni a kórt.

2020. 12. 09.
A karantén iksz mínusz valahányadik napján a kanapén ülve arra eszmélek, elfelejtettem levegőt venni. Nehéz sóhajjal lök ki magából ez a transzszerű állapot, mintha akaratomon kívül meditáltam volna. A légszomjról eszembe jutnak a vidékre látogató barátom rám bízott halai, amiket négy napja nem etettem meg. Pont időben, sétálni indulok.

2020. 11. 12.
A MOME HÖK-elnöke az SZFÉ-s diákok utolsó 2020-as, Vas utcai sajtótájékoztatóját nézi élőben a mobilján a MOME TWO épületénél.

2020. 10. 19.
Az öreg road farmerkabátot hord, szikár válláról passzentosan lóg, régi darab, talán ebben is alszik. Belső zsebeiben évtizedek óta száradnak a dohányszemcsék, az ottfelejtett gyufaszálak, rég elrendezett és a még be nem fizetett közmű-csekkek. Mosni még sosem kellett – az öreg road nem izzad, minden hőjét-dühét kipipázza, pórusait jótékonyan eltömte az édes nikotinsár.

2020. 09. 10.
A huszonegyedik új része Christopher Nolan Tenet című filmjéhez fűz rövid kommentárokat. A filmet elsősorban a fenyegető jövő képzete, és az időtengelyt maniplulálni képes médiumok felől közelíti meg - lehetőleg spoiler-mentesen.

2020. 09. 07.
Rég volt, még 2034-et írtunk, mikor a frissen választott kormány egyik első intézkedéseként bejelentette, hogy a helyi önkormányzatokkal egyeztetve megnyitják a régi arisztokraták kastélyait a mélyszegénységben élő családok rendszeres üdültetése céljából. A régi Erzsébet-táborok mintájára fejlesztett program azt tűzte ki céljául, hogy végre valóban csukódjon az a bizonyos szociális olló és legalább két-két hétre luxuskörülményekben élhessen azok is, akiknek amúgy sosem lenne erre lehetőségük. Minden családot egy-egy nemesi leszármazott vezette be a kastélykomplexum rejtélyeibe, a keszthelyi Festetics-kastélyban a kis Józsikáéknak maga az ifjú Festetics Tasziló Bence állt szolgálatukra.

2020. 08. 13.
Optimális sétaidő van. És pont most kéne levigyelek. De ebbe a tömegbe? Nem baj, kivárjuk. Már egy órája csak jönnek.
Nem baj, kivárjuk.

2020. 06. 05.
Két hónap seggelés után a Nagy Keddi Kerekasztal úgy dönt, hogy akkor most, mint amúgy minden évben, halálának évfordulóján meglátogatjuk Krúdy Gyulát, még ha egyelőre kevéssé ajánlott is kimozdulni. Maszk a metrón, maszk a villamoson, maszk a Fiumei úti temetőőrökön, és meglepő forgalom a parcellák közt: házaspárok sétálnak, akik láthatóan nem a szeretteikhez jöttek; rendőrautó áll egy rendezetlen sírcsoport mellett, az egyenruhás csomagtartójából kapát vesz elő, eltűnik a bokrok közt, majd tíz perc után előjön, felkapcsolja a fényhidat és fényképet készít a villogóról és a mögötte sötétlő dzsungelről.

2020. 05. 05.
Örülök, hogy viszontválaszában Nényei Pál is belátja, hogy a fülemüle-kérdésben nekem van igazam, ám a szerző továbbra is provokál. Provokációjában (ez az ő szava, nem az enyém!) viszont ott rejlenek azok a fogódzók, amelyekbe belekapaszkodva rá lehet mutatni arra, hogy álláspontja és a hivatásos „régimagyarászok” által művelt Zrínyi-kutatás pozíciója között nincs akkora szakadék, mint amekkorát a szerző láttatni akar. Minden együttérzésem Nényei Pálé, ha valóban arrogáns választ kapott előadására az Irodalomtudományi Intézetben, de a helyzet akkor sem tragikus.

2020. 04. 30.
Azt hiszem, figyelnek. Oké, két hete vettem három lakást egy háromszintes ház felső emeletén, és most végre van időm egybenyitni és felújítani őket. Ez sokszor hangos, és nyilván mindenkinek az agyára megyek, akinek a belső udvarra nyílik az ablaka, márpedig négy ilyen ház is van. Erkélyesek. És otthon van mindenki, és kizárt, hogy ne vették volna észre az ajtómra kirakott piros cédulát.