irodalom / gondolat
2018. 05. 03.
Emberismerete: mint a legnagyobbaké. Szagáról ismeri meg az emberállat összes bűneit. Különös tekintettel a pestiekre. A Rejtő-regények bődületes marhasághullámai közül az ember feljő és megnyilvánul – oly mindegy, ha körötte kibogozhatatlan hablatynak is tűnik maga a sztori.
2017. 12. 06.
Laza sorozatot kezdünk, melyben hol az irodalom, hol a zene, a színház, a film, az építészet, a képzőművészet vagy a gyerekeknek szánt alkotások játsszák a főszerepet. Nem titkoltan szubjektív válogatás a szubjektív válogatásokból.
2017. 11. 29.
Ürmi parázik: mi lesz a határon? A magyaroknak azt hazudod, hogy a tied, a szerbekkel majd én beszélek – mondom neki.
2017. 10. 28.
Az antropocén mint geológiai korszak válaszút elé állítja a kritikát. Egy olyan metakritika ez, amely túlmutat az ember határain. Előadásunkban egy poszthumán kritika körvonalait vetjük fel Timothy Morton hipertárgy-elmélete és szépirodalmi példák alapján. Adam Trexler szerint a regény mint műfaj kiválóan alkalmas az antropocén következményeinek regisztrálására. Az olyan posztapokaliptikus regények, mint Paul Auster In the Country of Last Things, és Colin Whitehead Zone One című művei a hipertárgy átható jellegére hívják fel a figyelmet. Ugyanakkor Trexlerrel szemben azt is felvethetjük, hogy még a legrealistább regény sem képes egészen magába foglalni az antropocént mint hipertárgyat.
2017. 10. 28.
Balassi Bálint költeményeinek kiadástörténete a magyar irodalomtörténet egyik legizgalmasabb fejezete: az elmúlt majdnem százötven évben annyi fordulata volt, ami egy kalandregénynek is becsületére válna. Természetes, de hadd hangsúlyozzam, hogy a Balassi-kiadástörténet egyben a Balassa-kódex megtalálása óta folyó tudományos diskurzus története is; a tudományos vita aktuális állásának lenyomatai az egyes Balassi szövegkiadások.
2017. 10. 06.
Már az egész világot bejárta a tegnapi hír: a 2017-es irodalmi Nobel-díj boldog kitüntetettje Kazuo Ishiguro brit író.
2017. 05. 13.
Előítéletek, ellenérzések, bélyegek – a feminizmus tükrében. Az alább olvasható ridikül-vita elemzése illusztrálni, illetve megválaszolni igyekszik azokat a kérdéseket, hogy Magyarországon a 2000-es évek közepén kinek mit jelent és miért azt, hogy női irodalom, illetve hogy hol a helye a nőknek (ha van egyáltalán) a hazai irodalomban?
2017. 02. 15.
2017. február 14-én, Bálint napján adták át – idén 21. alkalommal – a Gellért Szálló Gobelin-termében a Balassi Bálint-emlékkard irodalmi díjat. A középkori mintára kovácsolt végvári szablyát Szakra János magyar költő mellett Nelson Ascher brazil költő és műfordító vehette át. Utóbbit Pál Ferenc műfordító, egyetemi tanár, az ELTE brazil kapcsolatokért felelős rektori megbízottja laudálta.
2016. 11. 28.
Száz éves a Dada. Tristan Tzara román migráncs 1916. február 8-án, este 6 órakor mondta ki Zürichben a „dada” szót. Hisszük, ha akarjuk. „Ó dzsiramári ó lébli ó bum-bumm” – mondta viszont Kassák Lajos 1922-ben, és milyen igaza volt. A pegazus meghalt, a sárkányok kiröpültek, mi maradt még a költőnek, vagy akárkinek? Elhúzott fejük felett a nikkel szarvár…
2016. 09. 27.
P.Gy. kabátja fekete volt, hosszú és olyan nehéz, mintha mindig az összes valahai szerelmét benne rejtve viselte volna. Legalábbis én olyan nehéznek hittem és reméltem, mert P.Gy.-ben szerelmeit végsőkig viselő férfit láttatott velem a mondatszövevényeken és történetgombolyagokon átvilágító éjszaka, vagyis a kandeláberek fénye meg a parázs valahol a közelben, egészen közel, amilyen közel csak parazsat el tudsz képzelni úgy, hogy megvilágít, de nem éget kicsit sem.
