bezár
 

irodalom / gondolat

OGM-fotónapló – 2020. május
OGM-fotónapló – 2020. május
Két hónap seggelés után a Nagy Keddi Kerekasztal úgy dönt, hogy akkor most, mint amúgy minden évben, halálának évfordulóján meglátogatjuk Krúdy Gyulát, még ha egyelőre kevéssé ajánlott is kimozdulni. Maszk a metrón, maszk a villamoson, maszk a Fiumei úti temetőőrökön, és meglepő forgalom a parcellák közt: házaspárok sétálnak, akik láthatóan nem a szeretteikhez jöttek; rendőrautó áll egy rendezetlen sírcsoport mellett, az egyenruhás csomagtartójából kapát vesz elő, eltűnik a bokrok közt, majd tíz perc után előjön, felkapcsolja a fényhidat és fényképet készít a villogóról és a mögötte sötétlő dzsungelről.
Hullaszagról, frissességről
Hullaszagról, frissességről
Örülök, hogy viszontválaszában Nényei Pál is belátja, hogy a fülemüle-kérdésben nekem van igazam, ám a szerző továbbra is provokál. Provokációjában (ez az ő szava, nem az enyém!) viszont ott rejlenek azok a fogódzók, amelyekbe belekapaszkodva rá lehet mutatni arra, hogy álláspontja és a hivatásos „régimagyarászok” által művelt Zrínyi-kutatás pozíciója között nincs akkora szakadék, mint amekkorát a szerző láttatni akar. Minden együttérzésem Nényei Pálé, ha valóban arrogáns választ kapott előadására az Irodalomtudományi Intézetben, de a helyzet akkor sem tragikus.
OGM Fotónapló – 2020. április
OGM Fotónapló – 2020. április
Azt hiszem, figyelnek. Oké, két hete vettem három lakást egy háromszintes ház felső emeletén, és most végre van időm egybenyitni és felújítani őket. Ez sokszor hangos, és nyilván mindenkinek az agyára megyek, akinek a belső udvarra nyílik az ablaka, márpedig négy ilyen ház is van. Erkélyesek. És otthon van mindenki, és kizárt, hogy ne vették volna észre az ajtómra kirakott piros cédulát.
Miért hányhat vért a fülemüle?
Miért hányhat vért a fülemüle?
Örömtelinek tartom, hogy a Prae nem feledkezett meg Zrínyi Miklós négyszázadik születésnapjáról, és olyan cikkel ünnepli nagy barokk költőnket, amely közérthető és élvezetes formában mutatja be az Adriai tengernek Syrenája című verseskötet kompozícióját és benne a Szigeti veszedelmet is magába foglaló fiktív lírai önéletrajzot. Sajnos egy bosszantó hiba csúszott a dologba, ugyanis Hanák Béla levéltári felfedezésének köszönhetően néhány éve tudható, hogy a költő május 3-án és nem 1-jén született. Szerencsére ezt az adatot már a Wikipédián is frissítettek. De nem erről szeretnék írni.
Könyvet, ajánlva
Könyvet, ajánlva
Végre itt a karantén, végre van időnk olvasni, majdhogynem ujjong a legtöbb könyvajánlójában egy-egy blog, portál, hosszabbnál hosszabb könyveket mutatva be, hiszen végre egész nap itthon ülünk. Csakhogy a valóságban nem teljesen ez a helyzet, hiszen az otthon maradt gyerekekkel még több időt kell foglalkozni, ahogy a home office munkaórái is könnyedén kinyúlhatnak, amennyiben otthon nehezebben tudunk koncentrálni. Akiknek meg valóban több idejük lenne olvasni, azok nagy valószínűséggel az egyre kevesebb állásajánlót böngészik.
A fülemüle esete a vérhányással
A fülemüle esete a vérhányással
Kevés szórakoztatóbb dolog van – és nemcsak karantén idején – Zrinyi Syrena-kötetének olvasásánál. Ajánlom mindenkinek. Tobzódik a költői képekben, és néha olyan modern, hogy az ember megdöbben.
Az alakítható múlt keresése
Az alakítható múlt keresése
Tóth Krisztina legújabb novellásgyűjteménye szinte menetrendszerűen érkezett a líra-, tárca- és mesekötetek váltójában. A Fehér farkas a szerző tizenötödik önálló könyve, így önkéntelenül is felmerülhetnek azok a kérdések az olvasóban, hogy milyen a viszonya a többi kiadványhoz, és hova is helyezhetjük el ebben a rendkívül változatos és gazdag életműben.
A magyar költészet napja –  vers és reflexió: Bereményi Géza
A magyar költészet napja – vers és reflexió: Bereményi Géza
2020-ban a magyar költészet napja alkalmából megkértük gyakornokainkat, mutassák meg kedvenc versüket és meséljenek róla. Ádám Szilamér Bereményi Géza versét választotta.
A magyar költészet napja – vers és reflexió: Pilinszky János
A magyar költészet napja – vers és reflexió: Pilinszky János
2020-ban a magyar költészet napja alkalmából megkértük gyakornokainkat, mutassák meg kedvenc versüket és meséljenek róla. Szabó Máté Pilinszky János versét választotta.
A magyar költészet napja – vers és reflexió: Hervay Gizella
A magyar költészet napja – vers és reflexió: Hervay Gizella
2020-ban a magyar költészet napja alkalmából megkértük gyakornokjainkat, mutassák meg kedvenc versüket és meséljenek róla. Fancsali Kinga Hervay Gizella Oratóriumát választotta.
1   2   3   4   5   6   7   8   9 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés